Érdekes Fehérvár

Hány királya van Fehérvárnak?

1. rész

2018. július 17. - Rolf Singer

Székesfehérvár évszázadokig volt a Magyar Királyság koronázó városa. A középkori magyar közjog szerint csak azt tekintették magyar királynak, akit Székesfehérváron, a magyar Szent Koronával az esztergomi érsek koronázott királlyá. Emellett pedig királyi temetkezési hely is volt a városunk, olyan jelentős uralkodóknak található a nyughelye itt, mint Szent István vagy III. Béla. A városban szám szerint öt köztéri király-szobor található, ezenkívül pedig a Kelemen Béla út mögött lévő Királyparkban még tizennégy darab faragott műalkotás áll (melyekről azonban majd csak később, egy másik bejegyzésben szándékozom írni).

uj_mappa67.jpg

Szent Istvánt ugyan egyesek szerint Esztergomban koronázták meg, de biztosan Fehérvárott temették el, és emellett pedig ő volt az, aki Fehérvárt igazi várossá és a királyság világi központjává emelte, így nem csoda, ha már 1891-ben felvetették az ötletét egy István-szobor felállításának. Államalapító királyunk lovasszobrát - mely Sidló Ferenc alkotása - a róla elnevezett téren, a száz éves platán közelében, 1938-ban avatták fel, bár elhelyezését anno nagy vita előzte meg. Több helyszín is felvetődött, úgy mint a Romkert bástyája, a Városház előtti tér és a Zichy liget. A műalkotás másfélszeres életnagyságú, bronzból öntötték, a talpazata - mely az 1970 körüli restauráláskor politikai okokból „István király” feliratot kapott, s ezt csak 1988-ban változtatták vissza az eredeti „Szent István”-ra - pedig gránitlemezekkel burkolt. Érdekesség, hogy István figurájának arca mongolid vonásokkal rendelkezik, ezzel utalva a magyarság ázsiai gyökereire.

uj_mappa68.jpg

Szent Lászlót, kinek a mellszobrát Schwalm László ajándékozta a városnak a király szentté avatásának 850. évfordulójára 1997-ben, a hagyományoknak és a törvényeknek megfelelően városunkban koronázták. Ez az 1,5 méteres műalkotás is bronzból készült, melyet kőlapokkal fedett magas posztamensre helyeztek. A szobor a Monostor bástya tövében a Prohászka ligetnek nevezett kis parkban található. Arca határozottságot és erényességet sugároz.

uj_mappa66.jpg

A III. Béla király által alapított és az írásbeliség végzésével megbízott kancelláriának a megindulása Székesfehérvárhoz kapcsolódik, mivel annak vezetői jobbára a székesfehérvári prépostok voltak. Így Béla idejében még jelentősebb lett a város. A bronzból készült portréját, mely Palotás József műve, 2002-ben avatták fel a róla elnevezett térhez közel, a Művészetek háza előtti kis ligetszerűen kialakított részen. A szobor mása az ópusztaszeri történelmi szoborparkban található. A posztamensének felirata lovagkirályként jellemzi az uralkodót; érdekesség, hogy több magyar uralkodót is neveztek így, köztük Szent Lászlót és Nagy Lajost is, akiknek szintén található szobruk a királyok városában.

uj_mappa64.jpg

A már előbb említett I. Nagy Lajos király a kármelita szerzetesrend híresen bőkezű támogatója volt (rendházat is építtetett), ennek emlékére emelték a haraszti mészkőből készült egész alakos szobrot a Kármelita templom oldalában 1938-ban. A talapzaton a király latin neve olvasható. Az alak mögötti - szintén latin nyelvű - felirat pedig emlékeztet minket arra, hogy az Anjou uralkodó nem csak Magyarország, de Lengyelország, Dalmácia, Szerbia és Bosznia királya is volt. A kezeiben kard és pajzs, egyértelműen kihangsúlyozandó lovagkirályi mivoltát. Az alkotó: Moiret Ödön.

dscn2580.JPG

Gyakori tévhit, hogy Mátyás királyt a Duna jegén koronázták meg. Az igazság, hogy ott csak megválasztották, a koronázásra már Székesfehérváron került sor, és itt is temették el. Halálának 500. évfordulójára, 1990-ben emelt kompozíciót a római születésű Melocco Miklós a belvárosban. Tehát Hunyadi Mátyás szobra a tiszteletére készített emlékmű része. Az egészről szeretnék majd később bővebben is értekezni, most csak a központi figuráról írnék néhány szót. Az alkotás talán legérdekesebb részlete az uralkodó jobb keze. Gyerekkoromban én is azt hittem, hogy a kifordított kéz csak egy elhibázott restauráció műve, sokan pedig azt is tudni vélik, hogy eredetileg jogart tartott, aminek hiányzik a feje. Valójában azonban szó sincs ilyesmiről. Az alak tulajdonképpen a gótikus bordaívből tör ki egy darabot, szimbolizálva a középkorból a reneszánszba való "energikus" átlépést.

Rolf Singer

A bejegyzés trackback címe:

https://erdekesfehervar.blog.hu/api/trackback/id/tr7214116437

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Terézágyú 2018.07.18. 09:44:36

"Gyakori tévhit, hogy Mátyás királyt a Duna jegén koronázták meg"
????????
Én még sosem hallottam ezt a baromságot...

Rolf Singer · http://erdekesfehervar.blog.hu/ 2018.07.18. 11:31:37

@Terézágyú: Én már többször. :) Szerintem sokaknak az marad meg, hogy Duna jege-Mátyás király lett - > koronázás. Lehet nem is a tévhit, inkább a tévedés a jobb szó rá.

cselaxi 2018.07.18. 12:38:27

A LEGENDA szerint Mátyást a Duna jegén türelmetlenül várakozó budai és pesti polgárok kiáltották ki uralkodónak. A valóságban azonban a Magyarországot irányító főúri ligák juttatták trónra azt a fiatalembert, akinek 32 évig tartó országlása hazánk utolsó fénykorának bizonyult.
süti beállítások módosítása