A Bory-vár Székesfehérvár egyik legjelentősebb épülete, melyet anno Bory Jenő építészmérnök és szobrászművész alkotott meg elsősorban a hitvesi szeretetnek, az örök szerelemnek állítva emléket. A múlt héten volt szerencsém meglátogatni a várat (második alkalommal), és egy csomó olyan részletét fedeztem fel, amelyekre egyáltalán nem emlékeztem. Némelyik rejtélyes, némelyik csak szimplán gyönyörű. Ha az ember nem nézi át a csodálatos várkastély minden egyes zegzugát alaposan, talán némelyiket észre se veszi. Én ezúttal megpróbáltam mindent szemügyre venni, de akár napokig is el lehetne bámészkodni e helyen, és talán még akkor sem fedné fel minden titkát.

Hogy mit keres Raffaello Sanzio Athéni iskolájának egy részlete, vagyis annak a részletnek a reprodukciója a vár egyik tornyán? A falon lévő felirat szerint az 1997-es festmény Schwalm László műve, a címe pedig Michelangelo. És természetesen az is fel van tüntetve, hogy a kép a már említett reneszánsz freskó alapján készült. A sok alakos falfestményen a magányosan ülő és közben melankolikusan gondolkozó ember hivatalosan Epheszoszi Hérakleitoszt ábrázolja, aki a preszókratikus filozófia egyik meghatározó gondolkodója volt. Egyesek szerint azonban Raffaello magáról Michelangelo Buonarrotiról mintázta a figura vonásait. Michelangelo egyébként valóban különc és magának való ember volt, akinek munkáiból hiányzott az a harmónia, az a derű, vagy az az elegancia, amely a legtöbb itáliai reneszánsz művész, köztük például Raffaello munkásságát is jellemezte. Bory Jenő A sebzett hős című emlékművét egyébként Michelangelo Dávid szobra inspirálta.

Ez a kő virágtartó, melyet szárnyas-szarvas, vízköpő figurákra emlékeztető, démoni lények tartanak, az alsó kertben található közel a bejárathoz. Én személy szerint imádom az ilyesféle kifejezetten míves és ötletes műalkotásokat, melyeken szörnyeket ábrázolnak.

Igen, a Bory-várban még Buddha is van. "Az a baj, hogy azt hiszed, van időd" - Talán ez a kis szobor emlékeztette a mestert arra, hogy nem szabad az élet egyetlen pillanatát sem elpazarolni.

Az Elefántos udvar, mely az árkádsor közepén a várat jelképesen a hátán tartó elefántszoborról kapta a nevét. És az árkádok hátfalán lévő freskóvázlatok, melyeket Bory Jenő vörös krétával rajzolt fel. A négy rajz négy építészetileg is fontos és meghatározó korszakot jelenít meg. Sajnos az alkotó már nem készült el a munkával, de így is teljes értékű műremekek benyomását keltik.

Egy női képmás a vár falán. A fénykép nincs elforgatva, a dombormű valóban fejjel lefelé látható. Hogy ezzel Bory mester mit szeretett volna mondani, az számomra kissé homályos, de én Boryné vonásait vélem felfedezni ebben az alkotásban is. És mintha lenne rajta egy felirat!

Pénzérmék az építmény falán. Az aprópénzek között van antik érme, német pfennig és magyar fillér is.

Egy tüzérségi lövedék és egy második világháborús rakéta a Zászlós torony lábánál. Bory Jenő 1923-ban kezdte építeni a várat (és negyven nyáron keresztül bővítette), tehát az építmény megélt egy világháborút is.

Ha átmegyünk a Zászlós és a Csúcsos tornyot összekötő kis hídon, szó szerint fejünk felett érezhetjük Damoklész kardját, amely képletes értelemben a látszólag kellemes körülmények között (mi lehetne kellemesebb, mint egy sétát tenni eme lenyűgöző és csodaszép helyen?) a minden pillanatban bekövetkezhető, állandóan fenyegető veszedelem jelképe.

A Zászlós torony lépcsőháza már önmagában is gyönyörű lenne a fantasztikus formáival, de Bory Klára díszítő festése még csodálatosabbá teszi a nagy építészeti attrakciót. Én egyszerűen imádom a pasztelles színeit, a dekoratív mintáit és a játékos szimbólumait egyaránt.

Gyönyörű szép festett üvegablak a Zászlós toronynak az emeleti pihenőjéből nyíló Vagyóczky-szobában (amely az  önzetlenül segítő munkatársról kapta nevét). A középen látható címer leginkább Szigliget címeréhez hasonlít, de nem egyezik meg vele teljesen. Egyik központi eleme a mitikus egyszarvú, amely a középkor egyik legkedveltebb címerállata volt.

A a kép baloldalán lévő festményen Bory Jenő látható budapesti műtermében, a háttérben pedig A sebzett hős című szobra, amelynek újraöntött darabja ma a Bory-vár műtermében található, hasonlóan az ablak felé fordulva (a kép jobboldalán).

A vár oltárai Boryné szobraival talán a leggyönyörűbb részei az építménynek, emellett pedig időtlen bizonyítékai Bory Jenő felesége iránti áhítatos szerelmének. A baloldali kint található, a kompozíciója pedig kifejezetten érdekes az arany és a kék színű mozaikokkal meg a jón oszlopfővel. A mellszobor alatti 1921-es szerelmes költeményt maga Bory Jenő írta örök múzsájához (Egyébként több ehhez hasonló romantikus vers is található a vár falain).

A jobboldali a hitvesi szeretet kápolnájában van. Ennek érdekessége, hogy a szobor feletti freskó sárga színű hölgyei tulajdonképpen más híres művészek múzsái, akik természetesen az irigységtől sárgák, hisz egyiküket sem szerethették, szerették oly lángolóan és olyan odaadással, mint amennyire Komócsin Ilonát szerette a férje.

Rolf Singer