Székesfehérvár legmagasabb épületei

2018. december 29. - Rolf Singer

Az egykori koronázóváros legmagasabb épületei egyben a legmagasabb templomai, melyekkel csupán a Székesfehérvári Fűtőerőmű vasbeton szerkezetű kéménye veheti fel a versenyt, melynek a magassága az alapzattól a tetejéig 105 méter, és így Fejér megye legmagasabb építménye. Ebben a bejegyzésben azokat a templomokat gyűjtöttem össze, melyek több mint félszáz méteres magassággal bírnak - összehasonlításképp: a 10 emeletes lakóházak magassága 30 és 35 méter közé esik, míg az öreghegyi víztorony "csupán" 31 és fél méteres.

1. Szent István-székesegyház

dscn6736.JPG

dscn6746.JPG

dscn1563x.JPG

Székesfehérvár legeslegmagasabb épülete az 1938 óta kisbazilika (basilica minor) ranggal bíró Szent István-székesegyház - mely Magyarország egyik legnagyobb katedrálisa is egyben. Sajnos pontos adattal nem szolgálhatok, de a tornyok magassága hozzávetőlegesen 90 és 80 méter közé tehető.

Az eredetileg gótikus bazilikát még az akkor herceg IV. Béla építtette Géza nagyfejedelem bizánci stílusú négykaréjos templomának helyén, a második honalapítót pedig itt is koronázták meg 1235-ben. A tornyait többször is újjá kellett építeni; a legjelentősebb, 1758 és 1768 közötti munkálatok Paul Hatzinger nevéhez fűződnek - egyébként a rejtélyes építészhez több fehérvári templom is köthető.

Mária Terézia 1777-ben alapított itt püspökséget, a plébániatemplom pedig ekkortájt nyerte el mai küllemét, bár a tornyokat később, még a XIX. század elején magasabbra emelték. A gyönyörű és grandiózus épület különlegessége még, hogy az alapvetően barokk jellegű épület gótikus és klasszicista elemeket is magán visel. A tornyok között Szent István, Szent László és Szent Imre szobrai láthatók.

(Itt megtekinthető néhány kép, melyeket bazilika tornyából készítettek.)

2. Szent Sebestyén-templom

temploms15.jpg

dscn2944.JPG

dscn3069.JPG

A lista második helyén állnak a Fridl Károly által tervezett felsővárosi templom 80 méter magas tornyai. A fehérvári épület tehát csupán 1 méterrel alacsonyabb a szegedi dómnál.

A XIX. század legelején épült templom Felsőváros "főterén", a Szent Sebestyén-téren áll, azon a helyen, ahol az 1738–1739-es pestisjárvány után kápolnát emeltettek a felsővárosiak, mivel a járvány idején fogadalmat tettek Istennek. A monumentális épület a II. világháborúban elvesztette egyik tornyát, ám 1960-ban az egész templomot restaurálták.

A belvárosi székesegyházhoz hasonlóan ugyancsak különleges építészeti alkotásról van szó: a barokk, a klasszicista, a neogótikus és a neoromán stílusok igencsak harmonikus elegye. Tornyai között a névadó Szent Sebestyén vértanú alakja áll.

3. Szent János-templom

kari3.jpg

dscn5314x.JPG

dscn5909_1.JPG

A történelmi belváros egyik legszebb éke a Fő utcai ciszterci templom, melynek hagymasisakkal záródó ikertornyai 72 méteres magasságukkal törnek az ég felé. Összehasonlításul: Veszprém megye legmagasabb épülete, a pápai Nagytemplom ugyancsak ekkora.

Az egykori dzsámi helyén, a török uralom alól való felszabadítás után megérkező jezsuiták által felépített templom 1756-ra készült el Paul Hatzinger tervei alapján. Azonban a jezsuita szerzetesrend 1773-ban feloszlott, ezután pedig a pálosoké lett a templom és a mellette lévő rendház egészen 1786-ig. A városban ma is jelenlévő ciszterci rend először 1813-ban kapta meg a templomot, amelyet egyébként 2014-ben teljesen felújítottak.

Ma a csodálatosan szép barokk templom Székesfehérvár egyik legjellegzetesebb jelképe, és egyben az egyik legjelentősebb műemléke.

4. Kármelita templom

kari6.jpg

dscn5038.JPG

dscn1562xxxxxxxx.JPG

A Petőfi Sándor utcában található 61 méter magas Szent József- és Kármelhegyi Boldogasszony-templom - más néven szemináriumi templom - Fehérvár legmagasabb egytornyú temploma. Érdekesség, hogy a híres-neves debreceni Református nagytemplom tornyai szintén 61 méteresek.

A XVIII. század első felében több szerzetesrend is templomot építtetett Székesfehérváron. A jezsuiták és a ferencesek mellett a kármeliták is megépítették a maguk imaházát, melynek tervezője ismeretlen - ám véleményem szerint nem zárható ki annak a lehetősége, hogy ez az alkotás is Paul Hatzinger nevéhez fűződik, aki történetesen egy Martin Witwer nevű kármelita szerzetes tanítványa volt. Miután II. József király 1783-ban a kármelita rendet is feloszlatta, az épület a polgárok plébániatemplomaként funkcionált. 1800-ban egy földrengés rongálta meg, ám csak 1955-ben került sor a teljes körű felújításra.

A küllemre is meglehetősen szép barokk épület igazi kincseket rejt magában: freskói a híres osztrák művész, Franz Anton Maulbertsch keze munkái.

5. Prohászka Ottokár-emléktemplom

dscn6816.JPG

dscn6214_1.JPG

dscn5996.JPG

Az összeállítás legfiatalabb szereplője az 1933-as felszentelésű vasútvidéki Prohászka Ottokár Jó Pásztor-emléktemplom, melynek tervezője, Fábián Gáspár igencsak nagyszerűt alkotott: Magyarország legnagyobb kupoláját. De nem csak a kupola átmérőjének mérete (30 méter) figyelemreméltó, hanem az 52 méteres magassága is - mely megegyezik a főváros V. kerületében található Belvárosi templom tornyainak magasságával.

Székesfehérvár lánglelkű püspöke, Prohászka Ottokár 1927-ben távozott az élők sorából. Az ő emlékére épült fel ez a gyönyörű templom. Az eredeti tervek szerint az épület keleti oldalán egy 65 méter magas campanile, azaz  különálló harangtorony is felépült volna, ám ez az elképzelés a pénzhiány miatt végül nem valósult meg. A baloldali szárny ezzel szemben megépült, ám ez később, a II. világháborúban megsemmisült. Azonban mindezen hiányosságok ellenére is egy igazán monumentális alkotásról van szó: a görögkereszt alaprajzú klasszicizáló mestermű igazi csodája a városnak.

6. Szent Imre-templom

kari5.jpg

dscn6674.JPG

dscn5157.JPG

Tulajdonképpen a lista utolsó két helyezettje holtversenyben áll, hiszen a belvárosi Szent Imre-templom egyetlen tornya a Prohászka-templom kupolájához hasonlóan ugyancsak 52 méter magas.

Az impozáns barokk épületet még a ferencesek építették 1720 és 1743 között a volt királyi palota helyén. A terveit Franz Kotz és a már fentebb többször is említett Paul Hatzinger kettőse készítette. A hatalmas tornya - mely a koldulórendi hagyományoknak megfelelően a szentély oldalán áll - viszont csak 1866-ban készült el, előtte csupán egy a párkányig érő tornyocska állt a főhomlokzat mellett. Eme főhomlokzaton nem mellesleg három szobor is látható: Szent Imre felül, míg Assisi Szent Ferenc és Páduai Szent Antal alakjai az alsóbb lantablakokban.

Rolf Singer

A bejegyzés trackback címe:

https://erdekesfehervar.blog.hu/api/trackback/id/tr714516046

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Történelmi gyökerek 2019.07.03. 11:53:53

A belvárosban, a színház mögött van egy ronda, környezetébe nem illő 10 emeletes panel, ami a templomokhoz képest nem túl magas, de a környezetéhez képest igen és teljesen felesleges volt odaépíteni.