Ha egy művészi ambíciókat dédelgető embernek ihletre van szükség, nincs is más dolga, mint fogni egy fotómasinát és bemenni a városba egy kis sétára. Székesfehérvár belvárosában szerencsére "hemzsegnek" az ihletforrások, elég, ha csak felnézünk a régi épületekre, melyeket különféle motívumokkal és olykor furcsa alakokkal, arcokkal vagy jelenetekkel díszítettek. Összeszedtem öt olyan kültéri épületplasztikát, melyek igazán érdekesek, főleg ha mögé is nézünk a dolgoknak.
Ezt a meglehetősen furcsa domborművet, illetve domborműveket - ugyanis minden emeleti ablak alatt van egy - a Táncsics Mihály utcában és a Vasvári Pál utcában lévő sarokházon találjuk. Nos, mit is látunk? Ezt nehéz igazán jól leírni, keresgéltem ehhez a két alakhoz fogható hibrideket a népképzelet szörnyei között, de nem találtam hasonlót. Bármit is akart ábrázolni a művész, szerintem a látvány eléggé szürreális. Persze az is lehet, hogy egyszerűen csak amolyan stilizációról van szó, és a szereplők egyszerű angyalkák, melyeknek csak a felső testük lett megformálva.
Biztos vagyok benne, hogy sokaknak eme homlokzati díszről a szabadkőművesség jut egyből az eszébe, holott a Szem először a szabadkőműves ikonográfiában 1797-ben jelent meg, míg a jelképet, amelyben egy háromszög által körül ölelt szem látható körülötte fénysugarakkal, már jóval korábban is használták, és egészen az ókori Egyiptomig visszavezethető az eredete. A középkori és reneszánsz európai ikonográfiában a Szem tulajdonképpen Isten szemének, a háromszög pedig a szentháromságnak a jelképe, míg a fénysugarak azt szimbolizálják, ahogy Isten őrködik az emberiség felett. Az épület, melyen megtaláltam, a Megyeház utcában található, és egy fogtechnikai laboratórium működik benne.
A Bástya utcában található házat 1793-ban építtette a német származású Fligl András kőfaragó. Ő készítette a bejárat felett elhelyezett reliefet, melyen egy szobrászmester úgynevezett hermát alkot, körülötte pedig neki segédkező gyermekalakok dolgoznak. Felettük Hermész - aki az istenek hírnöke az ókori görög mitológiában – lebeg, kezében a kerükeión pálcával, melyen két kígyó tekereg felettük angyalszárnyakkal. Az isten a művészetek pártolója is volt.
Vélhetően Orpheusz játszik a lírán a Fő utca egyik épületén a Mátyás király-emlékművel szemben, az alakot pedig organikus motívumok keretezik balról és jobbról is. Az ókori görögök a dalnokot tartották az előbb említett hangszer feltalálójának, és a mítoszok szerint a zenéjével képes volt lecsillapítani a vadállatokat, táncra indítani a sziklákat, megállítani a folyókat, nem mellesleg pedig értett a természet nyelvén.
Zenészgyermekek fidulával és lanttal, az érdekességük pedig az, hogy a Székesfehérvári Rendőrkapitányság egyik épületének falát díszítik. Ennek valószínűleg az lehet az oka, hogy eredetileg teljesen más funkciót tölthetett be a ház.
Rolf Singer