Schmidl Ferenc - amellett, hogy ő érdemelte ki Fejér megyeiként először az építészeti tevékenységért kapható legrangosabb magyar szakmai kitüntetést - Székesfehérvár legjelentősebb főépítésze volt: a harmincas éveket a város kiemelkedően fejlődő időszakaszaként tartják számon, és Csitáry G. Emil mellett Schmidl nevéhez fűződik Fehérvár szépítése - a polgármester által kidolgozott, a Szent István-emlékév előkészületének számító nagyszabású városfejlesztési és városrendezési koncepció szakmai megvalósításának élén a feladatáért lelkesedő, intelligens, jóérzésű építészmérnök állt. Emlékét őrzi az egykori koronázó város legfontosabb építészeti elismerése, a 2014-ben alapított Schmidl Ferenc Építészeti Díj.

Schmidl Ferenc fiatalkori portréja. A kép Bándy Márta gyűjteményéből származik.

Schmidl Ferenc 1902. július 6-án született Székesfehérváron. Édesapja a fehérvári iparos felmenőkkel bíró Schmidl István kéményseprőmester és ipartestületi elnök, édesanyja a bécsi és cseh származású Krepp Anna. Középiskolai tanulmányait a Ciszterci Rend Székesfehérvári Főgimnáziumában végezte, itt ismerte meg későbbi feleségét, Havranek Karolát, kinek biztatására építésznek tanult tovább: 1920-ban a budapesti József Nádor Műegyetem hallgatója lett. 1924-ben abszolvált, ám a diplomáját csak 1927-ben szerezte meg. A köztes időszakban először - részben anyagi okokból - Berey Lajos fővárosi építőmesternél volt építésvezető, majd 1926-ban hazatért Székesfehérvárra, ahol a mérnöki hivatalban kapott állást. Mint okleveles építészmérnök már városi mérnökként dolgozott tovább, 1932-ben pedig műszaki tanácsossá választották, és a mérnöki hivatal vezetője - ezzel az ország legfiatalabb hivatalvezetője - lett.

Első székesfehérvári munkája a modern-neobarokk jellegű Pattantyús-ház volt. Itt meg kell jegyeznem, hogy a fiatal építész ez idő tájt vette feleségül gyerekkori szerelmét, és aztán az ezért a házért kapott pénzből mentek nászútra a friss házasok. Az elegáns épület - mely máig az egyik legszebb éke a rendkívüli örökségi értéket képviselő Várkörúti villasornak - jellegzetessége, hogy az alsó szint főhomlokzati falsíkjából baloldalt henger alakú rizalit emelkedik ki, a tetején terasszal. De nem mellesleg a ház oldalához kapcsolódó egyszintes épületrész tetején ugyancsak teraszt alakítottak ki. Az udvarát több, mint hatvan évig díszítette egy védett császárfa, ám ezt sajnos tavaly ki kellett vágni.

Ugyancsak a Várkörút északi szakaszán található az 1930-ban épített Barth-ház. Ez az art deco villa igazi különlegessége a városnak. Az egyemeletes, magastetős épület oldalához egy szintén egyemeletes, de előtetős bejárati rész csatlakozik. A főhomlokzatot középen kovácsoltvas korlátú erkély díszíti, de érdemes megfigyelni a telek kerítésének szintén art deco hatású rácsait is. A nem is oly rég teljesen felújított ház jelenleg magánrendelőként funkcionál.

Schmidl Ferenc a pályafutása során több ízben is együtt dolgozott egy ugyancsak jelentős fehérvári építésszel, Molnár Tiborral, egyik első közös munkájuk során pedig a Bory Jenő és Fábián Gáspár által tervezett Aggintézetet építették ki szociális otthonná. A régebbi - mondhatni sivár - L alakú szárny Rákóczi utca felőli végéhez egy egyemeletes, elkülönítőt és orvosi rendelőt is tartalmazó épületrészt kapcsoltak, a Mikes Kelemen utcai végét pedig ebédlővel, konyhával és emeletes nővérszállással bővítették.

A harmincas évek elején a városvezetés egy strandfürdő létesítését határozta el. 1932-ben pályázatot írtak ki, ám a strand végül nem Molnár Tibor győztes pályaterve szerint épült meg az úgynevezett Sárréten, hanem a sportlétesítményeiről ismert Mattyók Aladár tervei alapján. Azonban a - mára sajnos elpusztult - vendéglőépület, mely a Rózsakert felőli oldalán egészítette ki az építészeti kompozíciót, Schmidl Ferenc és Molnár Tibor közös munkája volt. Az új létesítmény miatt le kellett bontani a Korcsolyázó Egylet elavult klubházát, mivel az igencsak lerontotta a fürdő képét. Az egyesület új, Ady Endre utcai házának megtervezésével is Schmidl Ferencet bízták meg. Az 1935-ben elkészült - a Pattantyús-házhoz hasonlóan finoman barokkos hatású - székház leghangsúlyosabb eleme a bejárat feletti konzolos és kovácsoltvas mellvédráccsal rendelkező erkély.

Az Országzászló tér egy 1936-os képeslapon. A kép Simon László gyűjteményéből származik.

Mint ahogy a bevezetőben már említettem, Schmidl Ferenc állt az 1938-as Szent István-emlékév előkészületeinek számító, nagyszabású városfejlesztési koncepció megvalósításának élén - elsősorban az ő kimagasló tehetsége és magas fokú szakértelme révén szépült a harmincas években Székesfehérvár. Ehhez viszont az építkezések és az átalakítások mellett szükség volt bontásokra is, melyekkel új tereket, parkokat alakított ki: ilyen volt a Hősök tere vagy a Prohászka liget, de Schmidl talán legfontosabb térrendezési munkája az Országzászló tér kialakítása volt, melyhez Grünfeld Géza úgynevezett Szelke-majorjával egyetemben Fekete Zoltán fényképészeti és festészeti műtermét is le kellett rombolni. A tér 1936-ban felavatott, eredeti emlékművét - a dombon álló kőoltárt, melyen az ország pallosa és egy kőből faragott párnán a Szent Korona helyezkedett el - Rimanóczy Gyula építész tervezte. Ezt az alkotást a II. világháború után eltávolították, de tavaly - a tér felújítása során - elkészült a kismértékben módosított rekonstrukciója Boór Bernadett tervei alapján.

Az Országzászló téri Szent István Király Múzeum régi klasszicista épületét - melynek homlokzati átalakítása Kotsis Iván nevéhez fűződik - 1934 és 1937 között bővítették. Az igencsak furcsa - mondhatni felemás - új épületrész le sem tagadhatná, hogy két építész közös alkotása: Schmidl Ferenc tervezte a romantizáló, "boglyas-íves" földszintet, míg Molnár Tibor a csupa ablak emeleteket és a szintén modern stílusú lépcsőházat.

A Schmidl-villa építése a Bástya utca felől fényképezve. A kép Bándy Márta gyűjteményéből származik.

Schmidl Ferenc 1937-ben végre magának is alkothatott - a Várkörúton építette fel saját házát, mely a villasor egyik legkülönlegesebb elemévé vált: a magastetős, egyemeletes modern lakóház főhomlokzatának sarkán konzolon áll Ohmann Béla kőszobra, mely Szent Józsefet és a gyermek Jézust ábrázolja. A Bástya utcai Schmidl-ház hátsó udvara kínálta keskeny - mindössze 12 méter széles - telek a már tapasztalt építészt is komoly kihívás elé állította, de leleményességének köszönhetően (például a csupán 3 méter széles ebédlő edényszekrényének falba mélyesztésével és az étkezőt a nappalival való teljes összenyitásával) egy minden alapvető szükségletet és komfortot kielégítő otthont alkotott a családja számára. Az épület rendelkezik óvóhellyel is, ez tulajdonképpen a garázsnak látszó helyiség, melynek födéme úgy van méretezve, hogy a teljes ház súlyát elbírja, ha az összedőlne. Szerencsére ez a világháború során sem következett be, azonban mégis van, ami emlékeztet a harcokra: a kertkaputól balra lévő kerítésszakasz egyik monogramjának S betűjét a háború alatt lőtték le. A HB egyébként a tervező hitvesét, Havranek Karolát jelöli, akinek a Baby volt a családi beceneve.

Székesfehérvár nevezetességei közé tartoznak a mesterien elhelyezett szobrok, melyek többségét a Szent István király halálának 900. évfordulója alkalmából megrendezett 1938-as emlékév keretein belül avatták fel. Az alkotások elhelyezésében fontos szerepet játszott a város főépítészeként Schmidl Ferenc - az ő tehetségét dicséri többek között a szobrok ideális elhelyezésének mesterpéldája, Szent István lovasszobra (Sidló Ferenc) a róla elnevezett téren, melynek végleges helyzetét 1:1-es makettel állították be, valamint Kálmáncsai Domonkos szobra (Ohmann Béla), mely zseniális elhelyezésének köszönhetően csodálatosan harmonikus együttest alkot a mellette lévő, középkori Hentel-kápolnával. De a legkiemelkedőbb ilyenfajta munkája talán a 10-es huszárok emlékművének elhelyezése volt - az 1939-ben felavatott lovasszobrot tartják az ország (egyik) legjobb elhelyezésű szobrának. A szobrász, Pátzay Pál egyébként eredetileg a Városház tér közepén képzelte el a művét, Schmidl viszont megharcolt azért, hogy az alkotás a Városháza mellé, az újonnan kialakított terasz sarkára kerüljön, tengelyével az épületre merőlegesen. Az építész úgy gondolta, hogy a nagyobb méretű és monumentális épületekkel körülvett térség felemészti a szobor tömegét, azonban ha a műalkotást "kiszabadítja" ezeknek a nagy méreteknek a központjából, és azt valamely szerencsés adottság felhasználásával aszimmetrikusan helyezi el, eljuthat a tökéletes megoldáshoz. És így is lett.

Tulajdonképpen ugyancsak az 1938-as ünnepi évhez köthetően - mintegy a szent királyhoz méltó tettként - a törvényhatósági bizottság elhatározta, hogy a sokgyermekes családok részére, kísérletként négy darab tetőteres házat építtet. A Batthyány utcai - úgynevezett - ONCSA-házak (Országos Nép- és Családvédelmi Alap) ugyancsak Schmidl Ferenc nevéhez fűződnek: Thomas Antal vázlatai alapján szolid, ám igazán kellemes megjelenésű, takarékos, de ugyanakkor könnyen tisztán tartható és tartós alapanyagokból készült épületeket tervezett; az önálló kertrésszel is rendelkező meredek nyeregtetős, oromfalas házak fésűs beépítésének kellemes ritmusa pedig igencsak szép utcaképet eredményezett. A nagy létszámú családok elhelyezését a rendkívül gazdaságos beosztású földszinten (a 28 m² alapterületű lakókonyhához csatlakozik a szülők 17 m²-es szobája) és a tetőtér légterében (a gyermekek számára) kialakított galérián oldották meg.

A neves építész rengeteget dolgozott a Szent István-emlékév előkészületein, a túl sok munka pedig szívinfarktushoz vezetett: ősszel a pályaudvaron lett rosszul, még mielőtt feleségével elutazhattak volna kipihenni a fáradalmakat. Ettől kezdve sokkal jobban kellett vigyáznia az egészségére, azonban továbbra is meghatározó szerepet töltött be a város fejlesztésében és szépítésében, igazi remekeket alkotva. A Fő utca 7. szám alatti, eredendően Say Ferenc által tervezett banképület 1940-es átépítése kitűnő mintapéldája annak, hogyan is kell átalakítani egy épületet úgy, hogy az megfeleljen a saját korának, ám ezzel együtt tökéletesen belesimuljon a történelmi környezetbe: Schmidl Ferenc egy klasszicizáló, némely részleteinek visszafogottsága révén akár modernnek is ható épületté varázsolta az eredetileg dúsan díszített szecessziós alkotást. Az új épület hármas tagolású homlokzatán a timpanon alatt allegorikus domborművek láthatók. A figurák - melyek alkotói Ohmann Béla és ifj. Mátrai Lajos voltak - az építészetet, a mezőgazdaságot és a közgazdaságot szimbolizálják.

Schmidl Ferenc legfőbb mesterműve az egykori XI. Ince pápa téri Horthy Miklós Kultúrház, mely ma a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár és a Csók István Képtár épületeként szolgál. Ahogy a Schmidl-villa esetében, úgy eme épület tervezésekor is a szűk telek nehezítette meg leginkább az építész dolgát, emellett takarékossági kényszer is kötötte a kezét. Mindezek ellenére a végeredmény egy bravúros építőművészeti alkotás lett: egy többfunkciós művelődési ház novecento és skandináv hatásokat ötvöző stílusban. Az 1941 és 1944 között épült, háromszintes, téglalap alaprajzú épület a kőlemezekkel burkolt főhomlokzatának teljes hosszán lépcsőre emelt, impozáns földszinti árkádsorral, a középtengelyében pedig mozaikokkal díszített zárterkéllyel rendelkezik. A hangsúlyos zárterkély alatt helyezték el Kézai Simon és Kálti Márk szobrát - e műalkotásokat és a gyönyörű mozaikdíszítést is Metky Ödön készítette, bár azt meg kell jegyeznem, hogy az eredeti klinker figurák Jálics Ernő szobrászművész alkotásai voltak, azonban azok a háborúban megsemmisültek. Az épület nagytermét Aba-Novák Vilmos pannója díszíti - e terem falait direkt az 1938-as párizsi világkiállításon aranyéremmel jutalmazott alkotáshoz méretezte az építész.

A Vitézi Székház épülete 1940 körül. Forrás: köztérkép.hu

Aba-Novák Vilmos freskója. A kép Bándy Márta gyűjteményéből származik.

1940-ben épült fel a Vitézi Székház, melynek két nagyobb tömegét egy földszintes szárny köti össze. A modern épület lépcsőházának építészeti megfogalmazása igencsak jellegzetes - eme épületrész boltíves kapuján jutunk be az utcáról a belső udvarra. Schmidl Ferenc e munkájáért, a Horthy Miklós által alapított vitézi rend 20 éves fennállása alkalmából megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét. De nem csak magát a székházat, hanem a benne működő Hétvezér étterem belső berendezését is ő tervezte. Érdekesség még, hogy ezt a Schmidl-épületet is egy Ohmann Béla-alkotás díszítette egykor, azonban ma már csak a konzol látható, ugyanis mikor 1967-ben egy új szárnnyal bővítették a székházat, a Magyar vitéz című szobor takarásba került a Szekfű Gyula utca felől, így áthelyezték, először a mai Mátyás király-emlékmű helyére, majd 1989-ben az Ady Endre utca és az Oskola utca sarkára, ahol jelenleg is megtalálható. De nem csak a szobor hiányzik: a székház nagytermét a kultúrházhoz hasonlóan Aba-Novák Vilmos falfestménye díszítette, ám ez az alkotás sajnos elpusztult: leverték.

A Bástya utcai ház az átalakítás idején és napjainkban. A baloldali kép Bándy Márta gyűjteményéből származik.

A Bástya utca 11. alatt található, két zárterkéllyel is rendelkező kincstári épület átalakítása ugyancsak a negyvenes évek elejére tehető. Az eredetileg szecessziós hatású ház "felemásan" díszített homlokzatának játékosságát felváltotta a szigorú egységesség. De ez idő tájt vezette Schmidl Ferenc a belvárosi plébániának és a városi zeneiskolának otthont adó Hiemer-Font-Caraffa épülettömb restaurálását és átalakítását is - többek között ekkor állították helyre a Jókai Mór utca 3. szám alatti barokk épületrész részben befalazott félköríves záradékú, kerékvetős, kőkeretes kapuját.

A Sár utca 36. alatt található Montskó-ház több szakaszban épült: 1942-ben kezdték el építeni, a tető 1945-ben került rá, és végül 1946-ban készült el teljesen. Ez a szolid megjelenésű lakóház volt vélhetően az utolsó fehérvári épülete a város talán legmeghatározóbb építész-egyéniségének, aki a világháború évei alatt helytállásával sokmilliós értéket mentett meg a városnak - a harcok során a Bástya utcai szülői ház is találatot kapott, a maradványait ő tervezte használhatóvá. De 1946-ban, miután még elkészítette - családi házak számára - a Fáy András lakótelep parcellázását, lemondott posztjáról. Ebben az évben kapott meghívást Kotsis Ivántól a  műegyetemre, 4 évig ingázott, majd 1950-ben az egész család felköltözött Budapestre. 10 éven át tanított lakó és ipari épülettervezést, ám 1956 után helyzete ellehetetlenült az egyetemen, így ezt követően különböző tervezőirodáknál vállalt munkát. 1962-től az Építésügyi Minisztérium Pest-Komárom-Nógrád megyei területi főépítésze lett, a hetvenes években pedig a Dunakanyar Intéző Bizottság alapító tagja és műszaki tanácsadójaként töltött be jelentős szerepet a Duna-kanyari üdülőterületek építészeti színvonalának javításában.

Schmidl Ferenc bútortervei. A képek Bándy Márta gyűjteményéből származnak.

Schmidl Ferenc 14 éven át volt Székesfehérvár Mérnöki Hivatalának vezetője. Az itteni évei alatt a fent taglalt és említett munkái mellett részt vett a Papnevelő Intézet földszintjének átépítésében (az Egyházmegyei Múzeum részére), a Vörösmarty Színház újjáépítésében (mivel az épület 1945-ben teljesen kiégett) és ezzel együtt a színpadi rész korszerűsítésében, a Szent István-székesegyház altemplomának kiépítésében a Hősök kápolnájává, a korábban említetteken felül az összes - a működése alatt felavatott - szobor elhelyezésében, valamint egyéb családi házak és nyaralók (pl.: Fiskális út 8.) megtervezésében is. Mindezek mellett fontos megemlíteni, hogy - sokoldalúságát bizonyítva - az épületekbe gyakran a bútorokat is ő tervezte.

Pályafutása alatt több szakmai és tudományos egyesület tagja volt, emellett pedig olyan folyóiratokban publikált, mint a Tér és Forma vagy a Magyar Építőművészet. Nem sokkal halála előtt, 1977-ben "több évtizedes magas színvonalú építészeti, városfejlesztési és oktató tevékenységéért, sokoldalú életművének elismeréseképpen" megkapta az Ybl Miklós-díjat. A székesfehérvári Hosszú temetőben lévő családi kriptában helyezték örök nyugalomra. Szülővárosának önkormányzata 2014-ben alapította meg a róla elnevezett építészeti elismerést, amellyel azokat a szakmabelieket ismerik el, kik 1990 után létrejött alkotásukkal - a névadóhoz hasonlóan - hozzájárultak a település városképének fejlődéséhez, építészeti kultúrájának előmozdításához és az épített környezet minőségének javításához.

Köszönettel tartozom Schmidl Ferenc unokájának, Bándy Mártának a kincset érő információkért és az archív fényképekért. Nélküle nem tudtam volna ilyen alapos munkát végezni.

Egyéb forrásaim:

• Mérnökök Fejérben - 2011 (Csutiné Schleer Erzsébet)
• Székesfehérvár Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány 5. Kötet - 2010 (Csutiné Schleer Erzsébet)
• A székesfehérvári strandfürdő és teniszpálya - Magyar Építőművészet, 1941 (40. évfolyam, 11. szám)
• Székesfehérvár Anno... (Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc)
• Schmidl Ferenc: Családiház Székesfehérvárott - Magyar Építőművészet, 1942 (41. évfolyam, 4. szám)
• Táj-kert blog (a Városfejlesztés szobrászokkal és a Szent István tér, Vörösmarty tér c. bejegyzések)
• Schmidl Ferenc: A székesfehérvári szobrok titka - Magyar Építőművészet, 1942 (41. évfolyam, 2. szám)
• Schmidl Ferenc: Sokgyermekes családok háza Székesfehérváron - TECHNIKA 1939. évi 5. száma
• Magony Imre: Székesfehérvár szobrai
• köztérkép.hu

Rolf Singer