A fej nélküli sasok rejtélye

2019. június 25. - Rolf Singer

Az iszkaszentgyörgyi Amadé-Bajzáth-Pappenheim-kastély négypilléres kertkapuját száztíz éves, címerpajzsokat tartó sas-szobrok díszítik - már ami megmaradt belőlük. Hogy mi lett a kőmadarak fejével, már gyerekkoromban is erősen foglalkoztatott, ezért is döntöttem nemrég úgy, hogy végre megpróbálok alaposan utánajárni a rejtélynek.

dscn3488.JPG

dscn3508.JPG

Az iszkaszentgyörgyi kastély és a hozzá tartozó birtok 1870-ben, egy házasság révén került Pappenheim kézbe - Bajzáth György halála után lánya, Valéria örökölte a birtokot, ő pedig történetesen gróf Pappenheim Sándorhoz ment feleségül. Fiuk, Szigfrid 1904 és 1909 között jelentősen kibővítette a kastélyt nyugati irányban - e munkálatok költségeit feleségének, Károlyi Erzsébetnek a hozománya fedezte. Az új, neobarokk stílben készült szárnyakat a századforduló müncheni későeklektikájának legjelentősebb építésze, Gabriel von Seidl tervezte, a szobormunkákat pedig - az Iszkaszentgyörgy története c. könyv (szerzők: Németh Gyula és Gombosné Kis Edit) szerint - egy bizonyos "Vögerl szobrász" végezte. Nos, Vögerl Ignác szobrászművész 1895-ben elhunyt, ám testvére, Vögerl Alajos még élt az iszkaszentgyörgyi építkezések időszakában - neki ugyan sem a születési, sem a halálozási időpontja nem ismert, az viszont tény, hogy részt vett Kossuth Lajos mauzóleumának elkészítésében 1903 és 1909 között. Ráadásul Déry Attila Ybl-díjas építészmérnök és egyetemi tanár Budapest eklektikus épületszobrászata című művében kifejezetten neobarokk ízlésű dekoratőr szobrász-kőfaragóként és emellett a műkő specialistájaként jellemzi Vögerl Alajost.

dscn6726.JPG

dscn7982_1.JPG

Az épületbővítés mellett átalakították a kastélyhoz tartozó parkot. A grófi házaspár Angliában ismerkedett meg a Nyugat-Európában akkor egyre divatosabbá váló "formal garden"-ekkel, és elhatározták, hogy a saját birtokukon egy úgynevezett francia kertet alakítanak ki. A Schusstig uradalmi főkertész által tervezett, új, teraszos kialakítású és geometrikus elrendezésű kert egyedülálló volt Magyarországon, fénykorában különféle kerti építmények (például diadalív, medence) és a müncheni Adolf von Hildebrand klasszicizáló szobrai díszítették.

dscn3483_1.JPG

dscn3469.JPG

Ekkor épült a négypilléres, úgynevezett francia porta is, melynek belső oszlopaira - hogy onnan hirdessék a külvilág felé a nemzetség hírét - címerpajzsokat tartó sas-figurák kerültek: baloldalon a Pappenheimek kiscímere (pajzs négybe osztva, az egyik átlós részben keresztbe tett kardok, a másikban "vas sapkák"), jobboldalon pedig a Károlyi családé (egy szívet evő karvaly, körülötte koronás uroborosz vagyis saját farkába harapó sárkány) látható. Minden bizonnyal e szobrokat is Vögerl Alajos kőfaragómester készítette.

dscn0668.JPG

dscn0704.JPG

Pappenheim Szigfrid és Károlyi Erzsébet szerették egymást, nem érdekből esküdtek. A szerelmesek a kezdetekben nem is voltak egyszerű helyzetben, mivel a Károlyi családot irányító, „vaskezű” nagymama hallani sem akart a házasságról annak ellenére, hogy az ifjú kérő az egyik legősibb bajor főnemesi família sarja volt. Szigfrid azonban kitartó volt, Erzsébet pedig hűséges, és végül a nagymama szíve is meglágyult. A gróf a kezdetektől fogva egyenrangú félként tekintett hitvesére - e tiszteletnek és szerelemnek a jelképe eme kertkapu, melyen mindkét fél családi címere helyet kapott.

p1040217.JPG

p1040214.JPG

A szobrok 2008 februárjában.

Sajnos az idő foga alaposan megrágta a szobrokat - mindkettőnek hiányzik a feje, a jobboldalinak pedig az egyik szárnya is. Emlékeim szerint már gyerekkoromban is - mikor néhai nagyapámmal olykor a kastély felé kerékpároztunk - ilyen állapotban voltak. De vajon mikor sérültek meg a szobrok? A Kovács Zsanett és Dobos Anna szerkesztette Iszkaszentgyörgy természeti és kultúrtörténeti tájértékei című 2011-es tanulmányban a következőt írják: "Sajnos az utóbbi időben a sasok feje és szárnyai a természeti hatások miatt letöredeztek és eltűntek". Azonban nemrégiben levélváltásba kezdtem Reichardt Balázzsal, kinek dédnagyapja, Mayer István (1896-1931) a gróf első inasa volt. Az egyik levelében elmesélte, hogy édesanyja gyerekként az egyik sas nyakában ült - ez az ötvenes évek második felében történt, és már ekkor is hiányoztak a fejek, ráadásul akkoriban az egyik pillért a kőmadárral együtt teljesen benőtte a borostyán (ennek egyébként ma is látszanak a nyomai, a már említett Iszkaszentgyörgy története című könyvben pedig látható egy ezt az állapotot megörökítő - sajnos évszám nélküli - fénykép).

dscn0658c.JPG

dscn3505.JPG

Tehát már az ötvenes években csonkák voltak a szobrok, így feltételezhető, hogy azok korántsem a természeti hatásoknak köszönhetően sérültek meg, hiszen a minőségi műkő rendkívül tartós anyag. A II. világháború idején a finn nagykövetség kapott helyet a kastélyban, majd a finnek után, a nemesi család is elhagyta a birtokot. Közvetlenül a háború után a szovjet csapatok használták kórházként az épületet, és ki tudja, vajon miért bűnhődtek a sasok - az alcsútdobozi Habsburg-kastélynak például csupán a gyűlölt Romanov név miatt kellett pusztulnia: mikor a szovjet katonák megtudták, hogy az építtető József nádor első feleségét Alekszandra Pavlovna Romanovának hívták, felgyújtották az épületet. Ha ennyi elég volt ahhoz, hogy a gyönyörű alcsúti rezidencia a tűz martalékává váljon, bármilyen ürügy elképzelhető, ami az iszkaszentgyörgyi sasok megrongálását illeti - tán a szintén gyűlölt Harmadik Birodalom címerállatával azonosították a szobrokat.

Forrásaim:

  • Németh Gyula - Gombosné Kis Edit: Iszkaszentgyörgy története
  • Déry Attila: Budapest eklektikus épületszobrászata
  • Ugron Zsolna: Piramis (Magyar Nemzet - 2014. május 17.)
  • Kovács Zsanett - Dobos Anna: Iszkaszentgyörgy természeti és kultúrtörténeti tájértékei
  • Reichardt Balázs levelei

 

Rolf Singer

A bejegyzés trackback címe:

https://erdekesfehervar.blog.hu/api/trackback/id/tr5314909764

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.