Különleges épületek Székesfehérváron

1. rész

2018. október 18. - Rolf Singer

Itt a blogon volt már összeállítás gyönyörű szép templomokról, palotákról, lakóházakról és középületekről is. Ebben a bejegyzésben némileg olyan csodálatos épületek szerepelnek, melyeket nem vagy nem feltétlenül lehet a már említett kategóriákba besorolni, azonban valamilyen szempontból igencsak különleges és jelentős műemlékei az egykori koronázó városnak.

dscn2806.JPG

dscn2839.JPG

kulonleges_epuletek1.jpg

uj_mappa176.jpg

kulonleges_epuletek.jpg

dscn5443.JPG

uj_mappa180.jpg

1938-ban, államalapító királyunk halálának 900. évfordulójára készült el - a háború végén fiatalon elhunyt Lux Géza egyetlen monumentális alkotásaként - a középkori Romkert. Az ifjú építész az egykori bazilika maradványait bemutató nyílt romterülethez egy hangulatos, romanizáló épületcsoportot tervezett. Ennek kétségkívül a leghangsúlyosabb szegmense a Szent István-mauzóleum, melyben a szent király szarkofágja található. Ezt az épületrészt egy árkádsor köti össze a kisebb kőtárépülettel. Azonban a műremek zsenialitása nem csupán egyetlen ember érdeme. A téglafalakba helyezett kődomborműveket és körablakokat Madarassy Walter készítette, a mauzóleum freskóit - melyeken megjelennek országunk jelképei és történelmünk nagyjai - Aba-Novák Vilmos festette, a gyönyörű keleti üvegablak pedig Sztehlo Lili műve. A Jeney Tibor és felesége, Oborzil Edit alkotta öntött alumíniumharangok később, 1988-ban készültek el.

dscn1922.JPG

dscn1932x_1.JPG

dscn1934_1.JPG

uj_mappa167.jpg

A Táncsics Mihály utca 2-es szám alatt található épület egykor az Osztrák-Magyar Bank fehérvári fiókintézete volt. A szecessziós elemekkel ötvözött historizáló bankpalota 1901-ben épült - amit a középrizalit attikájában lévő domborműves évszám is bizonyít. Érdemes megfigyelni az oldalszárnyak felső emeleti ablakainak tetszetős kagylódíszítéseit, és a bejárat felett látható míves kidolgozású rácsokat. Az I. világháború után a Magyar Nemzeti Bank székháza lett (egészen 1938-ig, mikor megépült Hübner Tibor tervei alapján az új épület, a mai MKB), ma már viszont csak egy takarékszövetkezet "otthona". És mint a legtöbb belvárosi épületre, erre is ráférne egy kis renoválás.

dscn7360_1.JPG

uj_mappa182.jpg

dscn7370.JPG

dscn7369_1.JPG

Egyik kedvenc helyem Székesfehérváron a Kossuth utca és a Táncsics Mihály utca kereszteződése, ami igazi Kánaán a magamfajta embernek. Itt található többek között a Pávás-ház és az Árpád fürdő is, a két utca sarkán - de hivatalosan a Táncsics Mihály utca 7-es szám alatt - pedig egy erősen eklektikus, valószínűleg a XIX. század második felében épült, csodaszép ház vonja magára a figyelmet. Az épület igazi különlegessége és egyben legjellegzetesebb részlete a toronyban végződő hengeres, zárt sarokerkély. A Székesfehérvár anno... című könyv (szerzők: Demeter Zsófia és Gelencsér Ferenc) szerint az 1920-as években a Gazdák Biztosító Intézete vette birtokba az utca 7-es házszámú épületét.

uj_mappa169.jpg

dscn7330.JPG

dscn5861.JPG

dscn1000.JPG

A Kossuth utcában található a Győry-ház, az egykori Pelikán Fogadó. Az eredetileg barokk épületet 1756-ban építették, ám mai, copf stílusú homlokzatát több átalakítás során nyerte csak el. Félköríves kapuja zárókövében az átadás évszáma és az IGS monogram olvasható. A belső udvarának déli szárnya kétemeletes, az udvar felé nyitott tornácokkal, az északi pedig egyemeletes, hosszában végignyúló félköríves tornácokkal. 1790 körül a Nemzeti Játékszíni Társulat megyei támogatással színházteremmé alakíttatta át az akkori vendégfogadó udvarát, melynek egyik végében a karzat, a másikon a színpad, a zsinórpadlás és az öltözők kaptak helyet. Itt vendégszerepelt anno Petőfi Sándor. Manapság a Pelikán Kamaraszínház tart itt időnként előadásokat. A Pelikán terem cégérét Palotás József készítette.

uj_mappa183.jpg

dscn2292.JPG

dscn2756.JPG

A régi Megyeháza egyemeletes barokk épületét 1730 körül egy középkori lakóházból - mely a török uralom után először Eszterházy Pál herceg birtokába került, majd tőle Meszlényi János a vármegye alispánja vásárolta meg - alakították át. A gótikus arculatát a második világháborús sérülések helyreállításakor kapta vissza, ekkor rekonstruálták az északi oldalszárny homlokzatán látható sokszögű zárterkélyt, mely az épület legjellegzetesebb eleme. A belső homlokzaton érdemes megfigyelni az egykor mindkét szinten végigfutó, kosáríves tornác nyílásait. Az udvar másik oldalán az 1873-ban Schmied Károly által tervezett evangélikus imaház található. Jelenleg kávézó és képtár is működik itt.

dscn1832.JPG

dscn4403.JPG

uj_mappa170.jpg

dscn2846.JPG

dscn1035x.JPG

uj_mappa171.jpg

uj_mappa172.jpg

A Hiemer-Font-Caraffa épülettömb egyike városunk kiemelkedő értékű műemlékeinek, emellett pedig Magyarország egyik legjelentősebb barokk épületegyüttese. Ennek az együttesnek a legszebb, és legkülönlegesebb része a Hiemer-ház, melynek elődjét 1715-ben vásárolta meg Hiemer Mihály városbíró. A ház - mely a mai formáját 1760-1770 körül kapta - két zárterkéllyel is rendelkezik, ezek közül a két szakállas kőfejjel díszített konzolra támaszkodó sarokerkély hangsúlyosabb: barokk-rokokó stílusú, gazdagon díszített építészeti elem. A Városháza téri oldalán látható Szent Sebestyén - a XVIII. század második feléből származó - szobra egy stukkóornamentikával keretezett fülkében. A fő- illetve az Oskola utcára néző homlokzat ablakainak párkányait szépen kidolgozott rokokó stukkók díszítik. A Jókai utcára néző rész jóval szerényebb, azonban itt található a másik zárterkély, az udvarkapu - melynek zárókövén a Hiemer-család címere látható - és az épület legősibb kőfala is. Az egykor még belvárosi plébániaként is funkcionáló házat jelenleg kulturális és társasági célokra - főleg esküvőkre - használják.

uj_mappa173.jpg

dscn8452.JPG

dscn3479x_1.JPG

Az Oskola utcai Goldziher-ház az ország talán legrégibb lakóháza. A XIII. század második felében épült, ám az századok során többször átépítették és bővítették. Végül 1977-ben az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség állította helyre. A barokk szegmens homlokzata négytengelyes, az emeleten az ablakokat érdekes, toszkán jellegű vakolatpilaszterek választják el, középen ovális dísszel megbontva. A vegyes falazatú és egyemeletes középkori rész oromzatos főhomlokzatának jellegzetes részlete az emeleti ablakcsoport, melynek első sorában lévő három félkörzáródású, bélletes ablaka felett középen még egy hasonló ablak látható, ezt a nyíláscsoportot pedig egy hatalmas félkörív fogja össze. A Goldziher Ignác közre néző oldalhomlokzaton látható a ház és az utcácska névadójának, Goldziher Ignác orientalistának a márvány emléktáblája, melyet Bory Jenő alkotott. A kelet kutató tudós ebben az épületben született.

dscn0748.JPG

dscn8736.JPG

uj_mappa174.jpg

Az Ady Endre utcában található klasszicista stílusú Fekete Sas Szálló 1820-1830 körül épült. Az egykori fogadó középrizalitját koronázó timpanon festett reliefje valójába fából készült. Az utcai homlokzaton 1992-ben helyet kapott egy pegazust ábrázoló réz dombormű-emléktábla Vajda János szövegével. A szálló kávéháza mondhatni a "fehérvári Pilvax" volt: ez volt a gyülekező helye a reformkori fiatalságnak, s itt olvasták fel 1848. március 16-án a 12 Pontot és a Nemzeti Dalt. Vendégfogadóként 1956-ig működött, 1994 óta pedig teljesen üresen áll a "gazdátlan" épület, az állapota pedig folyamatosan romlik. Érdekesség, hogy a Fekete Sas Társaság honlapja szerint itt nyitották meg a város első mozgószínházát, ez az épület azonban sajnos kimaradt a régi mozikat összegyűjtő bejegyzésből.

dscn2329.JPG

dscn8547.JPG

A jelenlegi is "üzemelő", szintén klasszicista Magyar Király Szálló épülete ugyancsak 1820 környékén készült el. A tervezője a híres-neves Pollack Mihály, az építtetője pedig Schmidegg Pál császári és királyi kamarás volt. Nem sokkal később azonban a Zichy család tulajdonába került, ezért nevezik gyakran Zichy-háznak is. Szállodaként csak az 1870-es évek elejétől kezdett el működni. Az épület sokat változott az idők során: 1916-ban részlegesen átépült, a II. világháború alatt pedig megsérült. 1949-ben államosították, és csak 1958-ban lett újra szálloda, azonban immár Velence Szálló néven. Eredeti nevét 1990-ben kapta vissza. Érdekesség, hogy néhai nagyapám elmondása szerint Székesfehérvár egyetlen villamosvonalán a vasútállomástól a a Magyar Királyig közlekedtek volna a járművek, de ez aztán valamiért nem valósult meg.

dscn2906.JPG

uj_mappa175.jpg

Az összeállítást a lista legkisebb építménye zárja. A Mikszáth Kálmán utca 25-ös szám alatt lévő copf stílusú lakóház egy középkori kútra épült 1790 körül. Az épület H alaprajzú, a déli homlokzatának keleti végénél található a kút. Innen hordták anno a vizet, délelőtt a belváros, míg délután a Felső- és Víziváros számára. Ma már a kút vizét azonban nem szabad fogyasztani. Az emlékházat 2007-ben felújították, azóta nagyon jó állapotban van, a kicsi parkocskája is rendezett, szépen gondozott. Egy igazi gyöngyszem a csúf panelházak uralta környezetben.

Rolf Singer

A bejegyzés trackback címe:

https://erdekesfehervar.blog.hu/api/trackback/id/tr7814305737

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.