A bazilika szobrai átköltöztek a képtárba

2018. október 11. - Rolf Singer

Prohászka Ottokárt idézve: "Biztos, hogy a mennyország barokk stílben van tartva." A stílus földöntúli szépségének igazán jó példája a fehérvári Szent István-székesegyház. Még augusztusban Barokk mennyország címen nyílt kiállítás a Csók István Képtárban, ahol megtekinthetőek a 250 éve befejezett bazilika belsejének - ahol jelenleg felújítások zajlanak - szobrai, festményei és egyéb csodálatos, barokk kincsei. Kedden ingyenes tárlatvezetés volt a képtárban, én pedig kaptam az alkalmon. Engem személy szerint leginkább a gyönyörű, festett faszobrok nyűgöztek le. A kiállítás még október 23-áig látogatható.

uj_mappa_2_20.jpg

A tárlat talán leglátványosabb tárgyai a templom 1768-as életnagyságú szobrai, melyek bibliai figurákat és szenteket ábrázolnak. Ezeket az alkotásokat fából készítették. Érdekességük, hogy a fát nem száraz állapotában faragták, és hogy a hátuk, ami úgy sem látszódott, nincs kidolgozva - ahogy a jobboldali képen is látható. A figurák ismertetőjegyei - melyeknek köszönhetően a templomba járók könnyebben beazonosíthatják a keresztény szent könyv szereplőit - aranyozottak.

uj_mappa_2_14.jpg

Szent Pál jelképe a kard. Ez a fegyver egyrészt utal a kegyetlen keresztényüldöző múltjára, másrészt a "tizenharmadik apostolt" egy karddal fejezték le. A legenda szerint miután a feje elgurult, hármat pattant, melyek helyén víz fakadt. Mellette Szent Péter apostol látható, ki a katolikus hagyomány szerint az első pápa volt. Őt Krisztushoz hasonlóan kereszthalálra ítélték, ám nem érezte magát méltónak arra, hogy úgy végezzenek vele, mint mesterével, ezért fejjel lefelé feszítették meg.

kollazsok80.jpg

img_20181009_173426dsdfsd.jpg

A második sorban helyezték el Ábrahám próféta és a vértanú Szent István szobrait. Előbbi alkotásnál az áldozati kés - mellyel a fiát, Izsákot áldozta volna fel Istennek ezzel bizonyítva hite erősségét - és a végül feláldozott kos pompázik arany színben. Az első keresztény vértanú ájtatos képmásának bal kezében pedig kövek láthatók - utalva a megkövezésére, jobbjában pedig a mártírok szimbóluma, a pálmaág. Érdemes még megfigyelni a dalmatikájának míves díszítéseit is.

uj_mappa_2_11.jpg

A harmadik sorba két János került. Evangélista Szent János Rómában halálra ítélték. Először forró olajjal teli üstbe dobták, ám János sértetlen maradt. Ezután méregkelyhet itattak vele, de ezt is túlélte. Keresztelő János nem volt ilyen szerencsés, hiszen őt - Pálhoz hasonlóan - lefejezték. Ám az ő szobrának attribútumai nem a halálával, hanem az életével kapcsolatosak. Az "Agnus Dei" azt jelenti: Isten báránya. Így nevezte János a világ bűnét hordozó Krisztust.

uj_mappa_2_17.jpg

A székesfehérvári püspökséget 1777-ben Mária Terézia királynő alapította. Így nem meglepő, hogy a bazilika főoltárának egyik oldalában az uralkodónő névadó szentjének szobra kapott helyet. Ávilai Szent Teréz talán az extázisáról ismert leginkább. Mellette a koronás Árpád-házi Szent Erzsébet - aki II. András királyunk lánya volt - látható kezében egy érmékkel teli tálkával. Erzsébet a szegények és a nincstelen pártolója volt. Jobb kezében eredetileg egy érmét tartott, ez azonban az idők folyamán elveszett.

uj_mappa_2_19.jpg

A tárlaton sok érdekességet figyelhetünk meg. A fenti kép baloldalán egy sekrestyésszekrény ajtószárnya szerepel, melyen jól láthatók a korábbi festékrétegek színei. A jobboldalon egy puttószobor van, mely azért "felemás", mert csupán az egyik oldalát tisztították meg. A másik fele tulajdonképpen 1938 óta érintetlen. Az ember nem is gondol bele, mennyi por és szennyeződés rakódik le egy-egy ilyen (templomi) műalkotás felületeire a hosszú-hosszú évek alatt. Természetesen ezeket a műtárgyakat is restaurálni fogják az elkövetkező években.

uj_mappa_2_21.jpg

A bejegyzés végére két király szobrát hagytam. Az álló alak - ki hárfán játszik - Dávid, Izrael második királya. Őt ha épp nem Góliát fejével vagy parittyával ábrázolták, akkor azzal a bizonyos húros, pengetős hangszerrel, melynek segítségével - a héber hagyomány szerint - kiűzte az ártó szellemeket Saul királyból. A másik fotón Szent István király fejereklyéjének márvány másolata - melyet Szász Gyula készített - látható. Mária Terézia az ereklye őrzését bízta a templomra. A herma jelenleg a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban található. A fülke vasrácsa viszont a Sebastian Würth alkotta eredeti.

Rolf Singer

A bejegyzés trackback címe:

https://erdekesfehervar.blog.hu/api/trackback/id/tr4314294757

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.