Fehérvár kőfaragó dinasztiája, a Havranek család

2018. október 24. - Rolf Singer

A Havranek kőfaragók története id. Havranek Antallal kezdődik, aki vándorévei után megalapította kőfaragó műhelyét Fehérváron. Antal testvére szintén ezt a mesterséget űzte, sőt az ő fiaikból is művészek lettek. Alkotásaikat sorra véve szeretném bemutatni a neves család életét és munkásságát: hogy mennyi mindent is köszönhet nekik Székesfehérvár városa.

havranek_a_gitarral_1.jpg

Id. Havranek Antal 1829 februárjában (a sírköve szerint 14-én, a keresztlevelén viszont 24-e van megjelölve) született Óbarokon. Szülei, Havranek Ferenc és Staub Terézia az 1830-as években telepedtek le Székesfehérváron, és a testvérei, József - ki 1878-ban a város polgármestere lett - és (id.) Lajos is itt születtek már. A művésznek készülő fiú azonban fiatalkorát vándorlással töltötte, és csak 1855-ben tért vissza a városba, ahol aztán megalapította kőfaragó műhelyét. Első ismert munkája egy kerti pad volt. Ez a mesterremek ma a Bástya utca 13-as szám alatti ház kertjében található. Érdekesség, hogy a telket 1910-ben Schmidl István vásárolta meg, akinek fia, Schmidl Ferenc építészmérnök Havranek Karolával házasodott össze. (Az archív felvételen Havranek Antal játszik gitáron az előtt a bizonyos kőpad előtt.)

csutora34_1.jpg

dscn0199.JPG

A cseh származású Havranek család ősei valószínűsíthetően a XVIII. század végén telepedtek le Magyarországon. Havranek Ferenc 1801-ben született Óbudán, és itt ismerte meg Staub Teréziát, akivel 1826-ban kötöttek házasságot. A mészárosmester Fehérvár megbecsült polgára volt az 1830-as évektől egészen az 1860-ban bekövetkezett haláláig. A Csutora temetőben helyezték örök nyugalomra, a síremlékét természetesen legidősebb fia, Antal készítette el, aki egy míves talpazaton álló egész alakos Jézus-szobrot faragott homokkőből. Később a mester édesanyját, és testvéreit, Havranek Bettit és Havranek Teréziát is ide temették. Sajnos a több, mint 150 éves sír és a műalkotás jelenleg igencsak rossz állapotban van, de még így is a régi sírkert egyik legszebb síremléke.

havranek.jpg

havranek1.jpg

Id. Havranek Antal 1867-ben készítette el legnagyobb mesterművét, a Szentháromságot. A gyönyörű neogótikus, eredetileg festett kőszobor közepén Szűz Mária látható a gyermek Jézussal, míg a torony felső szintjén Gnadenstuhl-jellegű Szentháromság-dombormű: az Atya kezében tartja keresztre feszített Fiát, s felettük galamb formájában jelenik meg a Szentlélek. Persze érdemes megfigyelni a míves gótizáló díszítéseket is. A műalkotás eredetileg a Zichy liget éke volt. Az 1930-as és 40-es évek fordulóján ifj. Havranek Lajos restaurálta először. 1955-ben eltávolították a parkból, majd 1960-ban a jelenlegi helyén, a Szent Sebestyén téren, a felsővárosi templom előtt állították fel. Azóta a szobrot többször is restaurálták, legutóbb Kocsis Balázs. Mozdítani akkor sem lehetett, és nagyon valószínű, hogy sajnos húsz év múlva már nem gyönyörködhetünk az eredeti műremek szépségében. Ennek oka, hogy sóskúti kőből faragták, ami az idők folyamán elhasználódik. Ne feledjük, hogy ez esetben is egy nagyon öreg, tulajdonképpen másfél évszázados alkotásról van szó. Érdekesség, hogy az alkotónak Dunaújvárosban is található egy Szentháromság-szobra.

sostem1_1.jpg

sostem_1.jpg

dscn1327.JPG

dscn1292.JPG

uj_mappa_4_2q.jpg

Pauer János székesfehérvári püspök 1887-ben úgy döntött, hogy saját költségén kápolnát emeltet a sóstói Szent Kereszt temetőben. Az imaház id. Havranek Antal legidősebb fiának, Havranek Ferencnek az elképzelései alapján készült el 1888-ban, míg a szobormunkákat az édesapa végezte. Ferenc 1857. november 23-án született, építésznek tanult, pályafutása alatt pedig olyan remekeket tervezett, mint a móri Szent Kereszt-templom. 1897-től a budapesti Mintarajztanoda tanára lett, ahol először építészeti alaktant, majd Schulek Frigyes távozása után építészeti rajzot is tanított. Az építészmérnök 1919-ben hunyt el. Az általa tervezett neogótikus Szent Kereszt temetőkápolna javarészt vöröstéglából épült, jellegzetességei a kiugró támpillérek és a kerek harangtorony a jobboldalon. A bejárat feletti ikerablakot gyönyörű, allegorikus szobrok keretezik: az Ó- és az Újszövetséget megszemélyesítő női alakok, Eklézsia és Zsinagóga. A míves fiatoronyban végződő szoborfülketető némileg megvédi az alkotásokat az időjárás viszontagságaitól, azonban Eklézsia szobra erősen sérült: kezeiben valószínűleg kelyhet és keresztet - a keresztény egyház jelképeit tarthatta. A tapasztalt kőfaragómester az ablak feletti ívmezőbe pedig az építtető címerét faragta. A csodálatos épület a II. világháborúban megsérült, 1954-ben állították helyre, azonban jelenleg is restaurálásra szorul.

szekesfehervar_vertanu_emlekoszlop.jpg

dscn9116.JPG
A haleszi vértanúk, avagy az 1849. augusztus 10-én a császári csapatokkal szembeszálló és mártírhalált halt fehérvári polgárok emlékműve is id. Havranek Antal és fia, Ferenc közös munkája. Magát a kompozíciót a fiatal építész álmodta meg, míg a 330 cm hosszú és 70 cm átmérőjű gránitoszlop megmunkálását és a talpazat elkészítését a neves kőfaragómester végezte el. A Vértanú-emlékműhöz Szent István egykori bazilikájának egyetlen épen maradt oszlopát használták fel, a talapzat pedig kváderkövekből készült. Érdekesség, hogy a műalkotást Antal öccse, Havranek József, az akkori polgármester adta át a városnak 1888-ban. Később 1909-ben Bory Jenő turulszobra került a pillér tetejére, mivel a város polgárai hiányosnak érezték a "gyertyatartónak" csúfolt emlékművet. Az 1948-as felújítás után pedig keskenyebb lett a posztamens, így már egészen másként fest a mű, mint első felavatásakor.

havranek9xxx.jpg

Id. Havranek Antal 1892. április 16-án hunyt el. Édesapjához hasonlóan a Csutora temetőben helyezték örök nyugalomra, s két évvel később ide temették feleségét, az olasz származású Clama Annát is, rajtuk kívül pedig további négy generáció nyugszik itt. A síremléket a hagyományt folytatva az 1865. április 13-án született ifj. Havranek Antal készítette el, aki ezt követően nagybátyjával, a szintén kőfaragó id. Havranek Lajossal közösen vezette a céget. Az ifjú művész egy égbenyúló obeliszket faragott a sírra, mely a temetőkápolnától nem messze található. Az idősebb Antalnak egyébként tizenhárom gyermeke volt. Közülük még György lett kőfaragó, ám ő Budakalászon élt és alkotott.

havranek10.jpg

1898-ban Váralján alakították ki a szegények sírkertjét, a Szentlélek temetőt. Ekkor egy feszületet is felszenteltek itt, melyet ifj. Havranek Antal faragott. Ma már nem az eredeti mű tekinthető meg az immár katonai temetőként funkcionáló helyen, hanem a Csanádi Gabriella kőfaragó által 1990-ben - a helyreállítási munkálatok során - rekonstruált műkőből készült kereszt, melynek Krisztus-figurája öntöttvasból van. A talpazat közepén János evangéliumának ötödik fejezetéből idézett sorok olvashatók, míg az alján jól látható a Havranek név - egyértelművé téve, mely család hagyatékát alkották újra.

dscn1892.JPG

Az ifjabb Antalnak 1900-ban Kiss György bronzból készült Vörösmarty Mihály-domborművéhez kellett egy díszes márványlapot faragnia. Az közös alkotást a híres fejér megyei költő születésének 100. évfordulóján helyezték el az egykori Székesfehérvári Ciszterci Rendi Katolikus Főgimnázium (ma: rendház) - melynek 1811-től 1816-ig volt diákja a magyar romantika egyik legnagyobb alakja - épületének homlokzatán. Az emléktáblát a Vörösmarty Kör kérésére Vajda Ödön zirci apát állíttatta saját költségén. Érdemes megfigyelni a bronzreliefet keretező rendkívül míves növényi ornamentikát, melynek visszafogott szépsége méltán dicséri a kőfaragóművészt.

dscn2052x.JPG

havranek12.jpg

Greizinger Iván a budapesti Szent Rókus Kórház alorvosa volt, emellett pedig tehetséges komponista, 121 zenemű szerzője. Az 1899-ben elhunyt székesfehérvári zeneszerző a Hosszú (Szentháromság) temetőben alussza örök álmát, míves síremlékét 1901-ben közadakozásból barátai és tisztelői állíttatták, a munkával pedig ifj. Havranek Antalt bízták meg. Az emlékoszlop fejezetét füzérdíszítés övezi, a tetején pedig szfinxszerű lábbakkal bíró, gazdagon díszített üst látható, melyből kereszt emelkedik. Az oszlop homlokzatát egy lírát ábrázoló relief díszíti. Az orpheuszi hangszer húrjai valószínűleg vasból készültek.

dscn5485_2.JPG

havranek15.jpg

dscn4712c.JPG

palotak1_1.jpg

dscn4448.JPG

dscn5494_1.JPG

1901-ben ifj. Havranek Antal műhelyét bízták meg a Wágner Gyula által tervezett grandiózus és multifunkcionális Igazságügyi Palota neoreneszánsz stílusú épületének szobormunkáival. Természetesen az első nagyobb szabásúnak mondható munka sem fogott ki a kőfaragómesteren. A Zichy liget sarkán található palota földszinti ablakai felett és alatt is míves oroszlánfejes kiképzések díszítik a homlokzatot, míg a Szekfű Gyula utcai oldalának emeleti ablakai felett csodaszép, füzérdíszes, koszorúval övezett emberfejes domborművek láthatók. A főbejáratot pedig egy szakállas férfifej "őrzi". A legfontosabb szobrászati elem persze a manzárdtető előtti országcímer és az azt tartó, gyönyörűen faragott angyalalakok. Az épületet utoljára 1994-ben újították fel.

havranek19.jpg

havranek20.jpg

dscn1797xx.JPG

Apjához hasonlóan ifjabb Antal mesterműve is egy csodálatosan szép keresztény szobor. A már tapasztalt kőfaragómester 1903-ban homokkőből faragta Mária-szobrát, melyet aztán az "istenanyáról" elnevezett Máriavölgyben állítottak fel. A Boldogságos Szűz Máriát a gyermek Jézussal ábrázoló műalkotás posztamensét a művész virágokkal díszítette. Legérdekesebb részlete viszont a női alak lábai alatt látható kígyó, szájában egy virággal. A Szűzanya egyik - talán kevésbé ismert - jelzője a "kígyótipró". A Havranek-mű azonban a virágtól lesz igazán különleges és egyedi, hiszen ha az ilyesféle ábrázolásokon van is valami az állat szájában, az az alma, a bűnbeesés attribútuma. Itt viszont a fiatal megváltó kezében van a gyümölcs. A XI. század óta ebben a kompozícióban az alma a bűn legyőzésének és a megváltásnak a szimbóluma, de az országalmára utalva az uralkodás jelképeként is értelmezhető. A feles életnagyságú szobrot szeptember 8-án szentelte fel Károly János székesfehérvári nagyprépost. 1981-ben Domonkos Béla szobrászművész restaurálta Szabó Márton és felesége megbízásából. 2016-ban helyreállították a kegyszobor kis parkocskáját is, melyhez egy lépcső vezet fel az útszinttől. A környezete véleményem szerint rendkívül szép és szerencsére megfelelően gondozott.

dscn1318.JPG

Ifj. Havranek Antal több emléktáblát is készített a város számára. Legelső ilyen munkája (Vörösmarty-emléktábla) még egy másik művész alkotásának a kiegészítése volt, 1904-ben azonban már teljesen egyedül dolgozhatott Petőfi Sándor emléktábláján, melyen a híres költő színészéveire utaló dombormű látható. A táblát még abban az évben elhelyezték az 1842 és 1843 között az akkori vándorszínésznek ideiglenesen otthont adó épület falán. Az avatás után tíz évvel lebontották az 1775-ös házat, a helyén épült fel a Petőfi mozi, melynek homlokzatára aztán ugyancsak felkerült a Havranek-alkotás, azonban immár módosított felirattal.

havranek21.jpg

dscn1904.JPG

1905-ben már két emléktáblát kellett egyszerre elkészíteni a mesternek. Ányos Pál a szentimentalizmus költészetének nagy alakja, míg Virág Benedek a magyar ódaköltészet első mestere volt. A két jó barát tábláit az egykori pálos gimnázium, a mai ciszterci rendház falán helyezték el, méghozzá úgy, hogy keretezzék a Vörösmarty-emléktáblát. A kőből faragott keretek alsó részén a magyar alapítású pálos rend címerének reliefjei láthatók, melyeket füzérdíszek fognak közre, a feliratok felett pedig növényi ornamentika díszíti az alkotásokat.

uj_mappa_4_3.jpg

dscn1643.JPG

Ifj. Havranek Antal utolsó ismert műve Mancz János 1906-os, igencsak míves emléktáblája. A székesfehérvári gazdatiszt 1894-ben íródott végrendelete szerint harmincezer forintot adományozott a városnak arra a célra, hogy felállítson egy kisdedóvót. Az épület tíz évvel a támogató halála után, 1906-ban készült el, és ebben az évben avatták fel a sarkán elhelyezett emléktáblát, melyen Mancz János domborműves portréja látható. Eme nagyszerű alkotásnál is megfigyelhetőek a szépen faragott növényi díszítések, melyek olyannyira jellemzőek voltak ifjabb Antal munkásságára. Érdekesség, hogy a bőkezű adományozót a Csutora temetőben (ahol a Havranek-síremlékek is találhatók) helyezték örök nyugalomra, a sírkövén azonban a "Mantz János" névváltozat szerepel. A Rákóczi utcában álló ominózus épület pedig ma már nem óvodaként működik.

dscn3228.JPG

dscn3233.JPG

A forradalom évében született id. Havranek Lajos - aki inkább mint restaurátor szerzett magának elismerést - 1915 karácsonyán halt meg, unokaöccse, ifj. Havranek Antal pedig 1917. június 27-én hunyt el. Ezután a családi vállalkozást az 1890. február 21-én született ifj. Havranek Lajos vitte tovább. Neki sajnos nem maradt fenn önálló székesfehérvári alkotása (azonban a megyében több I. és II. világháborús emlékmű is az ő nevéhez fűződik). Mindkét városi emlékműve - az 1922-ben felállított Aranybulla-emlékmű és egy 1924-ben felavatott alkotás, mely a Ciszterci Gimnázium I. világháborúban elesett mártír diákjainak állított emléket - a II. világháborúban sérült meg. Előbbit elbontották, az utóbbinak viszont megtekinthetőek a maradványai a Szent István Király Múzeum belső udvarán. A kőfaragómester 1928-ban a 17. Honvéd gyalogezred emlékművén dolgozott. A műalkotás oroszlánszobrát eredetileg Földes Szabó János készítette el 1918-ban, azonban ezt tíz évvel később - mikor a művész már nem élt - újra kellett faragni. Ezt a munkát Bory Jenő végezte el, és ekkor egészült ki a szobor a talapzattal és a rajta lévő bronzdomborművekkel. Ezeken a "Halmágyi I." illetve a "Havranek" nevek olvashatók, míg alattuk az újraavatás évszáma. Ezeket a reliefeket Halmágyi István készítette el, Havranek Lajos pedig a talapzatot és annak visszafogott, ám míves díszítését faragta.

dscn2545x.JPG

A Szent István székesegyház altemplomának bejáratát díszítő 1929-es I. világháborús emlékmű több neves és tehetséges művész együttműködésének köszönhetően készülhetett el. Az építészeti tervező Hikisch Rezső volt, a bronzszobrokat Pásztor János alkotta, a kőfaragómunkákat pedig ifj. Havranek Lajos végezte - bár az ő neve nem szerepel az emlékművön. A klasszicista kapudísz legérdekesebb részlete - véleményem szerint - a bejárat feletti ívben látható sorminta. Az emlékmű tíz évvel később egészült ki a fekvő katona szobrával, mely ugyanúgy Pásztor János alkotása, mint a többi katonaalak.

havranek22.jpg

dscn0525.JPG

Ifjabb Lajos végezte 1931-32-ben a polgári fiúiskola (ma: Teleki Blanka Gimnázium) épületének szobormunkáit. Ennek fő elemei a Prohászka Ottokár úti oldal tetején látható Szent Korona és az iskola sarkán díszelgő városcímer. Érdekes, hogy a plasztikák 1994-es restaurálását ugyanaz a Csanádi Gabriella végezte, aki újrafaragta a Szentlélek temetőben található Havranek-keresztet. A család utolsó kőfaragójának még egy fehérvári alkotása ismert, a Szent István-székesegyház falán elhelyezett Simor János-emléktábla, ezenkívül pedig tudvalevő, hogy a bazilika 1938-as felújításában is részt vett. A mester Budapesten halt meg 1966. július 14-én, testét a fehérvári Hosszú temetőben helyezték örök nyugalomra. Ezzel véget ért a Havranek szobrászok története, melyet az általuk kőből faragott emlékek mesélnek el.

Köszönettel tartozom ifj. Havranek Antal dédunokájának, Bándy Mártának a kincset érő információkért és az archív fényképekért. Nélküle nem tudtam volna ilyen alapos munkát végezni.

Rolf Singer

A bejegyzés trackback címe:

https://erdekesfehervar.blog.hu/api/trackback/id/tr114292153

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.