Sírok a fák között - Barangolás az úrhidai "Csárdatemetőben"

2019. június 18. - Rolf Singer

Nemrég Jakab Erzsébet, a Bakancs és fakanál című blog szerzője keresett meg azzal, hogy tudok-e valamit Úrhida régi temetőjéről. Nekem több se kellett, egyből elhatároztam, hogy meglátogatom a helyet, melyet egyébként anno a közeli borkimérőhely, majd vendégfogadó miatt "Csárdatemetőnek" is neveztek.

dscn0960.JPG

dscn0982x.JPG

dscn1113.JPG

Úrhida határán kívül, a Székesfehérvárra vezető országút mellett található a szóban forgó temető, méghozzá - Dénes József régész szerint - a település egykori vára helyén. Korábban maga a falu is a Nádor és a Malom-csatorna közötti területen volt, ám a gyakori elöntések miatt az emberek felköltöztek a domboldalra. A "lent maradt" sírkertet már a XVIII. században használták, és egyesek szerint még a múlt század elején is temetkeztek itt. Az elhagyott temetőt azóta viszont teljesen benőtte a növényzet, a sírkövek egy részét pedig kidöntötték, összetörték.

dscn0978_1.JPG

urhida1.jpg

urhida2.jpg

Persze azért vannak még itt álló síremlékek, ráadásul némelyek felirata ha nehezen is, de olvasható. Elvileg a legöregebb sír 1781-es, ám az én általam megtalált legkorábbi (még kisilabizálható) sírfelirat - mely egy bizonyos Somogyi Örzsébet sírjáé - "csupán" 1849-es. Ami a küllemüket illeti, többnyire a klasszikus síremlék formákkal találkozhat itt az ember, de érdemesnek találom megjegyezni, hogy több sír keresztjén is látni pici Jézus-faragványokat - ezek a (valószínűsíthetően eredetileg festett) mészkősíremlékek anno igazán szépen mutathattak.

dscn1030.JPG

dscn1054.JPG

Szerencsére még áll a temetőkereszt, melynek corpusza igen szépen faragott - a posztamensen lévő felirat szerint 1836-ban készítettek. Előtte egy homokkő-torzó látható, valószínűleg Mária-szobor volt egykor. Érdekesség, hogy bár igen öregnek számít e kereszt, hiszen több, mint száznyolcvan éves, elvileg mégsem ez Úrhida legidősebb feszülete, hanem a faluban található, a Kossuth utca és Petőfi Sándor utca sarkán álló kőkereszt, amely állítólag 1794-ben készült egy agyonvert fehérvári szőlőbirtokos emlékére.

dscn1098.JPG

urhida.jpg

dscn0922.JPG

Az interneten több rémtörténetet is olvasni a temetőről, elvileg a helyiek messzire elkerülik, sokak szerint nyomasztó és félelmetes hely, én azonban ottjártamkor semmi furcsát vagy hátborzongatót nem tapasztaltam - a kezdeti, általános, ismeretlentől való félelem is gyorsan alábbhagyott, és tulajdonképpen azt kell írnom, hogy rendkívül békés, nyugodt hely a "Csárdatemető".

dscn1048.JPG

dscn1211.JPG

dscn1154_1.JPG

Még 2008-ban tervbe vették a régi sírkert 2013-ra megvalósítandó felújítását és rendezését. Sajnos ebből - mint látható - végül nem lett semmi. A legfőbb akadály pedig máig az, hogy a szóban forgó terület már nem Úrhidához tartozik, hanem a szomszédos Sárszentmihályhoz - Úrhida újra önállóvá csak a rendszerváltás után vált, előtte Szabadbattyán része volt. Ami viszont mindenképp pozitívum, hogy legalább a szándék megvan.

Forrásaim:

Rolf Singer

A bejegyzés trackback címe:

https://erdekesfehervar.blog.hu/api/trackback/id/tr8814880846

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Millerdraft 2019.06.19. 19:11:02

Szép képek és értékes írás, köszi a posztot.