A háromarcú Börgöndpusztai temető

2019. február 03. - Rolf Singer

Eredetileg a Páduai Szent Antal-kápolna miatt utaztam le Börgöndre, de gondoltam, ha már ott vagyok, meglátogatom az épülethez közeli temetőt is, mely mint kiderült, nem csak egy egyszerű falusi sírkert. A Börgöndpusztai temetőnek ugyanis három - egymástól teljesen különböző - "arca" van: az első látásra egy teljesen átlagos temetőnek tűnő hely hátsó részében "ottfelejtett" régi sírkövek lézengenek elszórtan, középütt pedig az elszeparált grófi sírok - egy igazi miniatűr sírkertet alkotva - állítanak emléket e föld egykori urainak.

dscn7708.JPG

dscn7607.JPG

dscn7527.JPG

Börgönd - mely csak 1988 óta Székesfehérvár városrésze - az egyik legrégebbi Fejér megyei település. Neve először a XI. században fordult elő Bergen alakban. A terület az idők folyamán sokszor cserélt gazdát mire 1730 környékén a Cziráky családé lett. A grófok egy 3757 holdas birtok urai lettek, bár a puszta akkoriban még alig néhány épületből állt: az 1784-es népösszeírás szerint 6 házban 9 család élt.* A nemesi családnak egyébként Lovasberényben, Kenyeriben és Dénesfán is volt kastélya, legjelentősebb személyiségei pedig Cziráky Antal országbíró és történetíró valamint Cziráky Béla főispán voltak. Ám hiába a befolyásos gazdák, az uradalmat a XVIII. és XIX. században is a lassú fejlődés jellemezte, iskola is csak 1871-ben létesült itt először. Később, az 1930-as években aztán kiépült a repülőtér, mely a II. világháborúban repülős kiképzőbázisként működött.

dscn7727_1.JPG

dscn7512.JPG

borgond2.jpg

borgond1.jpg

A Fő utcai Páduai Szent Antal kápolnát - mely hivatalosan ugyan nem tartozik a Börgöndpusztai temetőhöz, de annak közvetlen közelében található - 1920 körül építtette a Cziráky família - ezt a tényt mi sem bizonyítja jobban a főnemesi család címere, mely a harangtoronnyal is rendelkező neoklasszicista épület bejárata - melyet kompozit fejezetű pilaszterek fognak közre - felett látható.

borgond3.jpg

A kápolna mellett található egy kőből készült feszület, melyet 2016-ban újítottak fel.

dscn7716.JPG

dscn7531.JPG

dscn7538.JPG

A sírkertbe egy örökzöldekkel övezett ösvény vezet. Mint ahogy a bevezetőben is írtam, elsőre egy átlagos és rendezett falusi temetőnek tűnik, melynek a közepén egy ravatalozó is található. Az elől lévő síremlékek viszonylag fiatalok, a többségük a nyolcvanas években készült.

dscn7668.JPG

dscn7654.JPG

dscn7546_1.JPG

dscn7584.JPG

uj_mappa189.jpg

dscn7595_1.JPG

Ám a temetőnek van egy "sötétebb oldala" - a hátsó rész már jóval sivárabb. Ami a legfurcsább volt a számomra, hogy ugyan találni itt jó néhány öreg - XIX. századi és XX. század eleji - sírkövet (érdekesség, hogy közöttük meglepően sok gyermeksírt), azonban igencsak véletlenszerűen "elszórva" - mondhatni a káosz uralkodik. Talán egykor a régi temető sírjait kitúrták, hogy legyen hely az újabbaknak, és csak a megváltottak maradhattak? Ennek ellentmond, hogy tulajdonképpen hatalmas az üres terület, és egészen addig nem szokták felszabadítani a sírhelyeket, amíg nincs szükség rá az esetleges helyhiányt miatt.

dscn7581.JPG

dscn7602.JPG

dscn7685.JPG

Elszomorító e mostoha sorsú síremlékek állapota: sokukról hiányzik a kereszt, felirataik pedig olvashatatlanok, de sajnos jellemző a széttört vagy a kidöntött sírkövek látványa is.

dscn7586_1.JPG

dscn7689.JPG

Viszont van azért egy-két sír itt is, melyekről nem feledkeztek meg teljesen. Ezeken mécsesek és koszorúk "alszanak".

dscn7704.JPG

dscn7710.JPG

És végül, de nem utolsósorban megtekintettem a temető központjaként szolgáló pici sírkertet, a már emlegetett grófok sírjait, melyek magasra törő, sűrű, örökzöld növényzettel van körbevéve. Ide temették Cziráky Antalt és két feleségét, Esterházy Alice és Keglevich Rózsa grófnőket, Cziráky Lászlót és Cziráky Bélát. A nemesi nyughelyeket meglepő módon csupán szerény kőkeresztek jelzik. És nem csak szerények, de igencsak szűkszavúak is: a neveken kívül semmiféle információt nem közölnek. De kiderítettem, hogy ez a gróf Cziráky Antal nem az a gróf Cziráky Antal (Mózes), aki történetesen királyi kamarás és országbíró volt, mindemellett pedig a Magyar Tudományos Akadémia alapítótagja. A Börgöndön nyugvó személy 1850. június 12-én született Bécsben, és majdnem napra pontosan 80 évvel később, 1930. június 11-én hunyt el a lovasberényi birtokon. Érdekesség vele kapcsolatban, hogy az ő "működése" alatt, 1905-ben és 1906-ban is sztrájkba léptek a börgöndi aratómunkások.*

dscn7709.JPG

borgond5.jpg

Antal mellett nyugszanak hitvesei, balján Esterházy Alice († 1882.). Ebből a házasságból több gyermek is született, többek között a szintén itt nyugvó László († 1935.), aki a saját fia mellett alussza örök álmát: a tragikus sorsú Bélát († 1918.) egyéves korában érte a halál. De Antal és Alice gyermeke volt még a híres Cziráky Margit hercegné (Esterházy Miklós hitvese) is, akinek szépségéről, kedvességéről és jóságáról ma is legendák keringenek - őt Eszterházán temették el, sírját szintén egy egyszerű kereszt díszíti. Cziráky Antal gróf második felesége, Keglevich Rózsa 1909-ben halt meg, nem sokkal azután, hogy egy villám csapott a család által építtetett, nadapi Palermói Szent Rozália templom tornyába - mintegy előre jelezve a későbbi tragédiát (a gyönyörű szép neogótikus épületről, melyet Hübner Jenő tervezett, még tavaly tavasszal, a Bence-hegyi kilátóból készítettem fényképet).

*Fejér Megyei Történeti Évkönyv 22. (Székesfehérvár, 1991)

Rolf Singer 

A bejegyzés trackback címe:

https://erdekesfehervar.blog.hu/api/trackback/id/tr9414592102

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Első mohikán 2019.02.19. 04:02:08

Cziráky Antalt vajon miért nem Lovasberényben temették, ha egyébként ott élt és ott is érte a kaszás?

Rolf Singer · http://erdekesfehervar.blog.hu/ 2019.02.19. 10:29:16

@Első mohikán: Ez egy jó kérdés! Ráadásul volt is saját kápolnájuk a kastélytól pár méterre. Nemrég jártam a berényi kastélyban, és volt ott egy idős úr, aki sok érdekességet mesélt az épületről és a családról, erre azonban nem tért ki. De majd legközelebb megkérdezem tőle, úgyis tervezem, hogy visszamegyek tavasszal.

Első mohikán 2019.02.19. 11:25:12

@Rolf Singer: Írhatnál majd egy posztot arról a sok érdekességről is. Jön a tavasz, lőjj néhány szép fotót Berényben és írd le hozzá a helyiek emlékeit. Szerintem lesz olyan érdekes, mint a szakirodalomban fellelhetőek, sőt.