Öreg temetők, régi sírok és szakrális emlékek Csóron

2019. április 16. - Rolf Singer

Tavaly kaptam egy tippet, miszerint az iszkaszentgyörgyihez hasonlóan a csóri temető is igencsak érdekes. Ottjártamkor viszont kiderült, hogy nem is csak egy régi sírkertje van a községnek, ráadásul a katolikus templom szoborkertjében is találni egy igen különleges síremléket. Aztán úgy döntöttem, hogy nem csak a temetőkről írok...

dscn4898.JPG

dscn3877_3.JPG

dscn3741y.JPG

A tippet vegyesfehértől kaptam, aki még tavaly ősszel kommentelt az erdővel benőtt iszkaszentgyörgyi temetőről szóló írásomhoz. Azóta eltelt néhány hónap, de talán nem is baj, hogy halogattam a kirándulást, hiszen tavasszal minden szebb. Iszkáról indultam el biciklivel, és már az odavezető úton is találtam érdekességeket... Így aztán úgy döntöttem, hogy a temetők mellett a település régi templomait, szobrait és az útba eső feszületeket is bemutatom.

uj_mappa_5_14-001.jpg

Még az Iszkaszentgyörgyhöz tartozó Kisiszkán megálltam, hogy lefényképezzek egy furcsa keresztet. A Szőlőskert utca feszülete már a két világháború között állt, anno a Csórról érkező hívek itt álltak meg először imádkozni, amikor gyalog zarándokoltak Csatkára. A régi, pléh lap figurás fakereszt mellett látható még egy harangláb is, sajnos harang nélkül. Az 1974 őszén idehelyezett vasszerkezetről 2008-ban lopták el a harangot. Nem sokkal később ugyan megtalálták, de már összetörve. Ma már csupán az emberi gyarlóság mementójaként áll itt ez a megcsonkított építmény.

dscn3584.JPG

csor.jpg

A részben Csór, részben Iszkaszentgyörgy határába olvadt terület borászati kultúrája a középkorig vezethető vissza, és mint minden valamirevaló szőlőhegy, ez a régi borvidék is rendelkezik külön kis kápolnával, amelynek szentjéhez a kedvező időjárásért és a jó termésért imádkozhatnak a termelők. Az 1908-ban Major Ferencné birtokán és adományából felépített Szent Antal szőlőhegyi kápolna védőszentjének ünnepét, a Szent Antal-napi búcsút (június 13. vagy az azt követő vasárnap) az itteniek, vagyis a közelben lévő szőlők iszkai és csóri szőlőtulajdonosai régen mindig együtt ünnepelték, de az Iszkai út végén elhelyezett információs tábla szerint ma is minden évben megtartják itt a szentmisét, tehát a látszat ellenére még használatban van ez az egyszerű, kicsinyke épület. A gazos kis telken van még egy öntöttvas Krisztus-figurával rendelkező feszület, és egy harangláb is egy gyönyörű szép, díszes haranggal, melyet Simor Teréz készíttetett Szent Teréz tiszteletére, az öntő pedig egy budapesti harangöntő mester, Thury Ferenc volt.

dscn3625.JPG

uj_mappa_5_10.jpg

A faluba érve még egy feszületbe "botlottam". Eme Felsőtabán utcai kőkeresztet - mint ahogy a posztamensen is olvasható - Angeli Márton állíttatta 1884-ben. Az alkotást utódai (Gustáv és Hans Häusler-Angeli) renováltatták 1974-ben, valószínűleg ekkor festették ezüstre a kőfigurákat. Sajnos ma már elég rossz állapotban van, mondhatni újra megérett a restaurálásra.

uj_mappa_5_11.jpg

Csór községének két temploma van: egy református és egy katolikus. Először a Magyar utcai protestáns imaházat néztem meg. Bár az épületen az 1922-es évszám látható, az csupán az oldalhajó, az úgynevezett cintérium elkészültét jelzi. A kőtemplomot jóval régebben, 1809 és 1811 között építették, eredetileg fatoronnyal. 1885-ben elkészült a karcsú kőtornya, ez azonban a II. világháborúban elpusztult. Sokáig csak egy ideiglenes - csonka - toronnyal rendelkezett a templom, mai küllemét végül 1968-ban nyerte el.

dscn3759.JPG

dscn3709.JPG

dscn3747.JPG

dscn3725c.JPG

dscn3738.JPG

Egy a már bezárt Csóri Csukához közeli nagy információs táblának köszönhetően tudtam meg, hogy létezik egy Ótemető is, mely egy meredek hegyoldalon található - már ami megmaradt belőle. Ugyanis az igazán tekintélyes Nedeczky-sírbolton kívül csupán néhány sírromot találni itt. A leginkább épen maradt kőkeresztes síremléken az 1797-es évszám olvasható - valószínűleg a többi nyughely is 1800 körüli. A legérdekesebb rom egy a kripta mellett fekvő torzóféle, sajnos már kivehetetlen, mi is volt korábban. Gazdátlan hely ez, nem is vezet fel út vagy ösvény, kicsit mászni is kell, át a dzsindzsáson, de igencsak hangulatos, és egészen jól rálátni a legfelső sír mellől a környék házaira és a református templomra. Erről egyébként Petőfi Sándor szavai jutottak eszembe - a nagy költő így írt egy talán még ennél is meredekebb hegyoldalon fekvő gömöri temetőről úti jegyzeteiben: "No, ha megriad a föltámadás trombitája, ezek a szegények borzasztó salto mortalét fognak csinálni, mielőtt rendeltetésük helyére jutnának."

kollazsok113.jpg

A csóri katolikus templomról már egy 1332-es pápai összeírás is megemlékezik. Később, a hódoltság idejében a református közösség használta és őrizte. A XVIII. század első felében a kőalapokat megtartott épülethez egy fatornyot építettek, ám nem sokkal később, 1747-ben elvették a protestánsoktól az imaházat, s visszaadták a katolikus híveknek. Eztán barokk stílusban alakították át az épületet, s a már kész templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel. Hajóját 1801-ben meghosszabbították, és ekkor készült el a kőtornya is. A templom szabadon látogatható kertjében ma négy csodálatosan szép XVIII. és XIX. századi, barokk műalkotás található.

dscn4827x.JPG

csor6.jpg

dscn4820.JPG

A templom mögött két Madonna-szobrot helyeztek el. A jobboldali, igencsak magas posztamensen álló alkotás karján a kis Jézussal ábrázolja a koronás Szűzanyát. A valószínűsíthetően XVIII. századi szobor alkotója ismeretlen, korábban az uradalmi szeszgyár előtt állt, ám az ötvenes években a többi műalkotással együtt átkerült a templomkertbe - a keresztény alkotások ennek köszönhetően menekültek meg a kommunista diktatúra szoborrombálásától. Érdekes - és egyben sajnálatos - azonban, hogy ellenben a többivel, a parknak ez az egy szobra nem áll műemléki védelem alatt.

csor8.jpg

dscn4832.JPG

dscn3920_1.JPG

Szintén az épület mögé helyezték a régen az uradalmi magtár előtt álló sasvári Pietàt. Az eredeti, fából készült kegyszobrot még Bakics Angéla állíttatta 1564-ben hálából, amiért a Szűzanya meghallgatta imáit, miután a férje, Czobor Imre nádori helytartó magára hagyta - az asszony Mária közbenjárásának tekintette, hogy a férfi később érte küldetett. A figurák fején eredetileg nem volt korona, azokat később Mária Terézia adományozta. A csóri műremek ugyancsak Máriát és a keresztről levett Jézust ábrázolja, ám a híres kegyszoborral ellentétben e műalkotáson csak a Fájdalmas Szűzanya viseli a Habsburg-koronát, az ölében tartott Krisztus fején töviskoszorú van. A XVIII. század végéről származó, eredetileg festett Pietà díszes talapzatán sajnos nem olvasható már felirat, így e szobor alkotójának kilétét is homály fedi.

csor4.jpg

dscn3880_1.JPG

A már a templom előtt lévő Szent Vendel-szobrot a XIX. század első felében készítette egy ismeretlen kőfaragómester, és akkor a falu főterén állították fel. A pásztorok védőszentjeként tisztelt Vendel életnagyságú, ájtatos figurája a jobb kezében tartott botra támaszkodik, kalapja a hátára kötve, a bal lába mellett pedig bárány fekszik. A magas kőtalapzaton álló szobor ma gyönyörűen harmonizál a mögötte lévő barokk épülettel - köszönhetően a kiváló elhelyezésnek, és talán ez van a legjobb állapotban a négy műalkotás közül.

dscn4851.JPG

csor10.jpg

dscn4862y.JPG

A község egyik legjelentősebb birtokoscsaládja a Nedeczkyek voltak, akik a katolikus templom közelében építtették fel kúriájukat - a család egyik síremléke ma az imaház kertjében található, s pont hátat fordít az egykori nemesi laknak. A Búsuló Géniusz címen is ismert gyönyörű szép alkotást 1831-ben készítette Huber József pozsonyi szobrászművész Nádas Tersztyánszky János özvegye, Nedéczei Nedeczky Katalin megbízásából. A finom kidolgozású, szomorkodó angyal-figura egy négyoldalú csonka gúlához támaszkodik, melyen kereszt áll. A gúla fedlapjának sarkait palmettás akrotérion koronázza, az oromzat közepén szárnyas homokóra látható, homloklapján pedig feliratos urna díszeleg. Sajnos nincs jó állapotban - erősen mállik a majd' kétszáz éves homokkő sírfeszület.

dscn4917.JPG

dscn4007.JPG

dscn4016.JPG

Csór ma is használatban lévő temetője - utam utolsó állomása - a község Várpalota felőli határában fekszik. A sírkert első látásra egy kevésbé különleges, hétköznapi falusi temetőnek tűnhet, ám ha a az ember az egykori kerítés bejáratának törpepillérei között áthalad és követi az ösvényt be az erdős területre, igazán érdekes sírokra lel.

dscn4036.JPG

uj_mappa_5_16.jpg

dscn4037_1.JPG

A fák között található egyebek mellett az urát egy negyedszázadon át szolgáló Hegedűs István komornyik (megh. 1894.), a harminchárom éven át Csór kántoraként tevékenykedő Janky József kántortanító és királyi postamester (1848-1913) - kinek sírköve gyönyörű énekéről mesél - valamint Németh János számadó juhász (megh. 1896.) sírja.

dscn4162_1.JPG

dscn4176x.JPG

A község fő birtokosai a már említett Nedeczky és a Szőgyény-Marich családok voltak. Utóbbiak sírját egy tekintélyes obeliszk jelzi. Itt nyugszik id. Szőgyény-Marich László országbíró (1806-1893) - az ő nevét viselte anno Székesfehérvár történelmi belvárosának egyik utcája (ma Liszt Ferenc utca) - és neje Marich Mária csillagkeresztes hölgy (1815-1890), valamint fiuk, ifj. gróf Szőgyény-Marich László miniszter (1840-1916) - ő volt, ki 1914-ben átadta Ferenc József levelét a hadüzenetről II. Vilmos császárnak - és felesége, báró Geramb Mária csillagkeresztes és palotahölgy (1848-1926). Rajtuk kívül ide temették még ifjabb László testvérét, Szőgyény-Marich Géza császári és királyi kamarást (1847-1927) is. A nemesi nyughely 2008 óta a Nemzeti Sírkert része.

dscn4140.JPG

csor15.jpg

csor12.jpg

dscn4155.JPG

A régi katolikus temető kétségkívül legkülönlegesebb síremléke a borostyános Szőgyény-Marich-obeliszkkel szemközt található sírszobor, mely A legjobb Anyának készíttetett: a műalkotást Gessell Borbála (1773-1852) emlékére állíttatták az ő lányai, s egyikőjük, Marich István Dávid felesége és a már említett Marich Mária édesanyja, báró Kray Franciska (1796-1871) szintén itt nyugszik. Valamint itt alussza örök álmát a bárónő unokája, Szőgyény-Marich Júlia (1853-1929), a brünni nemesi alapítvány hölgye és a Székesfehérvári Jótékony Nőegylet védnöke is. A posztamensen támaszkodó és kezében koszorút tartó, gyászoló női alak a szignó alapján Marschalkó János alkotása. A lőcsei születésű szobrászművész faragta 1852-ben a Lánchíd oroszlánjait, és róla terjedt el az a legenda, miszerint annyira fájt neki a figurái "fogyatékossága" miatti sok gúny és csúfolódás (tudniillik nincs nyelvük), hogy a hídról a Dunába ugrott, ez viszont nem igaz, habár valóban zavarta, hogy oly sokszor ezzel bosszantották, de egyszer egy fogadás révén sikerült bebizonyítania, hogy mikor az oroszlán úgy tartja a száját, mint az ő kőszobrai, nem is látható a nyelve, és aztán jóval később halt meg végelgyengülésben. A művész neve alatt továbbá az 1854-es évszám olvasható. Sajnos az idő foga alaposan megrágta a szobrot.

csor16.jpg

A régi sírok között is van egy feszület - egy romkereszt. Sajnos megmaradt feliratai nehezen olvashatók, de figyelemreméltó a posztamens gótizáló díszítése.

dscn4096x.JPG

A feszülettől balra található egy - a növényzet által kissé elszeparált - sírhely, hol Kölcseyek nyugszanak. Dr. Kölcsey Lászlóról (1901-1975) annyit sikerült kiderítenem, hogy Szokondon született, ahol édesapja, Kölcsey Rudolf tanított. A doktor unokája (volt?) Kölcsey Aliz, aki olyan magyar filmremekek jelmeztervezője volt, mint a Körhinta című Fábri Zoltán-mozi.

uj_mappa_5_17.jpg

Végül a temetőből kifelé menet is észrevettem egy érdekes sírt. A gyönyörű Simon Józsefné, született Tomor Ágnes 1915 februárjában halt meg - csak 24 éves volt. A sírkövén látható porcelánkép tehát több, mint százéves. A fiatal asszony felsőruházata jellegzetesen Fejér megyei: zárt nyakú, vállnál buggyosított. Fejkendőjét pedig már mint házas asszony viselte - mint ahogy akkoriban szokás volt.

Az iromány elkészítésében nagy segítségemre voltak a Csór Község Önkormányzata és a Csóri Települési Értéktárbizottság által készíttetett információs táblák.

Egyéb forrásaim:

Ha tudsz a Székesfehérvári járásban vagy Fejér megyében található kevésbé ismert, ám mégis különleges öreg temetőkről vagy elfeledett régi sírokról, akkor kérlek kommentelj, vagy írj a következő e-mail címek egyikére:

istvan102@freemail.hu

kepanojr102@gmail.com

Köszönöm!

Rolf Singer

Virágos Fehérvár

Így tavasszal virágba borultak Székesfehérvár terei és parkjai, és persze készítettem is egy-két fotót az érdekesebbnél érdekesebb virágkompozíciókról, melyeket igazán érdemes megcsodálni.

dscn4380.JPG

Klebelsberg Kuno mellszobra és a közeli virágoskert a Zichy ligetben.

dscn4516.JPG

Az egykori vallás- és közoktatásügyi miniszter portréja, háttérben a Bory Jenő készítette mozaikos váza és az egykori Hübner-ház.

virag1.jpg

Bory mester vázái - a baloldali képen az Ybl Miklós tervezte Karl-ház látható a háttérben, míg a jobboldali fotón a 17. honvéd gyalogezred emlékműve.

dscn4369c.JPG

És a teljes virágkompozíció.

dscn4419.JPG

Virág-trigónum III. Béla király szobra mögött, háttérben az egykori Hadtestparancsnokság.

dscn4428x.JPG

Id. Havranek Antal Szentháromság-szobra a Szent Sebestyén téren.

dscn4456.JPG

Virág-kereszt a Szent Sebestyén téren, háttérben a Felsővárosi Plébániahivatal.

virag3.jpg

A jobboldalt a Szent Sebestyén tér látható a Szentháromság-szoborral és a felsővárosi templommal, a baloldalon viszont már a Budai úti Magyarok Nagyasszonya templom és az épület előtti virágkavalkád.

dscn3155_1.JPG

Virágcímer a Halesz parkban.

dscn4567.JPG

A II. világháború áldozatainak emlékműve a Városház téren.

dscn4775.JPG

A Szent István tér tulipánokkal.

dscn4796.JPG

Piros tulipánok, háttérben a Szent Imre Általános Iskola copf stíulsú épülete.

dscn4290.JPG

És végül, de nem utolsósorban a Vörösmarty téri virágkompozíció a névadó szobrával.

Rolf Singer

A vörös kereszt

Székesfehérvár talán legkülönlegesebb feszülete az Öreghegyen, pontosabban a Pozsonyi út és a Zsolnai út sarkán található, közvetlenül a Farkasdi u. nevű buszmegállóhely mellett. E XVIII. századi szakrális emlékmű - melyet a helyiek nemes egyszerűséggel vörös keresztnek neveznek - fakeresztje íves bádogtetővel rendelkezik, a corpus pedig ugyancsak festett fából van. Az alkotás helyi védelem alatt áll.

Kotsis Iván fehérvári évei

Dr. Kotsis Ivánt a harmincas évek közepén hívta meg a Schmidl Ferenc vezette Városi Mérnöki Hivatal, hogy szakértelmével és tapasztalatával segítse a fehérvári építészek munkáját a Szent István király halálának 900. évfordulója alkalmából megrendezendő ünnepi év előkészületeiben - az akkor már igen neves műegyetemi építésztanár 1935-től nyolc éven át játszott igencsak meghatározó szerepet Székesfehérvár építészeti törekvéseiben.

20190321_114200_sfphoton.jpg

Az építész mellszobra a Budapesti Műszaki Egyetem szoborparkjában. Fotó: Schulcz Ferenc/SPOT fotókör

Kotsis Iván 1889. december 15-én született Aradon. A családi hagyományt folytatva - mivel édesapja, Kotsis Lajos is építész volt - miután elvégezte középiskolai tanulmányait az aradi állami főreáliskolában, 1907-ben beiratkozott a budapesti Műegyetemre. Útját olyan kiváló építésztanárok egyengették, mint Hauszmann Alajos, Nagy Virgil és Schulek Frigyes. 1911-ben megszerezte diplomáját, és igen korán oktatóvá is vált: nem sokkal később kinevezték Hültl Dezső professzor mellé segédtanárnak. Külföldi tanulmányútjai után, 1912-ben már a Műegyetemen tanított, és emellett több tervpályázaton is elindult. A világháború után, 2 év katonai szolgálatot követően nőül vette Tuzson Rozáliát. Ami a munkásságát illeti: építészi pályája kezdetén historizáló szellemben alkotott, méghozzá olyan remekműveket, mint a zalaegerszegi ferences templom vagy a - később a kommunisták által lebontatott - Magyarok Nagyasszonya templom a budapesti Városliget szélén, a húszas évek végén azonban fokozatosan elhagyta a történelmi stílusok alkalmazását, és egyre inkább az építészeti funkcióra helyezte a hangsúlyt a tervezés során.

dscn1612.JPG

kotsis3.jpg

dscn1019.JPG

dscn3399.JPG

dscn3414.JPG

uj_mappa_5_7.jpg

A Városháza épülettömbje Fehérvár tapintható térképén, mely Nagy Edit és Pintér Balázs alkotása.

Az 1930-as évek közepén Csitáry G. Emil polgármester elhatározta, hogy Fehérvárra hív egy tekintélyes és nagy szakértelemmel bíró műegyetemi professzort, akinek döntő szava lesz majd a nagyszabású városfejlesztési koncepció megvalósításának vitás eseteiben. A választást a Mérnöki Hivatal építészeire, többek között Schmidl Ferencre és Molnár Tiborra bízta, akik Dr. Kotsis Ivánra szavaztak, mivel ő - a tanártársaival szemben - az újabb, irányzatok híve volt. Az építésztanár első és legfontosabb munkája a Városháza átalakítása volt. A tervei szerint 1936-ban elbontották a Városháza főépülete és a Zichy palota közé "ékelődött" Bierbauer-házat, a palotát mindkét tűzfalas végén meghosszabbították - ezt követően pedig immár a két nagyobb tömegű épületet kötötték össze függőfolyosóval. A Városház utca "beolvasztásával" létrejött a belső udvar, és az e teret kettéosztó, új összekötő szárnyban kapott helyet az ülésterem. Kotsis Iván eme új épülettömb példaszerű megkomponálásával egy a város jelentőségéhez és a közintézményi funkciójához méltó épületegyüttest hozott létre. Szerencsére sikerült megmenteni a díszes Bierbauer-ház néhány értékét: az épület Szűz Mária-figuráját - mely a város egyik legöregebb szobra - áthelyezték a belső udvar Városház tér felőli kapuja fölé; míg a zárterkélyét a kiváló építész "átrakta" az új szárny délnyugati oldalának második emeletére, a Szent Anna kápolna mögé - a gótikus épület festői terecskéjének kialakítása egyébként szintén az ő érdeme.

kotsis2.jpg

Kotsis Iván több bérházat is tervezett Székesfehérvárnak, ezek közül elsőként, 1938-ban épült fel a Szent István tér sarkán a zártsorú beépítésbe csatlakozó, háromemeletes - úgynevezett - TÉBE bérház, melyet a Takarékpénztárak és Bankok Országos Nyugdíj Pénztára építtetett. Az art deco beütésű és a novecento hatását tükröző ház jellegzetessége a lekerekített sarok neobarokk jellegű zárterkélye - az építész több fehérvári lakóépületén is alkalmazott ilyen megoldást, ezzel is folytatva a városi hagyományt.

dscn1905.JPG

dscn1567.JPG

kotsis5.jpg

Egy évvel később készült el az építész következő bérháza a Budai út és a Prohászka Ottokár út sarkán. A Szent István téri épülethez hasonlóan e modern, ám barokk hatású sarokház is finoman, egyszerűsített formában idézi fel a közeli történelmi belváros barokk épületeinek hangulatát. Legérdekesebb részlete is a város múltja előtt tiszteleg - zárterkélyén egy jellegzetesen magyar, barokkos art deco díszítés látható. Az L alakú, szerencsés tömegalakítású épület az erősen visszaugrasztott sarokfordulóval harmonikusan illeszkedik az útkereszteződés - Fábián Gáspár tervezte - iskoláinak térképzéséhez. A "Gyöngyvirág-háznak" is nevezett kétemeletes épület egyébként igencsak korszerűnek számított a maga korában: kísérleti megoldásként melegvizes fűtéssel látták el, amely a lakások temperálására szolgált.

dscn1154.JPG

dscn1158.JPG

kotsis4.jpg

Ugyancsak 1939-ben épült fel a ciszterci rend bérháza az egykori Vásártér beépítésével kialakított Horthy Miklós (ma III. Béla király) téren, szintén Kotsis tervei alapján. Az elegáns háromszintes lakóépület higgadtságával később mintaként szolgált az 1948 és 1956 között a térre épített szocreál lakóházak tervezői számára. Sajnos az Ányos Pál utca 1. alatti bérház külsejét 2010 környékén megváltoztatták - karakteridegen színeket és öncélú mintázatot kapott. Szerencsére az igényes modern, magas kőlábazat és a szép bejárati kapuépítmény részleteivel még mindig őrzi a két világháború közötti modern építészet jellegzetességeit.

dscn1197.JPG

dscn1213.JPG

dscn1215_1.JPG

1940-ben sorháztelep készült a Felsővárosban, elsősorban a Vadásztölténygyár munkásai számára. Három utcában (Orgona, Szövetség és Hajnal utcák) összesen 222 ház épült fel Kotsis Iván típustervei alapján. Az egyszerű, ám karakteres kislakásokból álló házsorok egységessége már a múlté: az épületek nagy részét többé-kevésbé átalakították, talán a Hajnal utca 12. számú ház külleme tükrözi leginkább az eredeti állapotot.

dscn1522.JPG

A Szekfű Gyula utcai Egészségház (Bőr-, Nemibeteg-, és Tüdőgondozó) 1941-ben épült fel. Az L alakú, visszafogott homlokzatú épület jelenleg igencsak rossz állapotban van - tábla figyelmeztet az omlásveszélyre.

dscn4544.JPG

dscn0656.JPG

dscn1936.JPG

dscn1595_1.JPG

A történelmi belváros rendezésében ugyancsak vezetőszerepet vállalt a műegyetemi professzor, ám több régi épület homlokzatának átalakításáért és lecsupaszításáért joggal kritizálható. Az Országzászló téri - eredetileg klasszicista - múzeumépület lehet ez alól kivétel, hiszen a Schmidl Ferenc-Molnár Tibor kettős által tervezett új, modern szárnyakkal kétségkívül jobban harmonizál a leegyszerűsített homlokzat. Ám a modernizálásnak áldozatul estek olyan épületek is, mint az ország egyik legszebb magyar terének sarkán álló Lauschmann-ház, a Szent István-katedrális melletti Tergovics-ház vagy az egykori izraelita szeretetház a Koronázó téren - ezen egykor barokk házak dísztelenítésével műemléki értékek vesztek el. Mindemellett meg kell még jegyezni, hogy az egykori Deutsch-Deák Áruház szecessziós díszeit és különleges félgömbkupoláját is Kotsis Ivánnak köszönhetően távolították el, azonban a ma már Alexandra Könyváruházként működő sarokház jelenlegi unalmas külleméhez nincs köze az építésztanárnak, ugyanis azóta még egyszer, 1990-ben is átalakították.

dscn1488.JPG

dscn1848.JPG

Kotsis Iván később, a világháború után is visszatért Fehérvárra, hogy ismét részt vegyen a város megújításában. Ez a korszaka azonban korántsem volt oly termékeny: az ötvenes-hatvanas években csupán két épületet tervezett az egykori koronázó városnak. Ezek közül a korábbi a Várkörút 1-es szám alatt található zártsorú beépítésbe illeszkedő, kétemeletes épület, fröcskölt vakolattal és a sarkain konzolos zárterkélyekkel. A ma már a Polgármesteri Hivatal adóirodájaként funkcionáló egykori lakóház a régi szesz- és likőrgyár helyén épült fel.

dscn1474.JPG

Utolsó itteni munkája az Ady Endre utca és a Fő utca sarkán álló, az utcavonaltól visszaugrasztott, árkádsoros lakóház volt, mely 1963 és 1965 között épült fel. Kotsis stílusához híven anno visszafogottabb homlokzattal rendelkezett, ám 1989-ben a Melocco Miklós-féle Mátyás-emlékmű elkészítése során sgraffito díszítést és domborműveket kapott.

20190321_114421_sfphoton.jpg

Az építész mellszobra a Budapesti Műszaki Egyetem szoborparkjában. Fotó: Schulcz Ferenc/SPOT fotókör

Annak ellenére, hogy Kotsis Ivánt a II. világháború után politikai okokból eltávolították a Műegyetemről, az akkor már hatvan éves építész nem tört meg, tovább alkotott, s emellett az egész magyar építésztársadalom mindvégig a legnagyobb tisztelettel tekintett rá, mint kiváló építészre és példamutató tanárra. 1961-ben Ybl Miklós-díjat kapott "az építészek nevelésében kifejtett több évtizedes munkásságáért", 1969-ben pedig a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktorává választották. 1980. január 11-én hunyt el, sírja - melyet a Nemzeti Kegyeleti Bizottság 2002-ben védetté nyilvánított - a Farkasréti temetőben található (sírkövét maga Kotsis Iván tervezte még az édesapja síremléke számára). Emlékét őrzi többek között a születésének századik évfordulóján, 1989-ben alapított Kotsis Iván-érem, mely "a szakma fair play-díja", és a neves tanár mellszobra a BME szoborparkjában, mely Szathmáry Gyöngyi alkotása.

Forrásaim:

  • Mérnökök Fejérben - 2011 (Csutiné Schleer Erzsébet)
  • Székesfehérvár Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány 2.-3. és 5. Kötet - 2010 (Csutiné Schleer Erzsébet)
  • Székesfehérvár Anno... (Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc)
  • Táj-kert blog (Erkély-zárterkély-zárt sarokerkély és "Szocdeco, art real" és egyéb stílusirányzatok c. bejegyzések)
  • köztérkép.hu

 

Rolf Singer

Ami a Bierbauer-házból maradt...

A XVIII. századi Bierbauer-ház anno a Zichy-palota és a Városháza között állt. Kotsis Iván tervei szerint, a  Városháza új épületegyüttesének kialakítása során, 1936-ban bontották el. Azonban néhány értékét sikerült megmenteni: Szűz Mária szobrát - mely vélhetően a város legöregebb köztéri műalkotása - áthelyezték a belső udvar Városház tér felőli kapuja fölé; míg a sarokerkélyét - melynek ablakai felett füzérdísz, rozetta és levéldíszek láthatók - az új szárny délnyugati oldalának második emeletére, a Szent Anna kápolna mögé "rakta át" a kiváló építész.

Sajnos nem tudni, ki készítette a szobrot, de a legvalószínűbb, hogy a Városháza kapuzatának alakjait faragó Thomas Walch munkája.

A "rejtőzködő" szecessziós ház

A szecesszió korszaka igen rövid volt: a századforduló környékén kezdődött, és aztán az I. világháborúval véget is ért, ráadásul Székesfehérváron a harmincas-negyvenes években több szecessziós épületet is átalakítottak - mint például a Városház téri Deutsch-Deák Áruház és a Fő utcai Kereskedelmi Bank épületét, valamint a Bástya utca 11. szám alatt található lakóházat is - így az egykori koronázóvárosban is igen kevés számú képviselője maradt a stílusnak, ide sorolható a Pávás-ház, az Árpád Fürdő, a Jézus Szíve templom és az Oskola utca 12. alatti lakóház, valamint meg kell jegyezni a szecessziós díszítésű Postapalotát, a szecessziós elemekkel ötvözött historizáló bankpalotát a Táncsics Mihály utcában, de az épületek mellett egyébként néhány síremlék - úgy mint Szép Károly családi sírboltja a református temetőben és a Montskó család sírboltja a Hosszú temetőben - is az Art Noveau szellemében készült.

No, és van még egy szecessziós épülete Fehérvárnak, amit bizonyára kevesen ismernek: az Ady Endre utca 26. számú emeletes, manzárdtetős ház, amely homlokzatának legmívesebb részei a díszes, műkő keretezésű bejárati kapuzat és a kovácsoltvas erkélymellvéd.

A nagyszerű Ohmann Béla fehérvári szobrai

A manapság már kevésbé ismert Ohmann Béla valójában a két világháború közötti időszak egyik legkiemelkedőbb magyar szobrásza volt. A mester meseszép székesfehérvári mészkőszobrai a novecento művészetének legjelesebb mesterdarabjai közé tartoznak, ráadásul Országalmája az nagy múltú város egyik legismertebb jelképe lett.

schmidl_es_ohmann_visegradon3.jpg

Ohmann Béla és Schmidl Ferenc a visegrádi vár ásatásán. A kép Bándy Márta gyűjteményéből származik.

Ohmann Béla 1890. március 6-án született Budapesten. Tanulmányait az Országos Magyar Iparművészeti Iskola díszítőszobrász szakán végezte - útját olyan neves művészek egyengették, mint Simay Imre és ifj. Mátrai Lajos. Nem sokkal később belőle is oktató vált: 1921-ben, a katonai szolgálata után a Budai Iparrajziskola tanára, és az intézmény kerámiaműhelyének vezetője lett. Később, a harmincas években korának legmeghatározóbb épületszobrászává vált - művei mondhatni nem díszítik az épületeket, hanem valósággal eggyé válnak azokkal, s egyedülálló szobrai ugyancsak tökéletes harmóniában élnek együtt környezetük építészeti remekeivel. Pályája során többek között olyan építész-nagyságokkal dolgozott együtt egyenrangú társként, mint Schmidl Ferenc, Kotsis Iván, Rimanóczy Gyula és Weichinger Károly. De a korabeli egyházművészetnek is igen jelentős képviselője volt - műveit az archaizálás és a puritánság jellemzi.

dscn1861.JPG

ohmann.jpg

Az első fehérvári Ohmann Béla-szobor a Schmidl-villát díszíti, melyet Schmidl Ferenc saját családjának tervezett. A karakteres épület 1937-ben épült fel a Bástya utcai szülői ház hátsó udvarában, és vált a Várkörúti villasor egyik legkülönlegesebb elemévé - e magastetős, egyemeletes modern lakóház főhomlokzatának sarkán, konzolon áll a Szent József és a gyermek Jézus címet viselő mészkőszobor, mely stílusában a novecento letisztult formavilágát tükrözi. József többek között a házépítés védőszentje, azonban nem ez az oka annak, hogy eme épületszobor őt ábrázolja. Az alkotás a főépítész feleségének kérésére készült - Schmidl Ferencné Havranek Karola a Szent Család fejét tekintette pártfogójának, és azt is a szentnek tulajdonította, hogy az otthonuk a csodával határos módon szinte sértetlenül vészelte át a II. világháborút: míg a szülői ház jóformán megsemmisült egy bombatalálat miatt, a villának csupán az ablakai törtek be.

dscn1525.JPG

dscn1942.JPG

ohmann15.jpg

dscn1778.JPG

dscn2237.JPG

A szobrászmester pályájának egyik legsikeresebb köztéri alkotása Kálmáncsai Domonkos másfélszeres életnagyságú, haraszti mészkőből készült szobra, melyet a Szent Anna kápolna előtt újonnan kialakított téren avattak fel 1938. május 19-én, a Szent István-emlékév rendezvényeinek keretében. A szobor kiváló elhelyezése Schmidl Ferenc és Dr. Kotsis Iván építészek szakértelmét és tehetségét dicséri: a kápolna előtti szint megemelésével egy teraszt alakítottak ki, s ennek sarkára helyezték Ohmann művét úgy, hogy a figura a Szent István-székesegyházat figyelje, és ezzel az arra járók figyelmét is a katedrálisra irányítsa. A királyi bazilika prépostjának stilizált oroszlánok hátán álló, méltóságteljes alakja bal kezében alapító oklevelet tart, jobbja pedig a kápolna makettjén pihen. E XX. századi modern, ám gótikus hangulatot sugárzó műalkotás bár nem épületszobor, mégis eggyé vált a valóban gótikus középkori kápolnával, oly szépen harmonizálnak egymással.

arpad_vezer_szent_istvan.jpg

A Városháza nagytanácstermének szobrai. A képek Lovas Andrea felvételei.

Az 1938-as jubileumi emlékév előkészületeinek számító, nagyszabású városfejlesztési koncepció megvalósításának keretében 1936-1937-ben Dr. Kotsis Iván vezetésével zajlott a Városháza átalakítása. Ezt követően Fehérvár legfontosabb középületének nagytanácstermében két Ohmann-szobrot is elhelyeztek - eme alkotások a magyar történelem talán legmeghatározóbb alakjait, Árpád vezért és Szent István királyt ábrázolják. A pátoszmentes, ám belső erőt sugárzó alkotások a római iskola (azaz a magyar neoklasszicizmus) mesterpéldái. Az államalapító statikus beállítású figurájának a királyi öltözék tógaszerű köpenyének redőzése kölcsönöz dinamikát, fején a Szent korona, jobb kezében az országalma, baljában pedig a Prágában őrzött Szent István-kardról mintázott fegyver, míg párdarabja jobb kezében íj, bal kezében szablya, s bal karja mögött tegez látható.

ohmann14.jpg

ohmann11.jpg

1940-ben ismét együtt dolgozott Schmidl Ferenccel, aki az eredetileg Say Ferenc tervezte Fő utcai Kereskedelmi Bank szecessziós épületét alakította át klasszicizáló alkotássá. Az új épület timpanonnal záródó hármas tagolású homlokzatának allegorikus domborműveit ezúttal egykori mesterével, ifj. Mátrai Lajossal készítette el. A könnyen értelmezhető, klasszikus attribútumokkal felvértezett - az épület egészéhez hasonlóan - egyszerre modern és archaizáló figurák az építészet, a mezőgazdaság és a közgazdaság szimbólumai. A két művésznek korábban több közös munkája is volt, a banképület reliefjei stílusukat tekintve leginkább a budapesti egykori Hangya szövetkezet székházának épületdíszeivel hasonlatosak.

ohmann17.jpg

A Magyar vitéz szobra eredeti helyén. Forrás: köztérkép.hu

ohmann13.jpg

dscn2087.JPG

Az ugyancsak 1940-ben elkészült, szintén Schmidl Ferenc által tervezett Vitézi Székházat is Ohmann Béla szobrával díszítették. A Magyar vitéz című, életnagyságú műalkotás a Horthy Miklós alapította vitézi rend húsz éves fennállásának alkalmából elkészült épület bejárata előtt állt egy konzolon egészen 1967-ig, amikor is egy - Pásztor Lajos tervezte - új szárnnyal bővítették a székházat, és mivel így a szobor takarásba került a Szekfű Gyula utca felől, áthelyezték az akkori Március 15. utca (ma: Fő utca) 6. szám alatt található rendház tűzfalára. De itt sem volt maradása: 1989-ben Melocco Miklós Mátyás király-emlékműve miatt kellett eltávolítani. A vitéz büszke figurája 2000 óta az Ady Endre utca és az Oskola utca sarkáról veti szigorú tekintetét az arra tévedőkre. Jelenlegi helyére Csanádi Gabriella kőfaragó-restaurátor és Zalka István építész közreműködésével került.

ohmann6.jpg

ohmann4.jpg

ohmann8.jpg

Városunk egyik legmonumentálisabb emlékműve a "lánglelkű" Prohászka Ottokár emlékére emelt műalkotás a püspökről elnevezett liget sarkán. Az egyszerre építészeti és szobrászati remekmű 1938 és 1943 között készült, tervezője Weichinger Károly építész volt - ő és Ohmann Béla pályázaton nyerték el a megbízást. A várfal maradványát lezáró 14,2 méter magas kőpillér tetején egy mészkőből faragott, másfélszeres életnagyságú, a bal kezében keresztet tartó angyal lendületes, ám a vele szemben ható erők miatt hátrafeszülő alakja ostromolja az eget, míg a kőoszlop alján Prohászka domborműves portréja látható. Az emlékmű egyben a püspöki palota kertjének bejárata is, melynek kovácsoltvas kapuját Prohászka Ottokáré mellett Shvoy Lajos püspök címere díszíti.

dscn6256_1.JPG

ohmann9.jpg

dscn2026.JPG

A legismertebb fehérvári Ohmann-alkotás kétségkívül a Fehérvári jog, közismertebb nevén az Országalma, mely a Prohászka-emlékművel egy évben készült el. A díszkút kőgömbje - melyen egy 1237-ben kelt oklevélből való latin szöveg (LIBERTATES CIVITATI ALBENSI A. S. REGE STEPHANO CONCESSAE - vagyis Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta) fut körbe - három oroszlán hátán nyugszik, e három állatfigura pedig egy-egy címert tart: az ország címerét, a városcímert, és II. András oroszlános címerét. A műalkotás talapzatán lévő - ugyancsak - három évszám (1001, 1688, 1938) pedig István király koronázására, a város török uralom alóli felszabadulására és a jubileumi Szent István-emlékévre utal. A lényegre törő, sallangoktól mentes alkotás - Ohmann Béla többi művéhez hasonlóan - tökéletesen harmonizál a környezetével, mondhatni belesimul a történelmi környezetbe, annak elválaszthatatlan elemévé vált. Sajnos a múlt rendszerben többször is "átalakították", megcsonkították az emlékművet. A várost elfoglaló szovjet csapatok harci jeleneteket ábrázoló lepellel takarták le, tetejére pedig sarló és kalapács került - ezektől 1948-ban szabadult meg. Molnár Tibor városi mérnök, hogy megmentse a műalkotást, szétbontatta azt, és a felső részét a Városmajor bozótosába rejtette. Bár 1962-ben részben helyreállították, a keresztet és az évszámokat csak a nyolcvanas évek közepén kaphatta vissza.

ohmann_es_patrona_hungariaex.jpg

A mester az 1941-ben állami aranyérmet nyert, Patrona Hungariae című alkotásával. A kép Bándy Márta gyűjteményéből származik.

A számos magyar és nemzetközi díjat és elismerést szerző Ohmann Béla a II. világháború után háttérbe szorult. Marx, Lenin és Sztálin szobrokat valamint  felszabadulási emlékműveket nem volt hajlandó készíteni, ám néhány, a politikai tartalomtól kevésbé terhes munkájával a szocialista realizmus korszakában is letette névjegyét. Sokéves oktatói tevékenysége során sok-sok szobrászra, iparművészre és építészre volt nagy hatással. 1946-tól a Budapest Műszaki Egyetemen tanított -  itt, az iskola kisegítő üzemében a szobrászmester mellett készített épületszerkezeti és híd maketteket az ifjú Schultz István, aki később Székesfehérvár egyik legjelentősebb építésze lett. Ohmann Béla Budapesten halt meg, 1968. március 21-én. Sírja a Nagymarosi köztemetőben található. A Magyar Nemzeti Galéria négy alkotását őrzi, köztük a székesfehérvári Kálmáncsai-szobor fából faragott változatát.

Köszönettel tartozom Schmidl Ferenc unokájának, Bándy Mártának az archív felvételekért és, hogy megosztotta velem a Schmidl-villa szobrának történetét, valamint Lovas Andreának a Városházában készített fényképeiért!

Forrásaim:

  • Prohászka László: Ohmann Béla életműve
  • Mérnökök Fejérben - 2011 (Csutiné Schleer Erzsébet)
  • Magony Imre: Székesfehérvár szobrai
  • köztérkép.hu

 

Rolf Singer