26 év Fehérvár szolgálatában - Molnár Tibor épületei

2019. március 03. - Rolf Singer

A királyok városban nevelkedett, a tanulmányai után - a szintén fehérvári - "templomépítő" Fábián Gáspár jobbkezeként tevékenykedő Molnár Tibor a harmincas évek elején kapott meghívást a Városi Mérnöki Hivataltól - hazatérte után pedig a legendás főépítész, Schmidl Ferenc vezette hivatal kiemelkedő városi mérnökeként a tiszta szerkezetű, modern, karakteres épületeivel sok-sok éven át szépítette, építette Székesfehérvárt.

dscn3932.JPG

Molnár Tibor ugyan Szigetváron született 1904. szeptember 23-án, ám kisgyerek kora óta Fehérváron nevelkedett:  középfokú tanulmányait is az itteni ciszterci fiúgimnáziumban végezte (és mindig is az egykori koronázóvárost tekintette otthonának). Később a budapesti József Nádor Műegyetemen tanult építészmérnöknek, és az egyetem után 10 évig dolgozott a fővárosban, ahol többek között olyan kiváló szakemberek mellett szerzett kivitelezési és tervezési gyakorlatot, mint Berey Lajos építésvezető, Árkay Aladár műépítész és iparművész, valamint Dr. Fábián Gáspár építész, akinek két fehérvári munkájánál (Ferenc József Nőnevelő Intézet új épülete, Prohászka Ottokár-emléktemplom) is segédkezett. 1932-ben elnyerte a fehérvári strandfürdő pályázatának első díját, a Városi Mérnöki Hivatal meg is hívta a városba, és bár a létesítményt végül nem az ő, hanem Mattyók Aladár tervei szerint építették fel (csupán a mára elpusztult, Schmidl Ferenc nevéhez fűződő strandvendéglő megtervezésében működött közre), innentől kezdve Székesfehérváron dolgozott, mint városi mérnök. Az évtizedek során többször is méltó partnerként dolgozott együtt Schmidl Ferenc főépítésszel, közös munkájuk volt a strandvendéglőn kívül az Aggintézet kiépítése szociális otthonná, az Országzászló téri múzeumépület bővítése valamint a XI. Ince pápa tér (ma: Bartók Béla tér) kialakítása.

dscn8406.JPG

moln3.jpg

moln2.jpg

Saját tervezésű otthona, a Várkörút 11. alatt található, aszimmetrikus szerkesztésű és lapostetős modern villa 1933-ban készült el. A geometrikus tömegformák összekapcsolásával megalkotott épület jellegzetessége a karakteres előtetős bejárati rész. Eredetileg a baloldalán alagsori nyitott terasszal rendelkezett, ezt azonban beépítették, mikor 1999-ben irodaépületté alakították a házat. Később takarékszövetkezetként is működött, ám az utcai vaskerítésen a mai napig olvasható Molnár Tibor neve.

dscn8229.JPG

moln4.jpg

Ugyancsak a Várkörút északi szakaszán, a harmincas-években kiépült modern villasoron található a Kaltnecker-villa. Molnár Tibor először, 1933-ban egy földszintes lakóházat tervezett Kaltnecker Viktornak, a híresen kultúrapártoló ügyvédnek, ám később, 1965-ben emeletet "kapott" az épület, szintén Molnár tervei szerint. Az előkert sűrű örökzöld növényzete miatt ma már alig látszik valami a főhomlokzatból, ám ennek ellenére az aszimmetrikus szerkesztés - itt is - szembeütköző.

dscn8395x.JPG

dscn4005.JPG

moln5.jpg

moln6.jpg

Az otthonához hasonlóan szép megnyilvánulása Molnár Tibor építészetének az 1934-ben, szintén modern stílusban épült, emeletes Eppinger-ház a Várkörút és a Lakatos utca sarkán. A téglagyáros Eppinger Ignác villájának jellegzetessége, hogy az alsó szint tömege a sarkon terasszal lendületesen átfordulva félkörívben záródik. Érdekesség az épülettel kapcsolatban, hogy a hatvanas években Takács Imre költő bérelte, ennek köszönhetően pedig gyakran megfordult itt a híres Pilinszky János.

dscn8347y.JPG

Az Országzászló 2. alatti kétemeletes, modern bérházat - Molnár Tibor addigi munkáival szemben - a szimmetria és a szigorú funkcionalizmus jellemzi, az emeleteken változó hosszúságú erkélyek viszont kölcsönöznek némi játékosságot a visszafogott homlokzatnak. Az 1935-36-ban épült házat - mely remekül egészíti ki Somogyi György szintén háromemeletes, várkörúti sarokházát - Medák Imrével közösen tervezték. De itt meg kell jegyezni azt is, hogy 1995-től az elbontott Országzászló helyén állt a Molnár Tibor tervezte, eredetileg a Városház téren felavatott Nyitott könyv c. II. világháborús emlékmű, melyet a közelmúltban a Színház utca és a Koch László utca találkozásánál állítottak fel újra.

dscn3185_1.JPG

dscn8560.JPG

uj_mappa187.jpg

A Várkörút talán legkülönlegesebb épülete a 2. szám alatt található, terméskő lábazattal rendelkező, háromemeletes bérház, az úgynevezett "vasalóház", mely szintén Molnár Tibor műve. A háromszög alakú, elkeskenyedő telekre az építész 1936-ban egy íves trapéz alaprajzú épületet álmodott meg, a hátsó homlokzaton félhenger alakú lépcsőházi építménnyel és a főút felé a sarkon átforduló erkélyekkel. A jelenleg igencsak rossz állapotban lévő épület hivatalosan nem számít műemléknek (ahogy a villasor egyik épülete sem), így a magas szintű építészeti minőséget képviselő alkotás jellegzetes sarokmegoldását "törvényesen" csúfítják el a hatalmas felületen elterülő reklámok.

d_mt_r68.jpg

Molnár Tibor fotója az általa tervezett tornacsarnokról. A kép Csutiné Schleer Erzsébet gyűjteményéből származik.

A Lövöldöző Társaság 1826-ban kapta meg a várostól a hajdani lövölde területét. E hely az idők során igencsak népszerű sport- és pihenőkert lett - a céllövöldék mellett voltak itt teniszpályák, gondozott sétautak, hintázóhelyek és zene pavilon is, az 1864-ben épült báltermes központi épület pedig évtizedekig a székesfehérvári társasági élet központja volt. A Polgári Lövölde 1937-ben egészült ki a Molnár Tibor által tervezett tornacsarnokkal, amely akkor az ország egyetlen fedett sportcsarnoka volt. A modern létesítmény - mely a stílusbeli különbözőség ellenére remekül rímelt a XIX. századi főépületre - sajnos találatot kapott a világháborúban, a maradványait pedig lebontották. De ugyancsak elpusztult Molnár másik 1937-es műve, a korcsolyapálya új melegedőjének hosszan elnyúló, földszintes, lapos tetős és félköríves lezárású modern épülete is - ezt  2007-ben bontották le.

dscn8720.JPG

dscn8732.JPG

A Sóstóhoz közeli új vásárteret az egykori homokbánya helyén alakították ki 1938-ban. Az itteni állatvásárokkal kapcsolatos adminisztrációs munkák lebonyolításához épült az úgynevezett "cédulaház", mely a stílusjegyei alapján egyértelműen Molnár Tibor tervezései közé azonosítható be. Ezt szerencsére nem bontották el, sőt nemrégiben felújították - bár emiatt a karaktere némileg megváltozott.

dscn8402.JPG

dscn3877_1.JPG

1940-ben készült el Molnár Tibor házának építészeti folytatásaként az egészségház. Korábban lakóház volt, Molnár tervei alapján építették át a Bauhaus szellemében. Az épület sokáig gyermekorvosi rendelőként működött, nem is olyan rég pedig még a Péter Rózsa Gimnáziumnak adott otthont - ennek köszönhetően kapott stílusától idegen színeket. Jelenleg felújítás alatt áll.

dscn0679.JPG

A háború után természetesen Molnár Tibor is részt vett szeretett városának helyreállításában. A kommunista hatalomátvételt követően is maradt a helyén annak ellenére, hogy nem voltak ínyére a változások - az új agyonszabályzott, túlbonyolított és nehézkes tervezési és építési világ. De amikor a hatvanas években elkezdődtek a lakótelepi építkezések, és egy szépen gondozott közparkba - az akkori Május 1 térre - is tízszintes tornyokat húztak fel, betelt nála a pohár: eldöntötte, hogy nem vesz részt Székesfehérvár elrontásában, 26 év városi szolgálat után lemond hivataláról. Ezután a megyei tervezőirodában dolgozott tovább, ami számára olyan volt, mint - ahogy a visszaemlékezésében írja - a purgatóriumból való szabadulás. Itt Fejér megye építési ügyeivel foglalkozott, főként a mezőgazdasági építkezéssel és a műemlékvédelemmel. 1985-ben megírta - máig kiadatlan - memoárját Volt Városi Főmérnök emlékei az 1910-80-as évek Székesfehérvárára címmel, de a mai kor számára páratlan kordokumentum mellett hatalmas értéket képvisel a fehérvári fotóiból válogatott fényképgyűjteménye is - ezeket a Szent István Király Múzeum őrzi. 1990. április 7-én hunyt el Budapesten - vele elment az utolsó ember is, akinek kiemelkedő része volt a (város utolsó fénykorának számító) harmincas évek fehérvári építészetében. A sóstói Szent Kereszt temetőben temették el, felesége, Kövesy Johanna mellé. Ma az építészmérnök emlékét a 2017-ben alapított Molnár Tibor Építészeti Díj őrzi.

Forrásaim:

  • Mérnökök Fejérben - 2011 (Csutiné Schleer Erzsébet)
  • Székesfehérvár Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány 5. Kötet - 2010 (Csutiné Schleer Erzsébet)
  • Székesfehérvár Anno... (Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc)
  • köztérkép.hu

 

Rolf Singer

A bejegyzés trackback címe:

https://erdekesfehervar.blog.hu/api/trackback/id/tr2014629840

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.