Különleges keresztek Székesfehérváron

2019. június 05. - Rolf Singer

Az úgynevezett útmenti kereszteket magánszemélyek állíttatták - sokan így nyilvánították ki hitbuzgalmukat, illetve fejezték ki hálájukat Istennek, vagy éppenséggel egy korábban tett fogadalmuk teljesítették ezáltal, némely feszületek viszont szerencsétlenségek, tragédiák emlékőrzői. Régen az arra járó férfiak megemelték kalapjukat, míg a nõk keresztet vetettek, esetleg elmondtak egy imát, a köhögõs betegek pedig a keresztre kötözték a magukon viselt kék szalagot így hárítva át a betegséget. Manapság már kevesebb figyelmet kapnak ezek a szakrális emlékek, pedig némelyik igencsak szép és értékes műalkotás (mellesleg anyagukat és kialakításukat tekintve is igen változatosak), de van köztük olyan is, mely története révén igazán érdekes. Nekiindultam a városnak és felkutattam Fehérvár öt - szerintem - legkülönlegesebb feszületét.

dscn2382.JPG

uj_mappa_5_13.jpg

A Pozsonyi út és a Zsolnai út sarkán található szakrális emléket az öreghegyiek - magától értetődően - Vörös keresztnek nevezik. A fából faragott feszület íves bádogtetővel rendelkező keresztje és Jézus-figurája is festett, azonban nem csak külleme miatt különleges, hanem kora okán is. Ugyanis ez Székesfehérvár legöregebb feszülete: valamikor a XVIII. század végén készült. Utoljára 1988-ban restaurálták, jelenleg közvetlenül egy buszmegállóhely mellett áll.

dscn0176.JPG

kereszt1.jpg

A város legöregebb kőkeresztje viszont a Prohászka Ottokár-emléktemplom kertjében található, a harangláb mellett. E márványfeszületet Beke Hotváth Mihály és Stagl Ignác emeltette 1808-ban a szántóföldek szélén, a vízivárosi sorompón túl - a mai Budai út-Gáz utca sarkon. A XIX. század utolsó harmadában áthelyezték a szemközti sarokra, az egykori József főherceg laktanyához - a mai Budai út-Lövölde utca sarokra, jelenlegi helyére pedig az 1930-as években kerülhetett.

kereszt5.jpg

Igencsak érdekes a posztamensén látható koponyát és csontokat ábrázoló dombormű, azonban korántsem egyedülálló ilyen szempontból, ugyanis több korabeli fehérvári feszületen is megjelenik a halál ilyesféle szimbóluma: hasonló faragvány fedezhető fel az 1814-es Radványi-Pap-kereszten a Széchenyi úton, illetve a Csutora temető egyik - ugyancsak a XIX. század elejéről származó - mészkőfeszületén is.

dscn3279.JPG

kollazsok117.jpg

A Budai úton két feszület is található - egy a Lehel utcai sarkon és egy a 282. számú ház előtt. Ez utóbbi egy igencsak régi kőkereszt - olyan időkből származik, amikor még farkasok jártak a vidéken. A legenda szerint egy embert meg akarták támadni, azonban sikerült neki felmásznia egy magas fára. E fa helyén állítódott a mészkő kereszt faragott Jézus és Mária szobrokkal. Az alkotás történetét, melyet szerencsére a helyiek megőriztek, Schmidl Ferenc unokája, Bándy Márta osztotta meg velem - amit ezúttal is köszönök. A két oldalt volutába foglalt magas posztamens felirata sajnos hiányzik, így sem az alkotó, sem az állíttató neve nem ismert.

kereszt7.jpg

Magyarországon elterjedt volt a Mária-kultusz, ennek köszönhetőek a talapzatokon álló kő vagy öntöttvas Szűzanya-figurák - Fehérváron is több ilyen feszület van, a képeken a Budai úti Fister-Peresztegi Nagy-kereszt, az Iszkaszentgyörgyi úti Peresztegi Nagy-kereszt, illetve a Sajó utcai Halász-kereszt látható.

dscn8004.JPG

kereszt.jpg

A Szent Sebestyén templom Móri út felőli oldalfalán látható míves feszületet a híres kékfestőgyáros id. Felmayer István családja állíttatta 1888. április 1-jén, és eredetileg a belvárosi Szent Imre templom oldalfalán volt elhelyezve, 1942 áprilisában azonban Fadrusz János életnagyságú Krisztus-szobra került a helyére. A Felmayer-gyár több mint másfél évszázados működése során a kék- és kelmefestés egyik hazai fellegváraként öregbítette a fehérvári iparosok hírnevét - az épülete 1997-ben került lebontásra, helyén az Alba Pláza épült fel. E "fali" kereszt monumentalitása és mívessége híven tükrözi a készíttető család gazdagságát. Hasonlóan grandiózus síremlékük a Hosszú temetőben található, a Szentháromság kápolna közelében.

dscn2359.JPG

kereszt4.jpg

Az Öreghegy legmagasabb pontján felállított Donát utcai kőkereszt küllemre egy teljesen átlagos, műkőből készült útmenti kereszt. Az ok, amiért állítódott viszont már annál érdekesebb: e helyen eredetileg egy török őrtorony állt, 1733-1734-ben pedig itt épült fel az "eredeti" Szent Donát-kápolna, melyet később Hübner Nándor tervei alapján alakítottak át. A barokk stílusú imaház azonban megsemmisült a II. világháborúban, és 1955-től 1993-ig csupán e feszület őrizte emlékét, mígnem aztán mögötte felépült az új Donát-kápolna - a Schulz István tervezte modern épület az egykori török őrtorony formáját és a régi barokk kápolna emlékét ötvözi.

Forrásaim:

  • Ábrahám Ildikó: "Útmenti keresztek" Szakdolgozat 1999.
  • Magony Imre: Székesfehérvár szobrai
  • Mérnökök Fejérben - 2011 (Csutiné Schleer Erzsébet, Szigeti Gyula)

 

Rolf Singer

A bejegyzés trackback címe:

https://erdekesfehervar.blog.hu/api/trackback/id/tr5814872988

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.