Ma ha valakinek mozizni támad kedve Székesfehérváron, akkor két lehetősége van: vagy az Alba Plázában lévő multiplex Cinema City-be látogat el, vagy megnéz egy filmet a kissé „fapados”, de családias hangulatú Barátság Klubmoziban. A kettő között hatalmas a különbség, és igazán hiánypótló lenne egy igényes, kis vagy közepes méretű „művészmozi” az itthoni palettán. Régebben több ilyennek mondható filmszínház is üzemelt a városban, azonban mára már csak legfeljebb egy „ott felejtett” neonfelirat utal arra, hogy egykor bent filmeket vetítettek nagyvászonra.
Az egykori Köztársaság Mozi a Várkörúton volt. De ezt még azok is tudhatják, akik már a pláza-korszakban születtek, hisz a házon, amely 1939-ben épült Hübner Tibor terve alapján, még ma is láthatóak a mozi-feliratok hatalmas betűi. Az épület földszintje eredetileg is filmszínháznak készült, míg a két emeletén a belső teraszokról nyíló lakások találhatók. A tekintélyes belmagasságú nagyterme, mely mélyen benyúlik az udvarba, korszerű technikai felszereltséggel, padozat alatt vezetett szellőző alagutakkal és rendkívül jó akusztikával rendelkezett. Nem sokkal azután, hogy az Alba Plázát 1999-ban megnyitották, a Köztársaság Mozi használaton kívülre került. A tervek szerint jövőre egy, a koronázó bazilikát bemutató látogatóközpont nyithat meg a helyén. Ma egyelőre a konzolos előtető-sáv alatt végigüvegezett utcai portál van kidekorálva régi fehérvári fényképekkel, melyek olyan épületeket ábrázolnak, amiket ma már nem, vagy nem teljesen ebben a formában láthatunk.
A Petőfi Mozi épületét még a múlt század elején építették annak a háznak a helyére (ma: Petőfi utca), melyben egykor a forradalmár költő lakott még vándorszínészként, és a Köztársaságnál valamivel kisebb „mozgó” foglalt benne helyet. A kétezres évek elején a mozi funkció megszűnt, ezután még az Alba Regia Szimfonikusok használták próbateremként egy ideig, azonban esőben lehetetlen volt benne rendesen próbálni, ugyanis a tető beázott. 2008-ban részben felújították a belsejét, a szerkezethez azonban ekkor még nem nyúltak. Ezután néhány évig Petőfi Music Club néven működött a hely, aztán bezárt. Tavaly végre teljesen felújították az egész épületet, melynek a jellege megmaradt, azonban a bejárat felett egykor függőlegesen olvasható fényreklám (amelyet a 2008-as renováláskor még újragyártattak) sajnos eltűnt róla. A tetőszerkezet természetesen megújult, a padlásból pedig egy belvárosi tetőteraszt alakítottak ki az egyetemi klub számára.
Őszintén bevallom, pár nappal ezelőttig még fogalmam sem volt arról, hogy a Dr. Koch László utcában és a Vörösmarty Színház oldalával szemben található, a belvárosból kimagasló tíz emeletes lakóház árnyékában eltörpülő, kis sárga ház is egykor egy mozinak adott otthont. Egy a Kossuth-díjas Gábor Miklóssal és az ő életművével foglalkozó blog korábbi bejegyzésnek köszönhetően tudtam meg ezt az érdekes tényt, ami eléggé meglepett. Ugyanis eme épületen régóta egyáltalán nincs nyoma semmiféle utalásnak arra, hogy anno Uránia Mozinak hívták. Az előbb már említett színművésznek az édesapja, Gábor Béla igazgatta a húszas évek közepétől mintegy másfél évtizedig a mozgószínházat (az Árpád Mozival egyetemben). Az akkori felhozatalból ez volt a kevésbé igényesebb intézmény, azonban mégis hozzá kötődik az első hangos film (Éneklő bolond) bemutatása a városban. Ma villamossági bolt és kínai étterem működik itt.
Nem, nem véletlenül került ide egy fotó az Árpád Fürdőről. Talán kevesen tudják, de a szecessziós építmény területén egykoron mozi is üzemelt - mint már említettem - az Urániához hasonlóan Gábor Miklós apukája igazgatásával, szintén a húszas évektől, pontosabban 1926-tól. Mikor az 1905-ben megnyílt fürdőépület kútja összeomlott, az addig nyitott nagymedencét tetővel fedték és egy ideig mozit működtettek itt, amelyet természetesen Árpád Mozgószínháznak neveztek el. Később a medencét újra uszodaként használták, a vetítések alkalmával pedig a gőzfürdőben eresztették le a vizet, ilyenkor a parton voltak a páholyok. A mozit igazán előkelő filmszínházként tartották számon.
Rolf Singer