Panelteknőc

2018. szeptember 23. - Rolf Singer

Hazafelé ballagok egy olyan utcán, amin ritkán járok - pont mint Jim Barris a Kamera által homályosan című filmben - és nézzétek, mit találtam: egy igencsak érdekes falfestményt a Sarló utca 2-es szám alatti panelház oldalán.

dscn8768xqy.JPG

dscn9299.JPG

A dekoratív graffiti kitölti az egész felületet.

dscn9288.JPG

A másik oldalon egy vörös korall is látható.

Egy vízi teknős úszkál az absztraktban. Persze van itt még vörös korall is, és hát mit mondjak, baromi "kúl". A szignó szerint az "elkövető" egy bizonyos "Sixto9". Természetesen nem találtam róla semmit. De hogy miért pont teknős? Erre azért tudom a választ! Az épülettől nem messze, a Gáz utca és a Sarló utca sarkán található egy - Kocsis Balázs által készített - ivókút, mely éppenséggel egy teknősbékát formáz. Ez sem véletlen, hisz a teknős vízi állat (már amelyik), a városrész neve pedig: Víziváros. Egyébként a lakótelep egykori általános iskolájának is van egy bálnája, melyet a megmaradt beton felhasználásával készítették el anno az építőmunkások. Én azt mondom, minden lakótelepnek el kéne egy-két ezekhez hasonló sajátos, ötletes alkotás.

panelteknoc.jpg

A két teknős egy képen.

dscn1924.JPG

A betonbálna. A vízsugarat vascsőből és hajlított vasdrótból formázták meg.

Nem túl messze a Vízivárostól, a Munkácsy Mihály utcában található egy hasonló stílusú graffiti, amit már egyszer megmutattam korábban. Ugyanaz a személy alkotta volna? Itt, ezen a falon amúgy a "főnix" előtt egy szintén igényes macskás falfestmény volt látható (erről sajnos nincs képem), amelyet nyilvánvalóan azért festettek oda pár éve, mert tudniillik a tetőn több macska is "lakott". A lakóház melletti garázsépületet később elbontották, de már ez előtt ráfestették az új képet a régire.

dscn5196_1.JPG

A Munkácsy M. utca street art-ja. A feliratát nem sikerült megfejtenem.

Rolf Singer

Bory Jenő hagyatéka a városban

A "várépítő" mester köztéri szobrai

Bory Jenő művei szerte az országban megtalálhatók, és természetesen a szülővárosa, Székesfehérvár sem szűkölködik a "várépítő" mester köztéri alkotásaiban. Korábban már bemutattam néhány érdekes és csodálatos Bory-szobrot, melyek a várban találhatóak, most azonban a fehérvári géniusz összes olyan szobrászati műve következik, melyeket kint, a város közterein csodálhatunk meg.

uj_mappa144.jpg

dscn2785.JPG

1849. augusztus 10-én a fehérvári polgárok fegyveresen szálltak szembe a császári katonasággal. Az 1888-ban közadakozásból emelt emlékoszlop pedig annak a hat népfelkelőnek állít emléket, akiket a "haleszi felkelés" leverése után elfogtak, és 1849. augusztus 14-én Pesten az Újépületben kivégeztek. A(z eredetileg szélesebb) gránitoszlop egyébként id. Havranek Antal építész és fia, ifj. Havranek Antal kőfaragó munkája. A fehérváriak sokáig csak "gyertyatartónak" nevezték, mindenki úgy érezte, valami hiányzik róla. Végül a 29 éves Bory Jenőt bízták meg egy szobor elkészítésével. Az általa alkotott láncait tépő Turulmadár 1909. október 6-án került az emlékmű tetejére. A turul szobor bronzból készült, és ez a mester első igazán jelentős műve.

uj_mappa148_1.jpg

Bory Jenő Székesfehérvár ösztöndíjasaként végezte egyetemi tanulmányait Budapesten. A műegyetemi vizsgák sikeres letétele után 1903-ban építészmérnöki oklevelet kapott. Hálája jeléül 1921-ben két mozaikokkal díszített vázát adományozott a városnak, amelyek a Zichy ligetben találhatóak. Az alkotások betonból készültek, ami nem véletlen, Bory Jenő már ekkor felismerte a betonban rejlő lehetőségeket. Nem sokkal később, 1923-ban elkezdte építeni a várat, melynek fő alapanyaga szintén a beton volt.

uj_mappa149.jpg

1922-ben a szobrász még egy alkotással ajándékozta meg a szülővárosát. A betonból készült Szent György kút eredetileg a vázákkal együtt a Zichy ligetben kapott helyet, azonban a hatvanas évek elején száműzték a Barátság ligetbe, ahol ma is megtalálható. A kút maga eléggé "rossz" helyen van: közvetlenül egy buszmegálló mellett egy gondozatlan füves részen, és sajnos a tetején látható szobor (Szent György lovon és a sárkány) már nincsen valami jó állapotban.

dscn3479x.JPG

Az Oskola utca és a Goldziher köz sarkán található egy ma már műemléknek számító középkori lakóépület, melyet Goldziher-háznak neveznek, mégpedig azért, mert Dr. Goldziher Ignác orientalista ebben a házban született 1850. június 22-én, ezt pedig portrés emléktábla is jelzi, melyet 1924-ben avattak fel. Ez a Bory-alkotás viszont márványból készült. Érdemes megfigyelni ennél a műnél is a míves díszítő mintázatot.

y_1.JPG

borykoz.jpg

borykoz1.jpg

A Közgazdász hallgatók hősi emlékművét a Székesfehérvári Felsőkereskedelmi Iskola (a mai I. István) diákjainak egyesülete állíttatta 1928. június 2-án. Az első világháborús emlékmű sokáig az iskola sarkán állt egy jóval magasabb talapzaton, ám 1971-ben átkerült a Várkörútra, egy kis ligetecskébe, ami nagyon hangulatos tud lenni, főleg így ősszel, amikor már a lehullott barna falevelek borítanak mindent. A márványból faragott dombormű és a bronzból öntött szobor is Bory Jenő alkotása. A női alak egyébként - mint a Bory Jenő-bronzalkotások esetében legtöbbször - a művész testvérének, Bory Pálnak az öntödéjében készült.

borykoz2.jpg

uj_mappa145.jpg

uj_mappa146.jpg

Az 1928-ban felavatott Püspök kút Bory mester három legnagyobb szabású alkotásának egyike (a másik kettő természetesen a Bory-vár és a Jézus Szíve templom). A kút alsó részén négy püspök szobor látható: Asztrik, aki a római katolikus anyaszentegyházat, a királyság támaszát; Gellért, aki a vértanú anyaszentegyházat; Mór, aki az oktató anyaszentegyházat; és Adalbert, aki pedig a térítő anyaszentegyházat jelképezi. A művész, aki saját maga választotta ki, hogy a történelmünk mely neves egyházi személyei, püspökei szerepeljenek az emlékművön, Ipolyi Arnold díjat kapott a feles életnagyságú bronzszobrokért. A kompozíció tetején egy magyar vitéz emeli kardját, a barokk oszlopfőn pedig a négy evangélista szimbólumai figyelhetők meg: angyal (Máté), oroszlán (Márk), bika (Lukács), és sas (János). Az alkotás eredetileg az Országalma (Fehérvári jog) helyén állt, 1937-ben a vasútállomás előtti térre került, majd a világháború után eltávolították róla a püspökök szobrait. Jelenlegi helyére, a Piac térre 1972-ben költöztették át.

borykoz4.jpg

dscn7532.JPG

dscn7524.JPG

Szintén 1928-ban készült el az Ybl Miklós Reáliskola diákhőseinek emlékműve, mely ugyancsak első világháborús emlékmű, azonban itt, az Ady Endre utcában női alak helyett férfi (fiú) bronz szobor áll a talapzaton. Az épület, amelynek sarkában egy roppant hangulatos miniatűr terecskét alakítottak ki a szoborral szemben egy kőpaddal megspékelve, ma már a Szent Istvánról elnevezett mezőgazdasági sulié.

borykoz5.jpg

dscn9097.JPG

uj_mappa147.jpg

A 69-es Hindenburg gyalogezred emlékművét az 1918-as montellói csata évfordulójára emelték 1931-ben a Széchenyi úton. Ekkor még a két alakot ábrázoló másfélszeres életnagyságú bronzszobor hátat fordított a városnak. Az 1940-es évek elején elbontották és megfordították. 1975-ben ismét elbontották, azonban ekkor egy igencsak érdekes dolgokat találtak a talpazat alatt: az ezred naplóját, egy résletes leírást a montellói csatáról, és egy névjegyzéket, mely számba veszi a csatában részt vett 3600 katonát. Hindenburg tábornagy arcképe, mely a talapzaton látható, nem eredeti, ugyanis azt 1949-ben politikai okokból eltávolították. A képmást a Bory-hagyatékban fennmaradt fénykép alapján Kocsi Balázs készítette el újra 2005-ben.

dscn4409x_1.JPG

Ybl Miklós emléktábláját eredetileg 1914-re, az építész születésének századik évfordulójára tervezték, de a háború miatt csak 1942-ben készült el a bronzdombormű, mely az újabb világégés során megsérült. 1964-ben, már Bory mester halála után restaurálták, így pedig újra felkerült a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár falára. Több forrás is alkotóként jelöli meg a "várépítő" mellett B. Lőte Évát, de arról nem találtam információt, hogy milyen mértékben és formában vett részt a munkában.

Rolf Singer

Banksy Iszkaszentgyörgyön (is)?

Legnagyobb meglepetésemre Iszkaszentgyörgyön is rábukkantam egy Banksy-stencilre. Biciklizés során pillantottam meg a Községházától nem messze lévő buszmegálló falán a brit graffitiművész egyik leghíresebb művét, a Ballon Girl-t.

banksy3.JPG

Ma Banksy vitathatatlanul a világ egyik legismertebb és legnagyobb hatást gyakorló művésze. Mi sem bizonyítja ezt jobban, minthogy egy kevesebb, mint kétezer fős magyar faluban is megtalálható egy alkotásának reprodukciója. Éppen a grófi sírboltkápolna felé tartottam kerékpárral, mikor észrevettem egy igencsak ismerős falfestményt egy fedett buszmegálló falán: egy kislány egy rózsaszínű, szív alakú lufival. Az eredeti graffiti - melyen a lufi piros, és az alaktól nem messze egy "There is always hope" felirat is szerepelt - Banksy könyve, a Wall and Piece - A fal adja a másikat szerint 2004-ben került fel egy falra méghozzá Londonban. A remekmű azóta bejárta a világot. Sokan másolták, és sokan használták fel a képet: nem csak újabb graffitik készültek, hanem többek között ruházati termékek "menő" dekorációja lett, és a tetoválószalonok népszerű sablonjává is vált. 2014-ben pedig a szíriai polgárháború áldozatainak támogatására létrejött #withsyria elnevezésű kampány jelképe lett a stencil egy némileg átdolgozott verziója.

panoramic-cheap-red-banksy-canvas-picture-1050_2.jpg

De mégis mit akart ezzel mondani a művész? Több értelmezés is megállja a helyét: a szív formájú léggömb jelképezheti az álmainkat, törekvéseinket, de akár az ártatlanságot vagy a szeretetet is. Mindannyian érezhettük már úgy egy borús napon, hogy a vágyaink, a céljaink egyre távolabb kerülnek tőlünk, mint ahogy egy lufit sodor messzire a szél. Azonban egyesek szerint a kislány épp az ártatlanságának "int búcsút", ami olyan, akár egy lufi: hihetetlenül sérülékeny, és könnyen elveszítheti az ember. De vajon a szél kapja ki a kezéből vagy szándékosan ereszti el? Szerintem mindenki döntse el maga, számára mit jelent a "Ballon Girl".

banksy4.JPG

És mégis hogyan került Iszkára ez a graffiti? Talán Banksy egyszer kis hazánkban járt? Még az is lehet. De persze valószínűbb, mivel meglehetősen bájos és cuki a kép, a településvezetésben döntöttek úgy egyesek, hogy többek között ezzel dekoráltatják a község szívében, azaz az olyan látnivalók közelében található buszmegállót, mint a Sárkányölő Szent György szobor, vagy Nepomuki Szent János képmása.

 Rolf Singer

Hosszú séta a Hosszú temetőben

A Palotai úton található Szentháromság temető - melyet Hosszú temetőnek is neveznek - Székesfehérvár legrégebbi sírkertje, amely feltehetően Mária Terézia idejében is létezett már. Ide temetkeztek anno a város jómódú, előkelő és tekintélyes polgárai. Pár napja tettem egy sétát ebben a különleges, ódon temetőben.

dscn6956.JPG

dscn6972.JPG

dscn7166d.JPG

dscn6861.JPG

A Hosszú temetőben órákat is el lehetne sétálgatni. Ha a belváros felől lépünk be a sírkert területére, akkor baloldalt pillanthatjuk meg a temetőkápolnát, egyenesen pedig a tekintélyes családok grandiózus sírboltjai sorakoznak az ösvény mentén. A csodálatos épület engem lenyűgözött, így azt vettem először igazán szemügyre, majd onnan indultam útnak a sírok közé. Új és régi sírkövek, egyszerű fejfák és faragott műalkotások, találni itt mindenféle nyughelyet.

hosszu1.jpg

hosszu2.jpg

A gyönyörű neoreneszánsz Szentháromság kápolna Hübner Nándor tervei alapján épült még 1872 és 1874 között. Azonban az épület már 1889-ben tatarozásra szorult, a tetőzet sérülései miatt beázások történtek, a díszes párkány és a faldíszítések ennek következtében igencsak megsérültek, de szerencsére ma egész jó állapotban van az imaház. Érdekesség, hogy a kápolna kriptájában helyezték el Séllyei Nagy Ignác és Prohászka Ottokár püspökök hamvait is, melyeket azonban később áthelyeztek innen.

1a.JPG

hosszu3.jpg

dscn7175.JPG

A régi temető tele van érdekes sírokkal. Az egyik ilyen a Klamartsik család síremléke, melyen egy igazán gyönyörű, ám szívszorítóan szomorú műalkotás látható. Az Istók János által készített szobor egy kiskutyával ábrázolja Klamartsik Hannát, aki mindössze három évet élt. A mű - amelyen itt-ott sajnos észrevehetőek sérülések - valószínűleg mészkőből készült. A családról nem sok adatot találni, annyi bizonyos viszont, hogy a tragikusan fiatalon elhunyt gyermek édesapja, Klamartsik Aladár orvosdoktor volt, aki a Semmelweis Egyetemen végzett.

hosszu4.jpg

dscn6858.JPG

A város felőli kaputól nem messze található Janny Rezső családi sírboltja, melyet Bory Jenő Mária-szobra (Melankólia) díszít. A szenvedő, gyászoló anyát - kinek az ölében tövis koszorú látható - ábrázoló bronz szobrot a székesfehérvári szobrászmester 1912-ben készítette el. A műalkotás Göbel Katalin (Katica) fájdalmát jeleníti meg, aki id. Janny Rezsőnek, az alcsúti főhercegi uradalom revizorának a felesége volt. Egyetlen fiukat 1911-ben medikusként érte a halál: boncolás közben vérmérgezést kapott. A családfő ezután készíttette el a sírboltot és a síremléket, majd két évvel később, 1914-ben ő is elhunyt.

d1.JPG

Pour Gyula a székesfehérvári 17-es Magyar Királyi Honvéd Gyalogezred legendás zászlóaljparancsnoka volt. A százados 1916 szeptember 17-én harc közben halt meg Kostanjevica közelében. A hősi halottat először San Danielben temették el, majd nem sokkal később hamvait hazaszállították, és még 1916 októberében a fehérvári temetőben helyezték örök nyugalomra. A domborműves műalkotás tulajdonképpen a város első I. világháborús emlékműve. Érdekesség, hogy az alkotó, Földes Szabó János és a kor másik nagy szobrászmestere, Bory Jenő is bajtársa volt a parancsnoknak. Ez a síremlék amúgy a Palotai útról is jól látható, hisz pont az egyik kapuval szemben található.

hosszu6.jpg

A Heckenast nyomdász-család síremlékének domborművét Kallós Miklós Elek alkotta meg. Egy legenda szerint Vörösmarty Mihály egy díszjelvényt, pontosabban egy 20 centiméteres buzogányt ajándékozott özvegy Számmer Pálnénak, akit azért ítéltek hat havi börtönbüntetésre 1850-ben, mert kinyomtatta a 12 pontot. Számmer Pálné lánya, Számmer Vilma és az ő férje, Heckenast Kálmán van eltemetve a Hosszú temetőben. A híres Fejér megyei költő és író anno a tisztelete jeléül adta az özvegynek az értékes tárgyat, amely később a Heckenast család nagy becsben tartott családi ereklyéje lett. Emiatt szerepel a sír plasztikáján egy férfi buzogánnyal a kezében.

dscn7182.JPG

Nikó Lina a XIX. század második felének híres és népszerű operetténekese és komikája volt. Játszott a Népszínházban és a Vígszínházban is. Pályájának kezdetén rossz kritikákat kapott, beszéd- és énekhangját egyaránt kellemetlennek titulálták, ezért eleinte csak karakterszerepekben láthatta az akkori közönség. Ditrói Mór fedezte fel, aki meghívta őt a hamarosan megalakuló Vígszínházba. Ennek a társulatnak volt a tagja egészen a haláláig. Bárdi Ödön színész és filmrendező szerint egyike volt a legnagyobbaknak. A színésznő 1905-ben halt meg. A szoborral díszített sírja közvetlenül a temető város felőli bejáratánál található. Ide temették később a művésznő lányát is.

Az előbbiek talán a Hosszú temető legérdekesebb sírjai. A bejegyzés végén azonban még szeretnék néhány szép képet megmutatni, melyekhez nem tartottam szükségesnek kommentárt fűzni.

dscn6863.JPG

je2.JPG

dscn7050.JPG

hosszu7.jpg

dscn6999.JPG

fa1.JPG

hosszu8.jpg

dscn7131.JPG

dscn6874.JPG

dscn7021.JPG

dscn6933.JPG

dscn7047.JPG

dscn7032.JPG

Rolf Singer

Az ezerarcú kastély

Iszkaszentgyörgy legfőbb értéke az Amadé-Bajzáth-Pappanheim-kastély, melyet három nemesi család is birtokolt, és az idők folyamán szinte mindegyik tulajdonos a saját ízlésének és az adott korának divatja szerint bővítette, a kastély pedig így vált egy igazán sokarcú, csodálatos épületegyüttessé.

dscn6675.JPG

uj_mappa140.jpg

dscn7982_1.JPG

dscn8379.JPG

Mielőtt bemutatnám magát a kastélyt, érdemesnek találtam írni néhány mondatot a bármikor szabadon látogatható parkról is. A kastélypark kapuja - az oszlopok tetején címerpajzsokat tartó fejvesztett sasokkal - a József Attila utcára nyílik. Onnan egy út vezet fel az épületekhez, és ennek az útnak a mentén lévő fasor mögött terül el az egykori franciakert. Pappenheim Szigfrid és felesége, Károlyi Erzsébet angliai utazásuk során sorra járták az ottani főúri kastélyokat. A házaspárt megihlették az ott látottak, és hazatérve elhatározták, hogy Magyarországon először (és utoljára) létrehoznak egy úgynevezett "formal-garden"-t a kastély főhomlokzata előtti téglalap alapú területen. A franciakert jellemzői a szabályos formák, a szimmetrikus elhelyezés és a monumentalitás. Az iszkaszentgyörgyi kastély kertje - melyet egy Schusstig nevű főkertész tervezett - teraszosan kialakított és geometrikus elrendezésű volt, melyet formára nyírt sövények, bokrok, fasorok és kerti építmények jellemeztek.

dscn7819.JPG

dscn6714_1.JPG

amade.jpg

dscn8001.JPG

Ma a kert eléggé elhanyagolt állapotban van. A parkot díszítő szobroknak nyoma sincs, az imént már említett kerti építményekből - mint például a diadalív, támfalak, lépcsők vagy a medence - pedig mára tulajdonképpen csak romok maradtak. Már ha maradtak, mert a kapu előtti információs tábla szerint a kastélynak volt portaháza is, ami sajnálatos módon teljes mértékben elpusztult. A területen található még egy szovjet hősi emlékmű is, melyet 1945-ben a "fasizmus ellen harcoló" szovjet harcosok dicsőségére emeltek.

dscn8799.JPG

dscn8818.JPG

uj_mappa141.jpg

Persze nem szabad elfeledkezni a parkerdőről sem, ahol további érdekességeket találni: kőhidakat és falmaradványokat. Egy fürdő romjai is rejtőznek itt, de erről egy majd későbbi bejegyzésben szeretnék írni...

kast3x.jpg

A Kastélybirtok Tanösvény mentén végig lehet járni az egykori nemesi birtokot, melynek fontosabb pontjain információs táblákat helyeztek el. Az egyik ilyen táblán volt egy érdekes ábra a kastély periodizált helyszínrajzáról, mely azonban nem volt teljes mértékben összhangban a mellette lévő szöveg tartalmával és az általam összegyűjtött információkkal sem, ezért picit módosítottam rajta. Úgy gondoltam, hogy ahogy felépültek a különböző részek, olyan sorrendben mutatom be röviden az épületegyüttes egységeit.

dscn8007.JPG

dscn8010.JPG

Már az 1600-as évek végén minden bizonnyal az Amadé család birtoka volt a három falu - Iszka, Szentgyörgy és Atya - egyesülésével létrejött település. A kastély barokk magját - mely az együttes központi épülete - pedig Amadé Antal építette 1735-ben.

y.JPG

dscn8266.JPG

xy.JPG

Nem sokkal később, 1764-ben Amadé Tádé bővítette a kastélyt a kapuval rendelkező keleti mellékszárnnyal. Sajnos ennek az épületrésznek csak a belső udvarra néző homlokzatát újították fel anno. Még az Amadék idejében épült a szemközti oldalon lévő kapuval ellátott szegmens is, melynek a keleti homlokzatát később Pappenheim Szigfrid alakíttatta át, de még ne szaladjunk ennyire előre az időben...

dscn8172_1.JPG

dscn8201.JPG

amade1.jpg

A főépület udvarra néző homlokzatának középrizalitja - mely kapujának záróköve oroszlánfej-díszítésű - még a XVIII. század végén készült el, azonban az épület park felőli oldalán kétoldalt végeztetett klasszicista bővítés már a Bajzáthok műve volt, pontosabban Bajzáth Györgyé, aki az 1820-as években fogott építkezésekbe. Egyébként már 1800-ban Bajzáth József tulajdonába került a birtok és a kastély, azonban a veszprémi püspök 1802-ben meghalt, az ő testvérének a gyermeke örökölte a szentgyörgyi birtokot.

dscn8216.JPG

dscn8272.JPG

dscn8278_1.JPG

1840 körül az udvari homlokzatot dór oszlopsoros toldalékkal bővítették, a keleti melléképületek külső homlokzatához pedig kétoszlopos portikuszt emeltek. Ez utóbbi rész elég ramaty állapotban van, igazán ráférne egy alapos felújítás.

xx.JPG

amade3uuuuuuuu.JPG

dscn8019.JPG

dscn8354.JPG

dscn8071.JPG

dscn8076.JPG

A Pappenheim grófok birtokába 1870-ben egy házasság révén került a kastély. Az épületegyüttes és a hozzá tartozó birtok nagy átalakítója a már emlegetett Pappenheim Szigfrid volt, aki 1904 és 1908 között jelentősen kibővítette a kastélyt nyugati irányban, amely munkálatok költségeit feleségének, Károlyi Erzsébetnek a hozománya fedezte. A csodálatosan szép neobarokk épületrészt Gabriel Seidl müncheni építészprofesszor tervezte. A homlokzat díszítése gyönyörű: részletesen kidolgozott, míves figurális plasztikák és szobrok dekorálják a homlokzatsíkjából finoman kiemelkedő középrizalitot. Jelenleg ebben az épületrészben működik az általános iskola.

dscn8147_1.JPG

dscn8107_1.JPG

A neobarokk folyosószárnyának kapuja felett egy pajzson két lófejszobor kapott helyet.

amade4.jpg

Pappenheim Szigfrid két pavilont is építtetett. A folyosószárny északi végére egy nyolcszög alapút...

dscn8062.JPG

dscn8022.JPG

dscn8320.JPG

És egy köralapút - melyet társalgóként használtak - a szárny másik végére. Kétségkívül ez a kastély legjellegzetesebb (és véleményem szerint leggyönyörűbb) részlete.

xpc.JPG

ypc.JPG

dscn8031.JPG

dscn8360.JPG

Aztán végül 1908-ban elkészült a nyugati szárnyra merőleges földszintes istállószárny is (az évszám az épületen is látható római számokkal).

Sajnos nem csak stílusukban különböznek a különböző épületrészek, hanem jelenlegi állapotuk is eltérő. Vannak elfogadható és szép részek, és meglehetősen romosak is. Ennek ellenére természetesen mindenképpen érdemes az életben legalább egyszer felkeresni ezt a hangulatos, csodálatos kastélyt, és felfedezni, megcsodálni különböző "arcait". Végül mutatok még három érdekes képet:

dscn8130.JPG

A II. világháborúban a kastélyban kapott menedéket a finn követség, ennek emlékére pedig készült egy emlékszoba, és egy emléktábla is finn támogatással.

dscn8269.JPG

A Pappenheim család tagjai voltak az utolsó nemesi tulajdonosok, akik a II. világháború végéig birtokolták a kastélyt, amely ezután hányattatott sorsú lett. Később működött benne kórház, menekültszállás, üdülő, munkásszálló, rendőrőrs, posta, vegyesbolt, művelődési ház és mozi is, valamint szolgálati és bérlakásokat is kialakítottak benne. No meg valamikor még a gyógyszertár is itt (a keleti szárnyban) volt.

20141103a-camp-x-forgatasa-is.jpg

Ezt a fotót még az origóról nyúltam. Pár éve a kastélyban forgatták a kanadai Camp X című film egyes jeleneteit. Az épület jól láthatóan egy náci kastélyt "alakított". Egyébként korábban is forgattak már itt, méghozzá 1994-ben a Megint tanú című film "libacombos" jelenetét.

Rolf Singer