Keresztre feszítve

2019. november 18. - Rolf Singer

Fadrusz János szobrászművész 1903. október 25-én hunyt el, mindössze 45 évet élt. Sírját - mely a Kerepesi temetőben található - 1926 óta leghíresebb művének egy bronzba öntött példánya díszíti. A megrendítően realista alkotás eredetije 1891-ben készült vizsgamunkaként. A művész saját magát használta modellnek: műterme közepén keresztet ácsolt, majd arra feszítette fel magát kötelekkel, hogy a körülötte elhelyezett tükrökben megfigyelhesse testének elváltozásait. Ezért a művéért egy évvel később megkapta az Országos Képzőművészeti Kiállítás nagydíját.

A feszületnek több példánya is létezik, a székesfehérvárit 1939-ben rendelték meg az alkotó özvegyétől, Deréky Annától (az asszony szintén művész volt, Fadrusz János halála után újraházasodott, második férje Szontagh Manó volt). A korpuszt anyaghiány miatt nem bronzból, hanem alumíniumból öntötték ki, az öntési munkákat Krausz Ferenc végezte, a kereszt pedig Kornsee Jenő és Steiner Béla asztalosműhelyében készült el. A mű végül 1942 húsvétján került a Szent Imre-templom falára, a Felmayer-kereszt helyére - utóbbit áthelyezték a felsővárosi Szent Sebestyén-templom Móri út felőli oldalfalára.

A névtelen sír rejtélye

Nemrég egy rettentően érdekes síremlék-együttesre akadtam Székesfehérvár egyik legöregebb sírkertjében, a Szedreskerti temetőben, azonban a kőelemek egyikén sem találtam feliratot. Szerencsére kaptam egy remek tippet, így végül kiderült, ki is készítette ezeket a különleges faragásokat.

dscn2771.JPG

dscn2791_1.JPG

dscn2824_1.JPG

madaras7.jpg

A szóban forgó sírokra a temető északkeleti sarkában találtam rá még a télen, de hiába vizsgáltam meg többször is, a kőelemek egyikén sem találtam nevet - nagy bánatomra alkotói szignót sem. Így csupán megmutatni tudtam e rendkívül érdekes alkotásokat a korábbi bejegyzésben. Ahogy akkor egy olvasóm is rámutatott, a faragványokon tulajdonképpen a magyar nép egyik legősibb szakrális jelképe, az életfa szerepel, a fiókáit saját vérével tápláló pelikán pedig viszonylag gyakori keresztény szimbólum, mely az önfeláldozó szeretetet jelképezi (és az egyházi ábrázolásokon - ahogy itt is - a pelikánok csőre rendszerint rövid és hegyes). De nem mellesleg egy nehezebben észrevehető szarvas-alak is megjelenik az egyik sírkövön - érdemes tehát minden részletét alaposan szemügyre venni.

dscn2802_1.JPG

madaras8.jpg

madaras10.jpg

madaras5.jpg

A lehetséges alkotóra vonatkozó tipp Szabó Erikától érkezett, aki a Facebookon azt írta, hogy a tatai Kajla Ferencnél látott hasonló faragványokat, és lehet, ezeket is ő készítette. Eztán természetesen levelet írtam a kőfaragómesternek, és kiderült, hogy valóban az ő munkáiról van szó. Emlékei szerint úgy tizenöt éve készítette a síremlékeket, és elárulta, hogy azért nem látni neveket, mert a megrendelő házaspár jó egészségnek örvend, és az ajtók is - melyek mögött személyesebb faragások rejtőznek - csak akkor nyílnak majd ki, ha eljön az idő. A két sír valóban összetartozik - és azokat a földben lévő madár-dombormű köti össze.

kollazsok132.jpg

Néhány Kajla Ferenc alkotta síremlék másutt. A képeket a kőfaragómestertől kaptam.

"Mivel minden temető egy Ley-vonalon elhelyezett kerítéssel van építve ez a második olyan szakrális tér ami le van védve. Nagyon oda kell figyelni, ha bent épít az ember, és hozzátartozik a munkához a megrendelők felfokozott érzékenysége. Az én munkáimon sok a fény út és az mécsesekkel van elindítva. Ha van lehetőségem akkor keletre teszem az indítást, vagy kihasználom a bolygók mozgását." - írta a művész, aki egyébként magát csupán egy egyszerű iparosnak tartja: "a dolgaim nem műalkotások csak egy-egy gondolatra adott válasz".

Rolf Singer

Tűzfalfestmény a Márvány udvarban

Az úgynevezett Márvány udvar (Fő utca 3.) tűzfalának festményét - azaz Székesfehérvár első tűzfalfestményét - Ónodi Károly és Vinoczai Viktória kettőse készítette 2016 nyarán, másfél hónap leforgása alatt. A mintegy 110 négyzetméteres képen elvileg a Szent Korona, az Országalma, illetve egy a törvényhozást szimbolizáló mérleg látható. Az alkotópáros nem titkolt célja az volt, hogy egy pezsgő közösségi térré váljon ez a kis csendes, eldugott parkocska, melyet a mai napig alig ismernek.

A falra festett strand

Minden fehérvári ismeri a Csitáry G. Emil Uszoda homlokzati falfestményeit, de kevesen tudják, kik is készítették ezeket a képeket. Nos, ugyan nevekkel én sem szolgálhatok, de nemrégiben tudomásomra jutott, hogyan is születtek ezek az alkotások.

dscn1210c.JPG

dscn1227.JPG

De még mielőtt a festményekről írnék, hadd ejtsek néhány szót a létesítményről történetéről. Az úgynevezett Sárréten felépített városi strand a Csitáry-éra legnagyobb beruházása volt. A streamline öltözőszárnyakat Molnár Tibor, az északi, novecento vendéglőt pedig Schmidl Ferenc tervezte. Sajnos az utóbbi épület a II. világháborúban megsemmisült - helyére épült jóval később, a nyolcvanas évek végén a Városi Uszoda acélszerkezetű épülete. Molnár Tibor - ki részt vett az étterem szerkezeti megoldásainak megtervezésében - így írt erről memoárjában: "Most már nem sajnálom a kedves-könnyed vendéglő épületének elpusztulását, melynek tervezésébe sok fiatalos bátorsággal alkottam akkor még nagyon újszerű dolgokat. Már nem kell sajnálnom, mert a helyében épülő fedett uszoda több hasznot hoz a lakosságnak."

jul4_006.jpg

jul4_040.jpg

jul4_051.jpg

jul4_049.jpg

"Kordában tartott graffiti"- a 2009-es fotókat Csutiné Schleer Erzsébet készítette.

Csutiné Schleer Erzsébet nemrégiben arra kért, hogy készítsek néhány fényképet Pordán Horváth Ferenc munkáiról. Miután végeztünk a fotózással a Garzonházban, beszélgetésünk során az építész megosztotta velem a közeli uszoda falfestésének történetét - elmondta, hogy anno igen sok gondot okoztak azok a graffitisek, akik rendre összefirkálták az uszoda és a strandépületek szépen karbantartott falait. 2009 környékén Ferenczy Géza igazgató ezt megelégelvén meginvitálta a fiatalokat egy beszélgetésre - a felek akkor egyességet kötöttek, miszerint a graffitisek festhetnek a falra (a festéket is biztosítja az uszoda), de csak komolyan és szépen, illetve természetesen csakis fürdőzés témájú alkotásokat készíthetnek. Így is történt, és az uszoda remek képei még ma is láthatók (anno a strand öltözőszárnyait is kidekorálták, de azok a graffitik a legutóbbi felújítás során eltűntek).

dscn3147.JPG

dscn3160.JPG

uszi.jpg

dscn3212.JPG

uszi1.jpg

A még meglévő, narancsos színvilágú festmények az uszoda főhomlokzatát díszítik, és mindkét oldalon a strand látható fürdőzőkkel, napozókkal, labdázókkal - a baloldali képen nők és lányok, a másikon férfiak és fiúk. A jeleneteket az álomképekre emlékeztetően elmosódó alakok jellemzik, azok mégis élettel teliek. Ami kifejezetten tetszik nekem, hogy a háttérben megjelennek a fehérvári strandfürdő jellegzetességei, azaz az íves árkádsorok. Sajnos az évek során némileg kifakultak a képek, illetve itt-ott megrongálódtak, és a következő homlokzati felújítás során nagy valószínűséggel eltüntetik majd a graffitiket - pedig remek példái annak, hogyan lehet feldobni unalmas, üres felületeket a lehető legegyszerűbben és leggazdaságosabban, alkotni vágyó fiatalok bevonásával. Így kellene megszépíteni például a Mártírok útja ronda zajvédőfalát is, de egyébként hasonló történt egy hosszú támfallal tavaly novemberben Sárkeresztesen, valamint a Mátyás körúti pozdorjakerítéssel idén májusban a Kortárs Képregény Fesztivál alkalmával.

Ezúttal is köszönettel tartozom Csutiné Schleer Erzsébetnek.

Egyéb forrásaim:

  • Csutiné Schleer Erzsébet: Kulturális örökségvédelmi hatástanulmány. Felsőváros. (2010)
  • Mérnökök Fejérben - 2011

Rolf Singer

Újra helyén a Budai úti könyvtár cégére

A Budai út 44-46. szám alatt a hetvenes évek végén nyílt könyvtár, melyet nemrég felújítottak. Záróakkordként a napokban - szerencsére - a régi neonfelirat is visszakerült a helyére.

Kis angyal a kis angyalok emlékére

A sárszentmiklósi temetőben található Angyalsétány 2015-ben készült a halva született gyermekek, illetve a magzati korban elhunyt, vagy pár napot élt csecsemők emlékére. A civil kezdeményezés nyomán megvalósult emlékhely október 20-án leleplezett angyalszobrát Szabadkai Zsolt amatőr szobrász készítette. Nem sokkal később Székesfehérváron is felavattak egy ilyen jellegű alkotást: Nagy Edit művét a Béla úti temetőben.

A titokzatos Szedreskerti temető

A székesfehérvári Megváltó (ismertebb nevén: Szedreskerti) temetőről keveset tudni - a legtöbben nem is sejtik, milyen érdekességek, síremlék-különlegességek találhatók e sírkertben. Az utóbbi időben többször is ellátogattam e helyre, talán felfedi előttem minden titkát, és úgy néz ki, nekem köszönhetően megmenekül egy "szemétre dobott" műalkotás.

dscn8747.JPG

dscn6215x.JPG

dscn6097.JPG

A szóban forgó temetőt 1795-ben nyitották a jóval régebbi, illetve a Palotai út másik oldalán elterülő Szentháromság (Hosszú) temető telítettsége miatt. Elsősorban a kevésbé módosabb szedreskerti polgárok és parasztok temetkezőhelye volt - nem csoda tehát, hogy e sírkertben sosem állt kápolna, és nem rendelkezik patinás kriptasorral sem.

szedres.jpg

A temető feszületét, mely a főbejáratnál található, 1912-ben állíttatta Németh János és neje, Weisz Julianna. A mészkőkereszt korpusza öntöttvasból készült, a műkő Mária szobrot csak később helyezték a gótizáló posztamensre.

dscn6357ggg.JPG

szedres4-001.jpg

szedres5.jpg

dscn6375.JPG

A legnagyobb felfedezésem kétségkívül a képeken látható, "szemétre dobott", hatalmas kőarc. A jobb kezével a kisírt szemét dörzsölő, gyászoló nőt ábrázoló portré egykor még természetesen egy sírt díszített (valószínűleg nem is akárkiét), ma már gazdátlanul hever a földön. A titokzatos hölgy semmit sem árul el magáról (sajnos szignó sincsen rajta), ezért nálam hozzáértőbbek segítségét kértem. Csutiné Schleer Erzsébet építész és Poklosi Péter városvédő szerint is a harmincas évekre tehető az alkotás készítése, utóbbinak személyesen mutattam meg, aztán leültünk egy közeli sírra, és vagy félórán keresztül bámultuk a gyönyörű szobrot. Poklosi úr meg is jegyezte, hogy ezt bizony egy igazi művészember készítette, közben pedig azon morfondírozott, mit is lehetne vele kezdeni. Ha korábban tudomást szerez róla, az 1956. október 24-én életét vesztő Gumpl József dísztelen sírjára helyezte volna a Hosszú temetőben - a tragikusan fiatalon meghalt vasöntő munkás nyughelyét néhány évvel ezelőtt tette rendbe a Székesfehérvári Városszépítő és Védő Egyesület: Poklosi Péternek köszönhetően egy öntöttvas-feszület került a sírra. E műremek sorsa még kérdéses, viszont ezentúl védve lesz, amíg méltó helyére nem kerül - tán egy világháborús sírra.

szedres2.jpg

dscn6388.JPG

E meglehetősen bizarr, fából faragott síremlék (a megfejtését másokra bízom) a Ballagó családé. Itt nyugszik többek között Ballagó Pál repülőhadnagy, ki 1944. november 16-án, Jászberény térségében halt hősi halált: a pilóta Messerschmitt Me 210-ese találatot kapott a szovjetek által megszállt területek felett, és mivel ott nem volt tanácsos kiugrani, megpróbált túljutni az első vonalakon az égő géppel, később azonban kiderült, a lövésze úgy megsérült, hogy nem tud kiugrani, a hadnagy pedig nem volt hajlandó otthagyni a bajtársát. A família másik jelentős személyisége Ballagó Imre festőművész, aki a híres Szőnyi István tanítványa volt. Ballagó nem csak vászonra alkotott: az ő munkája látható a Maroshegyi Óvoda csempefalán.

dscn2824.JPG

dscn2775_1.JPG

madaras1m.jpg

dscn2839_1.JPG

dscn2791.JPG

dscn2802.JPG

madaras2.jpg

A képeken látható síremlék-együttes nem csak furcsa, de rejtelmes is: a kőelemek egyikén sem olvasható név, az elülső sírral kapcsolatban a sírhelykereső adatbázisa is bizonytalan, csupán az Illés nevet adja ki, ám amellett is van egy kérdőjel, és habár a hátsó sírhely kopjafáján látható név (Nagy László), ettől sem lettem okosabb. Mindenesetre szörnyen érdekesek ezek a madaras-fás faragványok.

szedres9.jpg

"Itt nyugszik Nemes Béla, akit húsz éves hányattatás után nyolc év boldog szerelemmel a szívében 45 éves korában idegen földön országúton ért a halál, őrizd örök álmát..." - olvasható az elhunyt különleges, "mesélő" síremlékén, a szomorúfűz és A Boldog Feltámadás Reménye Alatt (A. B. F. R. A.).

szedres11.jpg

szedres10.jpg

Igazán szép vasmunka Gerecs János gótizáló sírfeszülete. A sírkövön látható a repülőtiszt - sajnos sérült - porcelánképe, azonban magáról az elhunytról többet nem sikerült kiderítenem.

dscn6901.JPG

Darázs Miska - ahogy sírkövén is olvasható - világhírű cigányprímás volt. Poklosi Péter találkozásunkkor többek között róla is mesélt - a tanár úrtól tudom, hogy már 18 évesen saját együttese volt a zenésznek, mellyel bejárták egész Nyugat-Európát. A patinás Vörösmarty téri házak egyikében lakott, 1893-ban azonban elvitte a tuberkulózis. A főbejárathoz közeli, márványból készült síremléke sokáig a földön hevert, felállítása természetesen a Városszépítő és Védő Egyesülethez fűződik.

dscn6889.JPG

Erre a sírra szintén Poklosi Péter hívta fel a figyelmem. "Itt várják a feltámadást" a Debreczenyi könyvnyomdászok és rokonaik. A síremlék a Havranek család kőfaragóműhelyében készült, és bár igazán szép munka, alapvetően nem mondható különlegesnek. De mégiscsak érdekes: ha jobban megnézzük, az utolsó elhalálozás 2014-ben történt, az új szöveg megmunkálásának minősége mégis megegyezik a régi, Havranek-féle feliratokéval, és bizony ezeket is kézzel vésték. A tanár úr szerint manapság az ilyen kvalitású kőfaragó ritka, mint a fehér holló.

dscn6759.JPG

veszpremmegyeihetikozlony_1880_pages151-151x.jpg

Id. Havranek Antal hirdetése egy veszprémi újságban. Forrás: Arcanum

A Szedreskerti temetőben természetesen több műve is megtalálható a híres Havranek kőfaragó dinasztiának. Ezek közül érdekes még a Szalay család klasszicista síremléke - ehhez hasonló félbetört oszlopok Fehérvárott ma már egyedül a Hosszú temetően vannak (a Zlinszky család szóban forgó - és egyébként kisebb - síremlékeit a budapesti Gerenday cég készítette), bár bizonyos, hogy egykoron a Csutorában is állt egy ilyen: Havranek Károly síremléke, melyet az ifjabbik Antal faragott. Érdekesség még, hogy az idősebb Antal 1880-as hirdetésén - melyet a mester ükunokája, Bándy Márta ajánlott figyelmembe - is szerepel ilyen típus.

volt-003.jpg

"Nézd Majfay József legszebb virágjában 26-ot élvén nyugszik itt porában" - ez az 1796-os, hegedűtok alakú, barokk sírkő talán a temető legöregebb síremléke. Figyelemreméltó a vésett korpusz a lúdtalpkereszten, illetve a koponya a kő alján.

dscn5937c.JPG

A barokktól pár lépésre pedig egy volutás díszítésű neobarokk sírkő: itt nyugszik Szaller János (1829-1899) és felesége, Csizik Mária (1844-1893), valamint unokáik.

dscn6172_1.JPG

A képen látható klasszicista és nem mellesleg teljesen latin nyelvű síremlék - melyet sajnos alaposan megrágott az idő vasfoga -  Királyhegyi Farkas Ferenc székesfehérvári nagypréposté. Ő volt az, ki 1853-ban saját házát - vagyis a jelenleg a Megyei Levéltárnak otthont adó Szent István téri klasszicista épületet - felajánlotta az akkor alapított Ferenc József Nőnevelő Intézet számára. Libényi János szabólegény éppen abban az évben követett el merényletet a császár ellen, ám az uralkodó végül felépült, és ennek emlékére nevezte el az alapítványt maga Farkas Ferenc. 

szedres7.jpg

dscn6071x.JPG

E temetőben található a Szent Ferenc rendiek nyughelye (melynek XIX. századi gránitobeliszkjét először 1921-ben renoválták, majd 2016-ban), illetve a Paulai Szent Vincéről nevezett Szatmári Irgalmas Nővérek szintén körbekerített "mini sírkertje" is - utóbbiak iskolája volt az imént említett Ferenc József Nőnevelő Intézet.

dscn6843.JPG

dscn6251.JPG

dscn6269vvvv.JPG

dscn6260_1.JPG

dscn6826vvvvvvvvvvvv_1.JPG

dscn6831.JPG

dscn6274.JPG

macska_1.jpg

dscn6240.JPG

dscn8779.JPG

dscn8796.JPG

Az élet is jelen van a Szedreskerti temetőben: egy egész macska-kolónia él itt. Tarkák, csíkosak és feketék, kicsik és nagyok. Az egyik családi sír virágágyását ki is sajátították maguknak - innen kukucskáltak ki legnagyobb meglepetésemre a még vak kiscicák egy meleg nyári napon. Persze már azelőtt is találkoztam macskákkal temetőben - egy ilyen találkozást a Fecskeparti temetőben sikerült is megörökítenem - de konkrétan sírok között élő macskacsaláddal még egyik fehérvári sírkertben sem. Velük búcsúzom.

Köszönettel tartozom Bándy Mártának, Csutiné Schleer Erzsébetnek és Poklosi Péternek!

Egyéb forrásaim:

  • Csutiné Schleer Erzsébet: Kulturális örökségvédelmi hatástanulmány. Felsőváros.
  • Magony Imre: Székesfehérvár szobrai
  • artportal.hu
  • Tobak Tibor: Pumák és a többiek - Kalandok a levegőben
  • Magyar Katolikus Lexikon

Rolf Singer

Megcsonkítva

Az egykori Magyar Királyi Állami Téli Gazdasági Iskola 1928-ban épült Tscheuke Hermann tervei alapján. A szebb napokat is megélt "Horthybarokk" épület oromzatán eredetileg egy hatalmas - vélhetően angyalalakokkal díszített - címer-dombormű volt látható, ám ez a II. világháború során/után elpusztult.

A "lappangó" Madonna

Mikor Ohmann Béla csodálatos fehérvári szobrairól írtam, kaptam két régi fotót - melyek közül az egyiken egy rejtélyes Madonna-szobor is látható - ezzel a kísérő szöveggel: "Sajnos, évszám nincs a képeken, és azt sem tudom, mi lett a Mária-szobor sorsa. De talán ön már felfedezte valahol Fehérvárott." Végül másutt akadtam rá - a nyomok Nagymarosra vezettek.

ohmann_es_patrona_hungariaex.jpg

A Schmidl Ferenc munkásságáról szóló blogposzt elkészítésében igen nagy segítségemre volt az építész unokája, Bándy Márta, a levelezésünk során pedig szóba került többek között Ohmann Béla is. Ő küldte nekem azokat a bizonyos archív felvételeket a szobrászról: az egyiken a visegrádi vár ásatásán látható Schmidl Ferenc társaságában, a másikon pedig egy készülőfélben lévő Mária-szoborral. Elhatároztam, hogy kiderítem, hol lehet ez a gyönyörű szép műalkotás, viszont a kezdeteknél falakba ütköztem. Egyértelmű, hogy a művész a Magyarok Nagyasszonyaként ábrázolta a Szűzanyát, és a Magyar Katolikus Lexikon szerint az 1937-es párizsi világkiállításon bizony szerepelt egy Patrona Hungariae című Ohmann-mű, ám a későbbi elhelyezéséről egy szó sincs. Az Enigma c. művészetelméleti folyóirat 25. évfolyamának 96. számában pedig csupán "lappangó" faszoborként említik

patrona2.jpg

dscn9786ezjolehet.JPG

Válaszra csak a Prohászka László-féle Ohmann-életműben leltem: "A Nemzeti Szalonban 1941-ben rendeztek egyházművészeti kiállítást, amelynek belsőépítészeti terveit (...) Árkay Bertalan készítette. Ezen a tárlaton Ohmann Bélától a Patrona Hungariae című művének gipszmintája volt látható. Az alkotáson a magyar Szent Koronát szárnyas angyal tartja a Madonna feje fölé. Ez a műve itthon nagy állami aranyérmet, a milánói egyházművészeti kiállításon ezüstérmet nyert, majd a nagymarosi plébániatemplomba került." A távolság miatt egy ideig halogattam az utazást, de csak nem hagyott nyugodni a dolog - látnom kellett. A Nagymarosi Plébániának írt levelemre aztán Gáspár István plébános úr válaszolt, és kiderült, hogy a műalkotás már nem a templomban, hanem a szomszédos Szent Márton Közösségi Házban található - pontosabban a Nagyboldogasszony terem sarkában áll - ide Dániel Gabinak köszönhetően juthattam be.

patrona3.jpg

patrona7.jpg

Gerevich Tibor művészettörténész anno így jellemezte a művet: "idealisztikus-monumentális". Valóban monumentális - engem teljesen ámulatba ejtett az "ereje". Fából faragott csoda, egy igazi kincs. Ami az ábrázolást illeti, nem egy általános Patrona Hungariae-szobor. A legtöbbször ugyanis a Szűzanya kezében jogar, a kisded Jézusnál pedig országalma látható, eme alkotáson viszont egyik koronázási jelvény sem jelenik meg, ráadásul a főalakot éppen koronázzák - a Szent Korona itt egy angyal kezében látható. A jelenet megkapó, a figurák szinte élnek.

patrona2fdddg.jpg

dscn0145.JPG

A fényképezés után Dániel Gabi megmutatta nekem az épület melletti Szent Kereszt felmagasztalása templomban, hogy hol is volt korábban a szobor. Kiderült, többször is áthelyezték: először az evangéliumi oldalon, egy mellékoltár mellett állt (e helyen ma a keresztelőmedence látható), majd berakták a szentélybe, a főoltár mellé, az egyik Bebó Károly-féle angyal-alak helyére, aztán pedig eldugták a sekrestyébe. Tréfásan meg is jegyezte, hívhatnánk "vándorló Máriának" is. Utolsó útja az újonnan megnyílt közösségi házba vezetett - a műremek a kezdetektől, vagyis 2014 óta ékesíti annak nagytermét.

Itt még több kép látható az alkotásról.

Köszönettel tartozom Bándy Mártának és Dániel Gabinak!

Rolf Singer