"A Magyar Szent Család nyomában tematikus zarándokút fejlesztése a Székesfehérvári Egyházmegyében" című program keretében az Egyházmegyei Múzeum renoválása és az új Lakatos utcai látogatóközpont felépítése után megújult az egyházmegye központja is, azaz a Városház téri Püspöki palota, mely a magyar copf-építészet legkiemelkedőbb és legismertebb alkotása, nem mellesleg a város egyik legfontosabb műemléke.
A monumentális palota 1780 és 1803 között épült nagyrészt a török időkben elpusztult koronázóbazilika köveiből. Az eredeti megbízó a város első püspöke, Séllyei Nagy Ignác volt, ám az épület elkészültét nem érte meg, ezért aztán nem is az ő, hanem a soron következő püspök, Milassin Miklós címere díszíti a középrizalitot felül lezáró timpanont. Valószínűleg külföldről kapott tervek alapján, de helyi mesterek végezték a kivitelezést: az építkezést Feigs Ferenc Antal és Rieder Jakab építőmesterek vezették, a szobrászati munkákért pedig Fligl Endre (Andreas Fligl) kőfaragómester felelt.
A tehetséges szobrász 1793-ban az épülő palotától nem messze építette fel saját házát, mely ma is megtalálható a Bástya utca 1. szám alatt. Alkotásai közül megemlítendő még a 1796-os mohai temetőkereszt, az 1806-os tamási Mária-oszlop, illetve az 1810-ben felépült lovasberényi Cziráky-kastély domborművei. De nemcsak a kőfaragáshoz értett, stikában a festők foglalkozásába tartozó foglalási és aranyozási munkákat is elvállalta, amiért egyszer be is panaszolták. Élete során többször is házasodott állandó gyermekhalandósággal küzdve - csupán egyetlen gyermeke élte meg a felnőtt kort. 1816-ban 72 éves korában hunyt el. Fia, Fligl József 1833-ban Vál plébánosa lett. Ő készíttette a család monumentális kriptáját, mely a Hosszú temető "pincesorán" található.
Forrásaim:
- szekesfehervar.hu
- Entz Géza Antal: Magyarország műemlékei - Székesfehérvár
- Székesfehérvári Szemle 1. évf. (1931)
- köztérkép.hu
Rolf Singer
