Székesfehérvár egyik legérdekesebb utcaszakasza a történelmi belváros és a Víziváros határán húzódó Várkörút északi része, ugyanis az itteni villák, bérházak és középületek zöme a harmincas években épült, egy részük pedig a Bauhaus szellemét tükrözi, de találni itt art deco épületet, és a római…

Mikor Ohmann Béla csodálatos fehérvári szobrairól írtam, kaptam két régi fotót - melyek közül az egyiken egy rejtélyes Madonna-szobor is látható - ezzel a kísérő szöveggel: "Sajnos, évszám nincs a képeken, és azt sem tudom, mi lett a Mária-szobor sorsa. De talán ön már felfedezte valahol…

Tegnap a könyvtárba igyekezvén vettem észre ezeket az Ohmann Béla vitéz-szobrán összebújó galambokat. A könyvtár zárva volt, így ma újra arra vitt az utam, és a gerlepár ismét ott ült a szobor fején.

A manapság már kevésbé ismert Ohmann Béla valójában a két világháború közötti időszak egyik legkiemelkedőbb magyar szobrásza volt. A mester meseszép székesfehérvári mészkőszobrai a novecento művészetének legjelesebb mesterdarabjai közé tartoznak, ráadásul Országalmája az nagy múltú város egyik…

Anno a Várkörúti villasoron lakott a harmincas-negyvenes évek fehérvári építészetének két legkiemelkedőbb alakja, Schmidl Ferenc és Molnár Tibor is. Utóbbi saját tervezésű modern háza (Várkörút 11.) 1933-ban épült fel, míg a legendás főépítészé (Várkörút 7.) 1937-ben.

Schmidl Ferenc - amellett, hogy ő érdemelte ki Fejér megyeiként először az építészeti tevékenységért kapható legrangosabb magyar szakmai kitüntetést - Székesfehérvár legjelentősebb főépítésze volt: a harmincas éveket a város kiemelkedően fejlődő időszakaszaként tartják számon, és Csitáry G. Emil…

Ohmann Béla alkotása először a - Schmidl Ferenc által tervezett - Vitézi Székház épületét díszítette, viszont 1967-ben a székház bővítése okán "átköltözött" a Március 15. utca (ma: Fő utca) 6. szám alatti rendház tűzfalára, onnan pedig 1989-ben Melocco Miklós Mátyás király-emlékműve miatt…