Szent István legyőzi a pogányságot

2019. október 04. - Rolf Singer

Szeptember 21-én, szombaton egy igazán fantasztikus élményben volt részem: a jelenleg felújítás alatt álló Szent István-székesegyház megnyitotta kapuit, és lehetőségem adódott nem mindennapi közelségből megcsodálni Johann Ignaz Cimbal - ugyan még restaurálás előtt álló, de már megtisztított - gyönyörű barokk mennyezetfreskóját.

dscn5334x.JPG

Néhány éve még nagy volt a baj: 2014-re válságossá vált a bazilika épületének állapota, ám szerencsére a tetőszerkezet hibáját még időben észrevették, így a mennyezet megmenekült az összeomlástól. 2015-ben megkezdték a felújítást, és 2016. szeptember 3-án át is adták a megújult homlokzatú székesegyházat, a restauráció azonban nem ért véget: az ünnepség után nem sokkal állványokat építettek a templom belsejében - ott a munka azóta is zajlik - 2017-ben pedig Osgyáni Vilmos restaurátor készített másolatokat Szent István és Szent Imre szobrairól - az új figurák 2018. június 28-án kerültek a homlokzatra (az eredeti Szent Lászlót már 1967-ben lecserélték, az ugyanis súlyosan megsérült a II. világháborúban). Jeszeniczky Ildikó festő-restaurátor elárulta, hogy reményeik szerint 2022-ben már lesz húsvéti mise e falak között, viszont a bazilika kapuja addig továbbra is zárva van a látogatók előtt. Nemrég azonban lehetőség nyílt arra, hogy az érdeklődők betérjenek a felállványozott épületbe, és egy cirka 10 méter magas állványzatról megcsodálják a hajó második boltívének - megtisztított - freskóját. De még mielőtt bemutatnám a szóban forgó festményt, hadd ejtsek néhány mondatot magáról a templomról, és annak altemplomáról is.

bazilika.jpg

dscn6292x.JPG

dscn6311sx.JPG

dscn6316.JPG

bazilika8.jpg

bazilika5.jpg

A Szent István-székesegyház helyén, Fehérvár legmagasabb pontján egykor a város legősibb szentélye, Géza fejedelem négykaréjos kápolnája állt. Később gótikus plébániatemplom épült e szent helyen, melynek építését III. Béla király édesanyja, Eufrozina királyné kezdte meg (eme épület emlékét máig őrzik a bazilikába stílusosan beépített gótikus ablakrészek). 1235-ben rendhagyóan itt koronázták királlyá IV. Bélát - eztán pedig szokássá vált, hogy a Nagyboldogasszony-bazilikában koronázott királyok a szertartást követően átvonultak a középkorban Szent Péter és Pál-templomnak nevezett imaházba, és itt ütötték lovaggá vitézeiket. Az épület a hódoltság korában is fontos szerepet töltött be: Szulejmán szultán dzsámijaként funkcionált. A város felszabadítása után a jezsuiták kezelésébe került, a roskatag templomot ettől kezdve sűrűn javítani kellett. 1743-ban a déli torony ledőlt, ezt a jezsuita (ma már ciszterci) templomot is tervező Paul Hatzinger építette újjá. A ma is meglévő barokk épület ezt követően, 1758 és 1768 között épült fel a régi templom falainak részleges felhasználásával, Martin Grabner vezetésével. Az építőmester 1763-ban bekövetkezett halála után Johann Schattner folytatta az építkezést, majd Grabner fia, Johann Michael fejezte be. 1768-ban készültek a gyönyörű szép barokk mennyezetképek, melyek Johann Ignaz Cimbal alkotásai - a bécsi festő egyébként a freskók mellett négy mellékoltárképet is készített. Az új épület kőfaragómunkáit - mint például a kapu felett látható rokokóba hajló barokk keretes kőcímer - Johann Michael Hondler és Johann Weigel végezte 1770-ben, a homlokzati kőszobrokat -  melyek Szent Lászlót, Szent Istvánt, illetve Szent Imrét ábrázolják - Huber János Pál készítette 1773-ban. Néhány évvel később elkészült a gyönyörű szentély is, mely pedig Franz Anton Hillebrandt udvari főépítész kiváló munkája. Az 1774-ben felszentelt, immár hatalmas barokk templomot végül 1777-ben a Mária Terézia által megalapított székesfehérvári püspökség tette székesegyházzá.

dscn8824.JPG

Túránk valójában az altemplomban vette kezdetét, melynek bejáratánál építették fel 1929-ben Pásztor János szobrászművész, Hikisch Rezső építész és ifj. Havranek Lajos kőfaragómester meglehetősen impozáns I. világháborús emlékművét. Érdekesség, hogy ez volt a korszak egyetlen olyan köztéri alkotása, melyen Ady-idézet szerepelt. A szoborcsoport fekvő katonája - melyet Pásztor János elképzelései alapján Gaál Mihály készített - csak jóval később, 1937-ben egészítette ki a kompozíciót - ehhez a Szigethy testvérek a Fekete Elefánthoz címzett gyarmatárukereskedésének otthont adó Városház köz 6. számot viselő házat kellett lebontani.

dscn5204.JPG

dscn5235.JPG

dscn5216aaa.JPG

dscn5301.JPG

bazilika4.jpg

Az altemplom kiépítése Hősök kápolnájává az Ybl-díjas Schmidl Ferenc nevéhez fűződik. A boltozott, oszlopos tér falain - betűrendbe szedve és a rendfokozatokat is megjelölve - az I. világháborúban, idegen harcmezőkön és a román megszállás során elesett fehérvári katonák nevei olvashatók. De az altemplom egyúttal régi temetkezési hely, sok előkelőség nyugszik itt, nem mellesleg a székesfehérvári püspökök többsége, köztük a város első püspöke, Séllyei Nagy Ignác, kit eredetileg a Hosszú temetőben temettek el, majd a maradványait 1874-ben a többek között Simor János esztergomi érsek költségén, és Hübner Nándor építész tervei alapján épített Szentháromság-kápolnába helyezték át (emlékművét Farádi Vörös Vince készítette), és jelenlegi helyére csak az 1938-as Szent István-emlékév alkalmából került. A főpásztorok síremlékei természetesen jó állapotban vannak, a többi sír azonban jelenleg is restaurálás alatt áll.

dscn5378.JPG

dscn5364x.JPG

dscn5370r.JPG

dscn5452.JPG

dscn5676.JPG

dscn5543.JPG

dscn5753c.JPG

dscn5579_1.JPG

dscn5356.JPG

dscn5372x.JPG

dscn5629yy.JPG

Mint már említettem, a bazilika freskóit a bécsi Johann Ignaz Cimbal festette - és természetesen valamennyi főszereplője István király, a templom védőszentje: a szentély mennyezetfreskóján a Szentháromság előtt térdel fehér palástban, míg a középső képen trónján ülve adja át Asztrik kalocsai érseknek az első püspökségek alapítóleveleit főurak, apródok és főpapok társaságában. A nyílt nap alkalmával a harmadik alkotást, a hajó második boltívének freskóját lehetett megtekinteni - a pogányságot legyőző Szent Istvánt ábrázoló, légiesen könnyed falképet a közelmúltban szabadították ki az átfestések és koszrétegek alól. E jelenet három központi alakja Szent István, a gyermek Szent Imre, és Szent Gellért: a katolikus hit terjesztésén fáradozó király a fia nevelőjére, Gellértre tekint - ki kezében az általa lejegyzett intelmeket tartja - míg jobbjával a magyar ruhás Imrét karolja át. Az államalapító bal kezében jogar, mellyel egy ledöntött bálványszoborra, a pusztuló pogányság jelképére mutat. A bálvány előtt egy kígyótól övezett varázsló, míg a mező peremén a menekülő segédje látható (habár előbbi alak értelmezhető a pogányság rémével küzdő magyarok allegóriájaként is) - felettük egy angyal lebeg véres kereszttel, győzelmesen. Istvánék felett pedig a mennyei szín: a diadalmaskodó Eklézsia alakja monstranciával, angyalok között.

dscn5529.JPG

dscn5399.JPG

dscn5756.JPG

dscn5423.JPG

A boltozat négy sarkában két görög, illetve két latin egyházatya alakja látható: Nagy Szent Vazul, Naziani Szent Gergely, Szent Ambrus és Nagy Szent Gergely. A méhkas Szent Ambrus ékesszólásának édességét illusztrálja, míg I. Gergely pápát - a szokásoknak megfelelően - az őt inspiráló, galamb formájában megjelenő Szentlélekkel ábrázolta a mester.

dscn5404.JPG

bazilika11.jpg

bazilika13.jpg

Cimbal alkotásairól anno így írt Fitz Jenő régész-történész: "művészi értékben sem a jezsuiták, sem a karmeliták templomának mennyezetképeivel nem kelhettek versenyre", illetve "a későbbi restaurálások és átfestések sokat rontottak a freskókon, noha azok művészi értéke - az Egyházművészeti Múzeumban lévő olajvázlatok alapján - egyébként sem volt jelentős". A templomot és annak falképeit bizony többször is "restaurálták" már. 1866-ban történt az első jelentős felújítás, ekkor Heinrich Ede tulajdonképpen temperával festette át a képeket. 1935 és 1938 között Sándor Béla felelt a freskók megújulásáért - őt egy a munkálatokban részt vett szobafestő jelentette fel a Műemlékek Országos Bizottságánál a rongáló, pusztító tevékenységéért. Az összkép, ami most látható, már Bicskei Karle János nevéhez köthető: a festő 1960-ban ugyan megtartotta az ikonográfiai programot, és megőrizte a kompozíciót, ám a kor szellemének megfelelően erősen kontúrozott, ezzel megszüntetve a barokk perspektívát (ugyanis a barokk festészetben minden figura a maga fontosságának megfelelő hangsúlyt, kidolgozottságot kapott). Kétségtelen, hogy anno a festőművészek merőben más szemlélettel közelítettek a falképek helyreállításához, mint korunk restaurátorai. Szerencsére jelenleg átgondolt, tudatos koncepció mentén zajló, szakszerű restauráció folyik, melynek célja az eredeti barokk állapot visszaállítása. De visszatérve a kritikákra, a kvalitást illetően Szarka Géza is hasonló véleményen volt Fitz Jenővel, ám a Belvárosi Plébánia történetének krónikása felismerte az alkotások jelentőségét: "a freskók bábszerű alakjaikkal, történelmi anakronizmusukkal (Szent István barokk öltözetben!) bizony vértelen, gyenge alkotások, de tartalmilag igazi barokk szellemet fejeznek ki, és alkalmasak a hívek vallási öntudatának emelésére", illetve úgy jellemzi Cimbal műveit, mint "szerény, de tárgyuknál fogva felemelő freskók". Ne feledjük, az épület eredetileg plébániatemplomnak épült, később vált püspöki székhellyé.

dscn5812.JPG

bazilika14.jpg

dscn5844.JPG

Miután az ember alaposan kibámészkodta magát, a bazilika főbejáratán távozhatott. Én mielőtt kiléptem volna a kapun, még bekukkantottam az oldalsó kápolnákba a gyönyörű szép rácsos ajtókon keresztül. A Szent István-kápolnában található, igen szép vörösmárvány oltárt tabernákulummal Séllyei Nagy Ignác emeltette még 1779-ben, felette látható az Ignaz Sebastian Würth-féle Szent István-herma fehér márvány mása, melyet Szász Gyula készített 1898-ban Prifach József nagyprépost megbízásából.

Forrásaim:

  • Szarka Géza: A székesfehérvári Belvárosi Plébánia története
  • Fitz Jenő: Székesfehérvár (Panoráma - Magyar városok sorozat)
  • Fitz Jenő: Séta a régi Székesfehérvárt
  • Marschall Rafael: Székesfehérvári kalauz - 1930
  • Gelencsér Ferenc - Demeter Zsófia: Székesfehérvár anno...
  • Marcus Lodwick: Képtári kalauz - Mitológiai és bibliai jelenetek a festészetben
  • Smohay András művészettörténész, múzeumigazgató és Jeszeniczky Ildikó festő-restaurátor előadása
  • Bándy Márta levele
  • köztérkép.hu

Ha valakit a bazilika fából készült, belső szobrai is érdekelnek, elolvashatja az azokról szóló, egy évvel ezelőtti írásom is.

Rolf Singer

A bejegyzés trackback címe:

https://erdekesfehervar.blog.hu/api/trackback/id/tr915161728

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

ColT · http://kilatasgaleria.blog.hu/ 2019.10.07. 19:04:55

Nekem az is kimaradt, hogy ez be van zárva... Az még megvan, hogy a külső felújítása megvolt (van is róla pár képem) de mondjuk logikus, hogy azután belülről is megújul. Kíváncsi leszek, milyen lesz!