Mely épületeket tervezhette szülővárosában Ybl Miklós?

2018. november 22. - Rolf Singer

Bár a historizmus legkiemelkedőbb magyar mestere Fehérvár híres szülötte, ennek ellenére nincs olyan épület a városban, melyről minden kétséget kizáróan ki lehetne jelenteni, hogy márpedig ő tervezte. Összesen hat lakóház és egy kápolna esetében merült fel a gyanú: a stílus és a formai megoldások már-már egyértelművé teszik, kihez is köthetők, azonban a dokumentumok, melyek igazolhatnák ezt, elvesztek vagy megsemmisültek. A szóban forgó épületekkel kapcsolatosan több írásban is olvashatók felvetések, azonban eleddig még senki sem szedte mindet egy csokorba.

dscn2977x.JPG

Ybl Miklós 1814. április 6-án született Székesfehérváron német származású szülők (Ybl Miklós kereskedő és Eiman Anna) gyermekeként. A családnak abban az utcában volt háza, mely mentén később - Ybl jóbarátja, Hübner Nándor elképzelései alapján - kialakították a most Zichy ligetként ismert parkot. A fiú a Ciszterci Szent István Gimnáziumba járt, 1825-től pedig Bécsben végezte tanulmányait. Az 1830-as években olyan neves építészek irodájában dolgozott, mint Pollack Mihály vagy Koch Henrik. 1840-ben beiratkozott a Bajor Királyi Művészeti Akadémiára,  majd egy igen fontos itáliai tanulmányúton vett részt. Miután hazatért Fehérvárra, itthon azzal kellett szembesülnie, hogy szülei elszegényedtek, és kénytelenek eladni a ligetsori házukat. Ez pedig meghatározó pontja volt pályafutásának: a fiatal építész ezután Pesten próbált szerencsét ahelyett, hogy szülővárosában telepedett volna le. A fővárosban aztán - mint tudjuk - olyan zseniális mesterműveket alkotott, mint a Magyar Állami Operaház, a Várkert Bazár vagy a Szent Jobbot őrző Szent István-bazilika. Ismeretes viszont néhány fehérvári megbízása is: 1840 körül (Mader Ferenccel közösen) új városházát, 1860 tájékán pedig színházat tervezett a városnak, azonban ezek a tervek valamiért nem valósultak meg. (A városi teátrum végül 1874-ben készült el Koch Henrik és Szkalniczky Antal elképzelései szerint.)

dscn5922.JPG

Az ország (sőt a világ) első Vörösmarty Mihály-szobrát Székesfehérváron avatták 1866-ban. Vay Miklós alkotásának helyéül a Széchenyi teret (ma: Vörösmarty tér) jelölték ki, melynek rendezését anno többen is jelentős összeggel támogatták, Schvanfelder József kanonok például 1000 forintot adományozott a célra. A ligetes tér városképileg is nagy jelentőséggel bíró lakóházait az 1860-as és az 1870-es években építették. Itt található négy olyan épület is, melyeket nagy valószínűséggel a historizmus zsenije tervezett. Az egyik ilyen, a fenti képen a Vörösmarty szobor mögött látható, világoskék Say-ház. A neves gyógyszerész-dinasztia rezidenciáját pedig ugyancsak "esélyes" Ybl-alkotások keretezik. Ezt azért is tartom fontosnak megjegyezni, mert az Ybl összes című könyvben a következőket írják az épületegyüttesről: "ahogy a három épület kompozíciós szempontból kiegészíti egymást, nagyobb rendező elmével bíró alkotóra vall". Sajnos a parkocska fái és a tér viszonylagos szűkössége miatt lehetetlen olyan fényképet készíteni, melyen a három palota együtt is jól látszik.

dscn5232.JPG

dscn5234.JPG

dscn5218.JPG

lakohazak2.jpg

Nem véletlenül írtam az imént négy épületről, ugyanis a szobor mögötti hármassal átellenben, a Széchenyi utca másik oldalán is található egy - feltételezhetően - Ybl-ház, ráadásul ez a kétemeletes lakóépület (Vörösmarty tér 5.) a legimpozánsabb mind közül. A palota gazdag formaképzésű díszítésekkel rendelkező, gyönyörű szép utcai homlokzata 4+3+4 tengelyes. A hangsúlyosan kiemelkedő középrizalit legérdekesebb részletei a felül, az oromzaton látható tárcsákból kinéző emberfejek és az első emeleti, kovácsoltvas korlátú erkélyre nyíló két ajtó között álló antikizáló kőkariatida. Az épület természetesen műemlék, azonban sajnálatos módon igencsak rossz állapotban van - a festés egyre nagyobb mértékben pereg le a homlokzatról - érdemes lenne minél előbb renoválni.

ybl23.jpg

dscn6317xx.JPG

ybl26.jpg

Egy kedves lakónak köszönhetően bejutottam a lépcsőházba, és készíthettem itt néhány képet. Az épület szegmensíves dongával fedett kapualját egymás mögé állított, növénydíszes fejezetű pilaszterek kötegei, illetve ezeken támaszkodó hevederek osztják négy szakaszra. Az első szakasz után a tér keresztirányban kitágul - a szárakban a földszinti lakások bejáratai találhatók. A negyedik szakaszból jobboldalt nyílik az egyterű lépcsőház háromkarú lépcsővel és míves kovácsoltvas korláttal. Ahogy a fotókon is látszik, bent valamivel jobb a helyzet, bár itt is lenne min javítani. A lakók elmondása szerint sajnos hiába kérnek segítséget az önkormányzattól: amit vissza nem térítendő támogatásként kapnának, korántsem lenne elegendő arra, hogy kívül-belül felújíttassák a házat. Pedig a város egyik leggyönyörűbb "ékszerdoboza" lehetne...

lakohazak9.jpg

dscn3164.JPG

A Vörösmarty tér 6. szám alatt áll a túloldalon található "épületegyüttes" "balszélsője". Kifejezetten érdekes eme ugyancsak gyönyörű lakóház hangsúlyosabb közép- és enyhébb kiülésű oldalrizalitos homlokzatának kialakítása: a földszinten 2+1+K+1+2, az első emeleten 2+1+2+1+2, a másodikon pedig 3+2+3+2+3 tengelyes. Véleményem szerint igencsak kiemelendően szép elemei az első emeleti ablakok alatt látható, emberfejes plasztikákkal díszített parapetmezők. Az egyszerűbb kovácsoltvas korlátú erkély viszont "furcsán hat", és nem véletlenül érződik így. A Székesfehérvár anno... című könyv (Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc) archív felvételein jól látszik, hogy eredetileg díszes, kőrácsos erkéllyel rendelkezett ez az épület.

dscn8880_1.JPG

dscn8884x_1.JPG

Az együttes középső tagja egy szerényebben díszített, csupán egyemeletes lakóház (Vörösmarty tér 8.), melyet Say-háznak is neveznek. A romantikus stílusban tervezett épület megmozgatott falsíkú homlokzata 14 tengelyes, mely hét darab, két ablaktengelyes falszakaszra oszlik: ezek közül a középső szakasz a leginkább hátravont, a két oldalszárny pedig középrizalitos kialakítású. Eme középrizalitok ablakai között szoborfülkék láthatók, sajnos üresen. Érdekes, hogy Ybl Ervin művészettörténész (aki oldalági leszármazott) az Ybl Miklós-monográfiájában tulajdonképpen tényként kezeli, hogy eme ház tervezője a fehérvári születésű géniusz: "1860 körül tervezi Ybl Székesfehérvárott, a Vörösmarty téren az egyemeletes Say féle ikerházat".

dscn6074_1.JPG

dscn6086c.JPG

lakohazak8_1.jpg

Az egykor valószínűleg patikaként is működő Say-ház jobboldali szomszédja (Vörösmarty tér 10.) több tekintetben is meglehetősen hasonlít a 6. számú házra: a homlokzat itt is enyhén kiülő közép- és oldalrizalitokkal alakított, a szintek ablakainak száma pedig hasonlóan eltér (a földszinten 1+1+K+1+1, az első emeleten 1+1+2+1+1, a második emeleten 2+2+4+2+2 tengelyes a homlokzata). Ugyancsak jellemző az "emberfejes díszítés", ezek a kiképzések eme ház esetében azonban nem csak az első emeleti ablakok alatt és levél motívumokkal keretezve láthatók, hanem az oromzati rózsaablak két oldalán is, kör alakú mezőkben. A jelenleg sárga színben pompázó palotának viszont még meg van az eredeti, kőrácsos erkélye, habár az állapota kifogásolható. A már említett Székesfehérvár anno... című könyvben egyébként Ybl Miklós fiatalkori munkáiként hivatkoznak a két épületre, de Magony Imre is feltételezhető Ybl-alkotásokként jelöli meg a míves épületplasztikákkal rendelkező házakat a Székesfehérvár szobrai c. könyvében, a Say-házzal kiegészülve pedig annak ellenére szerepelnek a Gerle János-Marótzy Kata páros által jegyzett Ybl Miklós című könyvben, hogy a szerzők a kötet előszavában jelzik: kihagyták a kétséges épületeket, ámbár a levéltárakban nem találni olyan adatot, mely ezen házak Ybl-eredetét igazolná.

dscn5513.JPG

dscn5522.JPG

ybl.JPG

Bár a ma Zichy ligetnek nevezett trapéz alakú parkot csak 1877-ben alakították ki, az akkori Vásártér nyugati oldalának beépítése már korábban elkezdődött. A Ligetsornak nevezett sétányon az akkori elit építkezett, ennek köszönhetően rendkívül szép historizáló lakóházakat találni itt. A 4-es szám alatti, téglalap alaprajzú, egyemeletes ház (mely az én személyes kedvencem az itteniek közül) feltűnő igényességével emelkedik ki a sorból. Az Entz Géza Antal szerkesztésében készült Magyarország műemlékei - Székesfehérvár című topográfia úgy ír a Karl-házként ismert épületről, mint amely valószínűleg Ybl Miklós közreműködésével épült 1860 körül. A számomra legkedvesebb részlete egyébként a kovácsoltvas balkon mögött nyíló loggia. Igazán szép megoldás, ahogy a korinthizáló fejezetű középoszlopon nyugvó a két nyílás félköríveit az erkély ablakai megismétlik. A csodálatos lakóház építtetője Karl György építőmester, kenőcs-, likőr-, és ecetgyáros volt, és nem sokkal később pont az ő felkérésére készültek el a vásártéri liget tervei. Később a város egykori polgármestere, Havranek József is itt lakott. (2014-ben a Zichy ligetben, a Karl-rezidenciától nem messze avatták fel a neves műépítész egész alakos szobrát.)

dscn5854.JPG

dscn5869.JPG

A történelmi belváros leghosszabb sétálóutcájában is található olyan épület, melyet Ybl álmodhatott meg. A "halovány feltevés"" egyébként Fitz Jenő Székesfehérvár című könyvében olvasható. A Clama-háznak vagy patika-háznak is nevezett, kétemeletes, romantikus lakóház (Országzászló tér 1.) - melyet a korábbi épület átalakításával és bővítésével építtetett 1855 után Clama Alajos kereskedő - "U" alaprajzú és belsőudvaros. A homlokzat hosszabb oldala 9 tengelyes, a rövidebb 4 tengelyes. Igazán figyelemreméltó részletei a középső szint ablakai alatt látható könyöklőmező rozettái.

csutora.jpg

dscn9576.JPG

csutora7.jpg

A Csutora temetőben található csodaszép kápolna Ybl-eredetének hipotéziséről Csutiné Schleer Erzsébet építész és műemlékvédelmi szakmérnök Rövidke kérdések a 200. év után című írásában olvastam. Vegyük is sorba azokat a gyanút ébresztő tényeket, melyeket a már említett cikk is taglal! Idősebb Ybl Miklós 1861 novemberében halt meg, és a Csutora temetőnek is nevezett Feltámadás temetőben helyezték örök nyugalomra, a szóban forgó épületet pedig nem sokkal később, 1862-ben szentelték fel, méghozzá a historizmus mesterének születésnapján, április 6-án. Az évszám a homlokzaton látható emléktáblán is szerepel, míg a pontos dátum egy a „Tekintetes Linzer Vilmos polgármester” felé 1863. március 28-án továbbított kérelmező levélben olvasható: "Az úgynevezett Csutora temetőben egyes jótevő által igen díszes kápolna állíttatván, ennek fölszentelését az illető plébános úr kérelmére, Isten segítségével, a ránk következő húsvéthétfőn, vagy is április 6-án reggel kilenc órakor óhajtanám végbevinni…" Ez az "egyes jótevő" valószínűleg maga a tervező, aki pedig vélhetően nem más volt, mint Ybl Miklós, kinek édesapja a kápolnától pár méterre nyugszik.

dscn4409x_2.JPG

Mindent összegezve: az imént bemutatott lakóházak egytől egyig 1860 körül épültek, míg a Feltámadás-temetőkápolna pontosan 1862-ben. Ybl ekkoriban már Pesten lakott (pontosabban 1851-től, miután - még Fóton - feleségül vette Lafite Idát), ám nem csak a fővárosnak tervezett: 1860 tájékán készítette többek között az albertirsai Szapáry-sírkápolna, a gerlai Wenckheim-kastély vagy a nagycenki katolikus templom terveit is, és mint már említettem: egy fehérvári színház elképzelései is ekkor fogantak. Fontos még azt is megjegyezni, hogy bár a kiváló építész legjelentősebb és legismertebb mesterművei szinte mind neoreneszánsz épületek, korai (1870 előtti) munkásságát még a romantika jellemezte, a lista szereplői pedig romantikus stílusúak. Sajnos a többségük komoly felújításra szorul. Ezzel kapcsolatos "érdekesség", hogy a korábbi székesfehérvári Ybl-ábrázolások kettőse (egy mellszobor az Ybl Miklós lakótelepen és egy emléktábla a belvárosban) egy egész alakos bronzszoborral (Zichy liget) egészült trióvá a 2014-es emlékév során, ám a megemlékezés az európai jelentőségű építészről tulajdonképpen kimerült ennek az alkotásnak a felállításában, és a város a mondhatni egyértelműen - bár hiteles papírokkal nem bizonyítottan - általa tervezett épületek megszépítésével már sajnálatos módon nem kívánt tisztelegni a mester előtt - pedig a kerek évforduló megfelelő indok volt a munkálatok elvégzésére.

Az összeállításom fő forrása és inspirálója Csutiné Schleer Erzsébet Rövidke kérdések a 200. év után című írása volt.

Rolf Singer

A bejegyzés trackback címe:

https://erdekesfehervar.blog.hu/api/trackback/id/tr214374131

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.