Érdekes Fehérvár

Hasábba zárt szellemek

Till Aran különleges alkotásai és más váli érdekességek

2021. február 28. - Rolf Singer

A székesfehérvári Hosszú temetőben, a kápolna mögött található egy igencsak érdekes síremlék, egy kubista jellegű betonszobor. Sokáig sejtelmem sem volt róla, mégis ki készíthette a korántsem mindennapi műalkotást, ám nemrégiben egyszer csak magától feltárult előttem e rejtély megoldásának kapuja - mintegy ötven kilométerre a várostól. 

dsc_1789c.jpg

kisberk2.jpg

A szóban forgó szobor a néhai Kisberk Imre megyéspüspök rokonainak fedetlen sírját őrzi. Egy arctalan figura egyik kezében hatalmas kereszttel, melyen egy a hagyományostól meglehetősen eltérően ábrázolt, vitorlaként feszülő korpusz látható. Mellette egy kőtáblán a következő olvasható: "Hittel valljuk föltámadásodat". Roppant egyedi műalkotás, de a szó szoros értelmében véve mégsem egyedülálló, ugyanis egy pontosan ugyanilyen szobrot rejt a váli katolikus temető.

dsc_0254x.jpg

Mielőtt azonban felkeresnénk az említett sírkertet, érdemes megnézni a község legnagyobb nevezetességeit: az Ürményi-kastélyt és a monumentális Hétfájdalmú Szűz templomot. Előbbi egy igazi szellemkastély. Évtizedek óta áll üresen, kihasználatlanul. Pedig kissé szokatlan módon a község belterületén, a főút mentén áll. Ennek egyébként az az oka, hogy miután Ürményi József 1775-ben megkapta a birtokot Mária Teréziától, a korábbi birtokosok, a jezsuiták földszintes rendházát alakíttatta át, és tette meg rezidenciájává. Marosi Ernő művészettörténész szerint az 1800 után befejezett épület "tervezője stíluskritikai alapon a székesfehérvári püspöki palotáéval hozható kapcsolatba" (érdemes jobban szemügyre venni az U alakú épület copf díszítőelemeit és a középső részének megoldását a vasrácsos erkéllyel), más források viszont azt valószínűsítik, hogy az Ürményiek pesti bérpalotáját is jegyző Kasselik Fidél tervezte.

dsc_0252_2-horz.jpg

A XIX. században lassan elszegényedett az Ürményi család. 1878-ban a váli kastélytól is meg kellett válniuk, mely Dreher Antal tulajdonába került, aki megszüntette a házikápolnát, és új tetőszerkezetet építtetett. Ettől fogva csupán gazdatiszti lakásként működött az épület, melynek állapota igencsak leromlott a harmincas évek végére. 1944-ben a német katonák használták szálláshelyként, majd jobboldali szárnyában hadikórházat rendeztek be. A renoválásra csak 1960-ban került sor, egy évvel később mezőgazdasági szakiskolát létesítettek a kastélyban. Később egy ideig községi könyvtár működött a falai között, majd a Vajda János Emlékmúzeumnak adott otthont.

dsc_0266x.jpg

dsc_0327_2-horz.jpg

Vál nemrég felújított katolikus templomát ugyancsak Ürményi József építtette. Az 1819 és 1824 között épült, klasszicista remekmű a megye második legnagyobb imaháza! De e méreteivel hivalkodó épület meglehetősen puritán küllemű. Nyeregtetővel fedett egyszerű, hosszanti tömegét kétoldalt íves záródású kereszt hajó-szárak bővítik, tornya nincs. Főhomlokzatához négy ión oszlopos portikusz csatlakozik, melynek timpanonjában egy a "Kulcsok átadása" jelenetet ábrázoló dombormű látható - e szerény díszítmény a XIX. századi magyar szobrászat egyik legkiemelkedőbb alakjának, Ferenczy Istvánnak a munkája. Az építész kilétét azonban homály fedi. Károlyi Antal Ybl-díjas építész úgy vélte, Engel Ferenc* tervezte a templomot - érvei között szerepel többek között a csákvári Esterházy-kastély, a gannai Szent Kereszt felmagasztalása templom, valamint a kismartoni Leopoldinum. Azonban ma már tudjuk, hogy ezeket az épületeket valójában Charles Moreau tervezte, Engelt csupán építési felügyelőként alkalmazták az Esterházyak. Nos, talán Válon is a neves francia építész tervei alapján irányította a munkálatokat. Mindenesetre az elkészült templom igen nagy hatással volt a Fejér megyei születésű Pyrker János egri érsekre, aki az egri főszékesegyház építése előtt építészével, a Moreau mellett tanult Hild Józseffel együtt ellátogatott Válra, hogy tanulmányozzák az épületet.

*Nincs konszenzus a mester eredeti nevével kapcsolatban sem, Sisa József művészettörténész Franz Anton Engelként említi, egyes forrásokban viszont Josef Franz Engelként szerepel. Itt-ott egy Heine nevű tervezőtársról is írnak (néhol kizárólag őt nevezik meg a templom tervezőjeként), neki a következő névváltozatai bukkannak fel: Heine Ferenc-Franz Heine, Heine (János) Ágost, Heine Ágoston.

dsc_0311_2-horzu2.jpg

A főhomlokzat fülkéiben lévő szobrok jól láthatóan nem klasszicista alkotások. Ezek a betonfigurák Till Aranka alkotásai, és 1974-ben kerültek ide. A baloldali Beethoven alakja, aki 1806-ban a közeli Martonvásáron vendégeskedett (a talapzaton látható római szám valószínűleg a híres komponista legjelentősebb szerzeményére, a 9. szimfóniára utal), míg a jobboldali egy rendhagyó Szent István király-ábrázolás kettős kereszttel, ásóval...

dsc_5715_3x.jpg

dsc_5677-horza.jpg

dsc_5669_5ol.jpg

Bent az oldalfalak, illetve a mennyezet grisaille festményeit Wagner József készítette 1845-ben - ezek teljes körű restaurálása még várat magára. A fiókos dongaboltozatos, egyenes záródású szentély előtti kupolával fedett szakaszt egy-egy félkörív alakú kápolna szélesíti ki - a déli mellékoltár képe, mely az utolsó vacsorát ábrázolja, Josef Schaeffer munkája, szemben Mária mennybemenetele látható, amelyet Molnár József festett 1852-ben. A diadalív északi pillérén egy újabb Ferenczy-alkotás, Az üdvözült lélek c. szobor, déli pillérén a fafaragással készített, hengeres klasszicista szószék foglal helyet (sajnos ottjártamkor hatalmas fenyők takarták az említett műremekeket). A főoltár korinthoszi oszlopok tartotta, timpanonos aediculájában pedig még egy Schaeffer-festmény látható, címe: Krisztus a kereszten, Szűz Mária, Evangelista Szt. János és Mária Magdolna.

dsc_5707xy.jpg

dsc_5709_1xy.jpg

pageaxc.jpg

dsc_5687_5lo.jpg

dsc_5695_1.jpg

dsc_5661_1q.jpg

dsc_5663_1jo-horz333_1.jpg

Ami igazán különleges, az a Keresztút, mely - a homlokzati szobrokhoz hasonlóan - Till Aranka munkája. A művésznő stációi teljes mértékben szakítanak a hagyományos ábrázolásokkal: a falakon körben elhelyezett állomásokat csupán Jézus tömbszerű bronz alakja és a fa kereszt alkotja. Sallangoktól mentes, lényegre törő alkotások. Eredetileg a gyöngyöspatai plébánia megbízásából készültek 1971-ben. 

dsc_0290c-horz.jpg

A templom mellett még egy Till-szobor. Nem mindennapi kompozíció, de felettébb kedves kis alkotás: Mária boldogan, finom mosollyal az arcán figyeli és segíti a kis Jézus első lépéseit, mindeközben az anya alakja háromszöget (mely a Szentháromság jelképe), a gyermeké pedig keresztet formál. A mű eredetije a pannonhalmi bencés apátság udvarán áll, és a Magyarok Nagyasszonya címet viseli (Válon a Pannonhalmi Szűzanyaként ismerik). A szobor mögött egyébként egy XV. századi emlék, a korábbi gótikus templom harangtornya áll.

dsc_0302ya.jpg

A templom rejtett dísze, melyről tulajdonképpen sehol sem tesznek említést, egy a szentély hátfalához illesztett hatalmas relief. Bevallom, rajtam ki fogott ez a mű. Szerencsére van egy tábla a talapzaton, így nem maradtam válasz nélkül: Szent Sebestyént ábrázolja, és 1974-ben készítette a művésznő.

dsc_0334v2.jpg

dsc_0339e-horzp.jpg

A templomtól a temetőig a kálvária stációi kísérik utunkat. Az eredeti stációképeket még Ürményi József ajándékozta, de azok megsemmisültek a II. világháborúban, egészen pontosan 1944. december 23-án, amikor német Messerschmidtek bombázták a templom környékét. A jelenlegi, bádoglemezre festett képeket Kárpáti József festőművész, a martonvásári Művészeti Iskola tanára készítette úgy 30 éve.

dsc_5973x.jpg

dsc_0374x.jpg

A kizárólag télen látható, bádogkorpuszos-fakeresztes kálvária előtt egy ismerős szoborra bukkantam. Semmi kétség, Till Aranka készítette a Kisberk család síremlékét.

Till Aranka (művésznevén Till Aran) 1909. október 13-án született Hódmezővásárhelyen a család negyedik lánygyermekeként (a tévedések furcsa játékának köszönhetően születési anyakönyvi kivonatában a 12-e szerepel, keresztlevelébe pedig először Aranyka lett beírva). Édesapja nyomdokaiba lépve fényképész lett, de idővel rájött, hogy kevés számára a két dimenzió. A szobrászattal 1955-ben kezdett el foglalkozni autodidaktaként. Művészetének sajátosságai már első munkáin is felfedezhetőek, formavilága - melyet a tovább nem osztható felületek egymásba kapcsolódása, a tér síkokra tagolása jellemzi - gótikus, kubista és expresszionista vonásokat tartalmaz, de ez nem tudatos választások eredménye - mindvégig befolyásmentesen alkotott teljesen elhatárolva magát az izmusoktól - különleges művészete nem szorítható stílusok vagy irányzatok béklyói közé. Tüskés Gábor irodalomtörténész szerint "a magyar képzőművészetben nehezen lelhetünk előképeire, legföljebb a lírában van párja": Pilinszky János "tömör versformákban lecsapódó, végtelen magányt és szenvedést tükröző" költészete.

Prokop Péter pap-festő így jellemezte a művésznőt: "Konok természet (...), Tenyeres-talpas, kétkezi valaki. Beszéde is rövid, darabos. Ha elmondta a lényeget, elhallgat. A guruló és a megtorpanó szikla beszél így. Aztán csönd, s a csöndben beszélnek a szobrai tovább. Szereti az ősformákat, amelyekkel elindult a kőbaltás ember. Nincs nála finomkodás, és mégis mérhetetlenül finom. Elhagyja a fölöslegest. Funkcionális és monumentális."

A fájdalomtól U alakúra görbült korpusz először az 1966-os Crucifixus c. művén jelent meg, mely életművének egyik legkiemelkedőbb alkotása. Mikor kilenc éves volt, nővére, Mari egyszer annyira átfázott, hogy sokizületi gyulladást kapott. Ettől kezdve nagyon sokat betegeskedett, de lélekben mindvégig erős maradt - úgy tartotta, a ránk rótt szenvedés "nem azért van, hogy elfussunk előle, hanem hogy általa tisztuljon a lélek." Tüskés szerint "ennek az aktív, engesztelő, önfelajánló szenvedésnek drámai megnyilatkozása a szobor."

dsc_5573x.jpg

Válra a helyi plébános hívta meg 1973-ban, méghozzá azért, hogy rendezzen egy a munkásságát összegző, állandó kiállítást a templomban, a templomkertben, a katolikus temetőben, valamint az Ürményi-mauzóleumban. Horváth Kálmán 1958-ban került a váli plébánia élére. Az odaadó lelkipásztori munkán túl helytörténeti kutatásokat is végzett. 1975-ben egy papi kurzustalálkozóra tartva, szívrohamban halt meg. Sírját a művésznő Jó pásztor-szobra díszíti.

dsc_0458x.jpg

dsc_5631x.jpg

dsc_5991a.jpg

dsc_5644_1x.jpg

dsc_0453l.jpg

Az öreg temető régi sírjai között kapott helyet Till Aran egyik legérdekesebb szobra, az Igen-igen, nem-nem c. négyalakos kompozíció. A mű címe egy Bibliából vett idézet - Jézus a hegyi beszédben tanítványai elé tárja a parancsot: "Beszédetek legyen: Igen, igen; nem, nem." (Máté 5,37). Az egyenarcú figurák egymástól kilencven fokkal elfordulva, egy képzeletbeli négyzet oldalain helyezkednek el. Az egymásnak háttal állók azonos választ adnak: ketten igenlően széttárják, ketten elutasítóan összezárják karjaikat. Az alkotás nyílt állásfoglalásra kényszerít: nincs helye a nem tudomnak, a talánnak.

dsc_5934c.jpg

dsc_5932c.jpg

A temető északi szélén, a fák sűrűjében található Szent Margit figurája. A fejrészt (mely a a tiszadadai Till Aran Múzeumban található) már 1958-ban megmintázta, de a teljes alakú szobor elkészítésére csak az állandó kiállítás alkalmával nyílt lehetősége. Árpád-házi Szent Margit a szelídség és alázatosság mintaképe, illetve az önfegyelmezés és keresztény szeretet példaképe. A váli Margit magassága jócskán meghaladja az emberi termetet - mindez a szent erkölcsi nagyságát hivatott jelezni - ám alázatosan lehajtja fejét, így szeretetteljes tekintete mégis az emberre vetül.

dsc_5944c.jpg

A váli temető kápolnáját Burger János helyi lakos építtette 1892-ben - eredetileg családi sírbolt céljaira, csak 1944-ben alakították át ravatalozókápolnává. Oltárát a temető régi sírköveiből állították össze, falfestményeit a Szatmári egyházmegyében szolgáló, de váli születésű Körmendi Béla áldozópap készítette - úgy tudni, az oltár fölé a Feltámadt Krisztust, jobboldalra Szent Mihály arkangyalt, baloldalra pedig a Halál angyalát festette, de ebből mára már nem sok minden látható.

dsc_5946_1c.jpg

Az épület törtvonalú oromzatának fülkéjében eredetileg egy angyal szobor állt, de a háborúban az is elpusztult. A helyére Till Aran Hunyai Krisztus c. szobra került 1974-ben.

dsc_5998_2x_1.jpg

dsc_5628_1x.jpg

Az 1834-ben a Szent Kereszt feltámadásának, Szent Józsefnek és Nepomuki Szent Jánosnak a tiszteletére felszentelt Ürményi-mauzóleumot a már említett Károlyi Antal a következőképp méltatta: "európai mércével mérve is klasszicista építészetünk gyöngyszeme". A magas lábazaton álló, kör alaprajzú, lapos kupolás építmény aediculás bejáratához kőpárkányokkal szegélyezett, impozáns lépcsősor vezet; a koronázópárkány alatti képszékben pedig empire stílusú, füzérdíszes fríz látható. Mint a templom, valószínűleg ez is Charles Moreau tervei alapján épült.

pelikan.jpg

meditacio3.jpg

dsc_5777_1x.jpg

A kőpárkányokon a Pelikán és a Meditáció c. szobrok kaptak helyet, mindkettő eredetije 1962-ben készült bronzból. A fiókáit saját vérével tápláló pelikán a XII. század óta a legkedveltebb keresztény szimbólumok egyike, az önfeláldozás, a megváltás és a feltámadás jelképe, mindemellett ismeretes, hogy Velemér román kori templomának nyugati falán - melyet a középkori néphiedelem szerint a legjobban kellett óvni az ártó szellemektől - védelmező feladatot is ellátott. Ez a kettősség Till Aran szobrán is jól megfigyelhető: a magát megsebző anyapelikán nem csak életet ad, kitárt, de enyhén befelé hajló szárnyaival védelmet is nyújt utóda számára. De ugyancsak kettősség jellemzi Meditáció c. művét, melynek székébe süppedt, magába mélyedő alakja szinte eggyé válik ülőalkalmatosságával: a szobor felépítése - mely Tüskés szerint "egy, a román stílusból még éppen csak bontakozó, súlyos gótikus székesegyház architektúrájához hasonlítható" - szimmetrikus, önmagában voltaképp minden részlete nyugodt, a mű egésze mégis hatalmas belső feszültséget sugároz. Formai megoldásairól a híres Amerigo Tot egyszer a következőt találta mondani: "Egy iskolázatlan szobrászművész véletlenül, belső intuícióból rájött egy olyan harmóniaszabályra, amelyet sok szobrász hosszú gyakorlat után sem tud ilyen sikeresen eltalálni."

dsc_5767.jpg

urmenyiszekko.jpg

dsc_5759x-horzp.jpg

A kápolna oltára asztalszerű kő építmény hatalmas fából készült kereszttel, melynek szépen kidolgozott korpuszát egy pesti szobrászművész, egy bizonyos Papp H. készítette 1834-ben. A belső falakat Wagner József empire stílusú szekkói díszítik - architektonikus keretek között négy szimbolikus festmény: A halál, Az ítélet, A leláncolt pokol és A boldog örökkévalóság.

dsc_5735_3xxxxxxx.jpg

A kápolnában csupán néhány bronz miniatúra található Till Aran alkotásaiból (minden jel arra mutat, hogy több is volt, de rejtélyes módon nyomuk veszett). Ha tehette, ezt az anyagot használta, mivel - Tüskés Gábor szavaival élve - "pontosan átveszi a gyorsan, egyszerre mintázott agyag benyomkodásait, üregeit és domborulatait, a cizellálatlan felületek pedig pontosan megőrzik a homok öntőformák szemcsés felszínének lenyomatait". Szerényebb anyagi lehetőségei miatt kezdetben szinte csak ilyen kisplasztikákat készített. Tulajdonképpen ezen korai alkotásainak kis méretéből fakad a formák egységes elnagyoltsága: nagyobb méretekben is alig tagolt tömbszerkezeteket hozott létre ahelyett, hogy felesleges, a megértést voltaképp nem szolgáló részletekkel ruházta volna fel figuráit. A képen látható alkotások címei: ...Ilyeneké... (1962), Szent Rita (1974), Lantos (1971), Kanász (1965).

dsc_5901_2x.jpg

dsc_5825_2p_1.jpg

dsc_5801_4a1.jpg

beka.jpg

A kegyúri kripta viszont rengeteg Till Aran-alkotást rejt. Szinte lehetetlen mindet bemutatni, néhány érdekességről viszont mindenképp érdemes szót ejteni. Ám előtte meg kell emlékezni a kripta "lakóiról". Itt nyugszik többek között ürményi Ürményi Vince (1785-1814) császári királyi kapitány; ürményi Ürményi János (1748-1816) királyi táblai ülnök; ürményi Ürményi Sarolta; ürményi Ürményi Imre (1790-1822) kerületi táblai ülnök; ürményi Ürményi József (1741-1825) országbíró, státusz-miniszter, "a haza nagy polgára, az egyház vallásos fia, a tudomány buzgó terjesztője, nemzetségének fényje"; ürményi Ürményi Józsefné komjáthi Komjáthy Anna (1751-1830) csillagkeresztes hölgy; ürményi Ürményi Józsefné tolnai Festetics Amália (megh. 1840) csillagkeresztes hölgy; ürményi Ürményi Lászlóné gróf Keglevich Alexandra (1820-1841); ürményi Ürményi Nepomuk János (1778-1843) császári királyi kamarás és tábornok; ürményi Ürményi Miksa (megh. 1843) királyi helytartó tanácsos, császári királyi kamarás; ürményi Ürményi Ferenc (1780-1858), a Leopold császári rend középkeresztes vitéze, császári királyi kamarás és belső titkos tanácsos, a magyar Szent Korona utolsó őreinek egyike; ürményi Ürményi Margit kisasszony (1859-1862); ürményi Ürményi Jozefa (1781-1869), mohai Kerekes Timót altábornagy özvegye; ürményi Ürményi József (1807-1880) Fejér vármegyei alispán, császári királyi kamarás, alnádor, Zala vármegyei főispán; ürményi Ürményi Bernát (1859-1912); valamint Rákóczi János (megh. 1988).

dsc_5830_1-horz.jpg

Alfa és Omega

Till Aran a hódmezővásárhelyi művelődési ház rajz- és szobrász szakkörében - Füstös Zoltán tanítványaként - sajátította el a gipszöntés technikáját. Legelőször nagybeteg nővérét, Marit mintázta meg: "Ezen a szobron tanultam meg a nagy műveletet. Mari sokkal szebb volt, mint ezen a szobron, de csak ilyet tudtam gyúrni." A művésznőt különösen szoros kapcsolat fűzte nővéréhez, aki a karjai között halt meg 1964. május 21-én - minderről így írt tizenkét évvel később: "Nagyon sajnáltam Marit, hogy annyit szenved. Védtem, óvtam, dédelgettem, amíg élt. Csodálatos emberré vált. Jó, igaz, türelmes, alázatos, szép, szorgalmas, jószívű volt. Biztos, hogy a sok szenvedés csiszolta olyan tökéletessé. (...) Ha akad bennem parányi jó is, azt tőle tanultam".

A Miserere (latin, jelentése: Könyörülj!) című, imára összekulcsolt kezeket ábrázoló szobor betonból készült, nagyméretű példánya díszíti a családi sírt a hódmezővásárhelyi katolikus temetőben. Ott nyugszik az édesapa, Till Viktor - a Párizsban aranyérmet nyert, de a vásárhelyi művészkör által soha be nem fogadott fotóművész, aki 1933-ban elhagyta a családot, és Szegedre költözött, ahol aztán 1945-ben szegényen és magányosan halt meg, a saját keze által - és az édesanya, Sebestyén Mária, valamint lányaik: Elza, Emma, Mária és maga a síremlék alkotója, Aran(ka) is, aki 1996 május 9-én szenderült jobb létre.

dsc_5899x.jpg

"Hogy is születnek [a szobraim]? Sokan megkérdezték már ezt tőlem. Van, amelyik pillanatok alatt kész bennem, de van olyan is, amelyiket tíz évig hordtam magamban, mint a Három igazság-ot. Amikor a halálverejtéket törülgettem Mari arcáról és meghalt, akkor jött elém a három fej. Az első a fogamzás pillanata, a második a halál pillanata, a harmadik az Isten elé jutás pillanata. Három csupasz fej ezt elmondja."

dsc_5845xtrta1.jpg

Négy évvel testvére halála után készült el a Halálfélelem - Szép halál ellentétpárja. E mű - ahogy Tüskés Gábor oly találóan megfogalmazta - "a megsemmisüléssel küzdő ember félelmével a halálban megnyugvást keresőket állítja szembe". Az első fej Kohán György, a másik Mari vonásait viseli. Kohán 1962-től az 1966-ban bekövetkezett haláláig közeli barátságban állt Till Arannal, és több festményét is a művésznő szobrai inspirálták.

halal.jpg

"Halott és koporsó, drapéria és halottvivők egyetlen hatalmas tömbbe olvadnak össze" - írja Tüskés az 1964-ben készült, A hős temetése címet viselő szoborról, melyet nem csak a téma köt össze a jobboldalt látható Halottvivő fejjel. Egyszer felvetődött annak a gondolata, hogy egy síremlék készüljön az előbbi kompozíció felnagyításával. Ehhez készült ez a "kérlelhetetlen, szögletes" vonásokkal felruházott fejtanulmány. 

dsc_5840c.jpg

dsc_5868x.jpg

A Megfeszítve című alkotását, mely Krisztus bal kezének utolsó rándulását ábrázolja, legelőször 1959-ben formázta meg; a kriptában két példánya is megtalálható. Egyike azon Till-alkotásoknak, melyek megihlették Kohán Györgyöt - legelőször 1959-ben Tanulmány az Invocatióhoz című festményén jelenik meg, öt évvel később már fő alkotó eleme a tryptichonnak komponált, monumentális méretű Invocatiónak.

zene.jpg

Nini, egy ismerős! Tüskés Gábor könyvéből kiderül, hogy a templom egyik fülkéjében is látható Beethoven-szobor valódi címe XI. szimfónia, és a legelső példány 1961-ben készült bronzból. Az említett iromány hívta fel rá a figyelmem, hogy az Örömóda szerzőjének alázatos figurája - míg a bal kezét a szívére helyezi - a jobb kezében egy emberpárt emel a magasba. Hát persze! A zene felemel. (Engem személy szerint Frida Kahlo Az idő repül című önarcképére emlékeztet, mely ugyanilyen nemes egyszerűséggel jelenít meg egy szintén kissé elcsépelt, mégis nagy igazságot hordozó szólást.) Az alkotó életében egyébként igen fontos szerepet játszott a zene - ugyancsak erről vall az 1971-es Éneklő ifjú.

dsc_5880good2a2.jpg

Vallásos témájú szobrai nem pusztán bibliai illusztrációk, egyúttal a művész lelkivilágának tükrei. Az evangéliumok vérfolyásos asszonya 12 éve szenvedett, de hitt Jézus csodatévő erejében: "Ha csak ruháját érintem is, meggyógyulok". Jézus megfordult, ránézett, és így szólt: "Bízzál leányom, a hited meggyógyított." (Máté 9,22) Efféle csodás gyógyulásban hitt Till Aran is, kinek szintén kemény élet jutott sorsul, csak épp nem testileg,  lelkileg szenvedett. Szobra azt a feszült pillanatot ragadja meg, amikor a térdelő asszony az érintés után bocsánatkérően visszahúzza kezeit, és megrendülve hallgatja a Megváltó szavait.

dsc_5602_1ck-horzp.jpg

Végezetül szeretnék még megmutatni néhány érdekességet a temetőből és a templom környékéről. Elsőként a mészkőből készült temetőkeresztet, mely elsősorban igencsak tekintélyes méretével hívja fel magára a figyelmet. Sajnos az alkotója nem ismert, csupán annyit tudni, hogy Ürményi Nepomuk János állíttatta 1837-ben.

dsc_5589q.jpg

dsc_5585_1sa1.jpg

Vál egyik leghíresebb szülötte Kokas Ignác festőművész. Az úgynevezett gesztusfestészet egyik legkiválóbb hazai képviselője 2009-ben hunyt el. Szülei (id. Kokas Ignác harmadik generációs asztalosmester és Baumann Mária) mellé temették el; sírját egy torzó fedi, mely a látszat ellenére nem egy régi szobormaradvány, a művész özvegye, Kósa Judit készíttette.

dsc_0393x.jpg

anya.jpg

Egy soha meg nem történt pillanat mementója a temető legszebb síremléke. Sajnos szignót nem találtam rajta, csupán annyit sikerült megtudnom, hogy egy hivatalnok feleségének emlékére készült, aki gyermekszülésben vagy gyermekágyi lázban hunyt el.

kereszt-szent3sag.jpg

dsc_5557_1s.jpg

A templom előtti feszület nagyon régi, 1778-ban állíthatták. Eredetileg az imaházzal szemközti katolikus iskola oldalfalában volt, onnan valamikor a hatvanas években szedték ki, és került mai helyére. A Szentháromság-emlék már bő száz évvel fiatalabb: 1887-ben állíttatta egy bizonyos Homán János. Különlegessége, hogy gótizáló posztamensét egy angyal-relief díszíti. 2003-ban Kárpáti József restaurálta.

dsc_5528_3s-horzq.jpg

A Váli-víz Kétlyukú-hídja mellett, egy kubusra helyezett toszkán oszlopon áll a megye egyetlen öntöttvasból készült Nepomuki Szent János-szobra. A XIX. század közepéről származó figurának sajnos hiányzik a jobb keze (csak a vértanúság szimbóluma, a pálmaág maradt a helyén), bal kezéből pedig eltűnt a szent elmaradhatatlan attribútuma, a feszület.

vh.jpg

Vál I. világháborús emlékműve a nagyszerű Erdey Dezső egyik legkorábbi alkotása (tulajdonképpen a művész első köztéren felállított katonaszobra - a második Baracskán, a harmadik Bicskén található). Az 1928. november 4-én felavatott hősi emlék 127 elesett váli katona nevét őrzi. Leleplezésénél jelen volt többek között dr. Havranek József alispán, Dreher Jenő nagybirtokos, József főherceg, valamint Kokas Ignác festőművész édesapja mint ipartestületi elnök. Felújítására először a millennium évében került sor, legutóbb 2015-ben restaurálták.

dsc_5494_1l.jpg

Legvégére hagytam a Rákóczi utca és a Tordasi út sarkánál található, 1906-ban emelt feszületet. Tény, hogy egy egyszerű vaskorpuszos kőkeresztről van szó, de helyzeténél fogva - mivelhogy egy lakóház udvarán áll - mégis érdekes.

Köszönettel tartozom Szabó Évának, a Vajda János Általános Iskola igazgatójának! Tőle tudtam meg, hogy a templomban és a mauzóleumban is találhatók Till Aran-szobrok, ő nyitotta ki nekem az említett épületeket, és mindemellett sok-sok értékes információval is ellátott.

Forrásaim:

Rolf Singer

A bejegyzés trackback címe:

https://erdekesfehervar.blog.hu/api/trackback/id/tr6616428686

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása