Három építész, három korszak: A dinasztia alapítója a fehérvári születésű Hübner Nándor volt, kinek legidősebb fia, Jenő szintén építészmérnökként végzett. Nándor unokája, Tibor is követte elei hivatását, és bár ő már Budapesten született és élt, nem szakadt el a család hajdani városától. Az általuk tervezett székesfehérvári épületeket sorra véve szeretném röviden bemutatni életüket és munkásságukat.
Hübner Nándor 1833. október 18-án látta meg a napvilágot Székesfehérváron. A német származású család sarja Bécsben tanult építésznek, majd egy kis ideig ugyanitt dolgozott kőfaragóként. Hazatérte után már mint építőmester vett részt szülővárosa szépítésében és fejlesztésében. Az ő nevéhez fűződik a Koch Henrik és Szkalniczky Antal tervei alapján 1872 és 1874 között épített Vörösmarty Színház kivitelezése, és ő tervezte 1877-ben azt a trapéz alakú parkot is, melyet később Zichy ligetnek neveztek el. A vagyonos polgári család az itteni ligetsoron lakott egy meglehetősen szép házban. Az eredetileg csak földszintes, historizáló épületet maga Hübner Nándor építhette 1860 körül. A lakóház legérdekesebb elemei a bejárat és az ablakok feletti - részben - állatfigurás domborművek. Az emeletet 1962-ben építették rá, ma a Zichy liget 3-as szám alatt található.
Székesfehérvár legrégibb sírkertjében, a Hosszú temetőben 1872 és 1874 között átépítették a korábban emelt kápolnát. Az új neoreneszánsz stílusú imaház Hübner Nándor tervei alapján készült el. A harangtoronnyal is rendelkező, gyönyörű szép épület különlegessége a nyolcszögletű alapon nyugvó kupola. De érdemes jobban szemügyre venni a kannelurázott pilaszterek rendkívül díszes fejezeteit is. Érdekesség, hogy később, 1877-ben ugyancsak Hübner készítette az öreghegyi Szent Donát kápolna átalakításának terveit is, mely ekkor kapott kőtornyot. Sajnos a barokk kápolna a II. világháborúban megsemmisült.
Miután Hübner Nándor részt vett 1873 és 1876 között a nádasdladányi Nádasdy-kastély neogótikus átalakításában, újra Fehérváron fogott munkába. A Fő utca 2-es szám alatti egyemeletes, eklektikus - főleg neoreneszánsz stílusjegyeket hordozó - épületet 1878 körül építették, a tervezője pedig feltehetően Hübner Nándor volt. A ház három részre osztott, részben dísztégla-burkolatos homlokzatát a földszinten lizénák, az emeleten pedig félig kannelurázott törzsű, erősen díszített fejezetű pilaszterek tagolják. A középső emeleti ablakot - melyet timpanon koronáz - viszont már toszkán faloszlopok keretezik. A lakóház ma is a történelmi belváros egyik éke, jelenleg könyvesbolt található a földszintjén. A család első építésze 1886. március 5-én halt meg Fehérvárott, testét a Hosszú temetőben, az általa tervezett kápolna közelében helyezték örök nyugalomra.
Hübner Nándor 29 évesen vette feleségül Sáfrán Máriát, a házasságukból pedig négy gyermek is született. A legidősebb fiú, az 1863. szeptember 30-án világra jött Jenő szintén építésznek tanult, és apjához hasonlóan ugyancsak Bécsben. A később már Budapesten élő Hübner Jenő a korszak "kórházépítője" volt, többek között az 1901-ben átadott Fejér megyei közkórház, a Szent György Kórház épületét is ő tervezte. A régi épület hangsúlyos középrizalitjának földszintjét három félkörös záródású árkáddal megnyitott átjáró alkotja. A háromtengelyes rizalit homlokzatán a téglaarchitektúra érdekes mintázatot "rajzol". Az akkor igen modernnek számító intézmény - melynek építését Kégl György földbirtokos nagylelkű adománya fedezte - alapítványi közkórházként működött, öt osztály 120 ágyon látta el a vármegye betegeinek gyógyítását.
Hübner Jenő másik fehérvári munkája az 1905-ben elkészült Árpád fürdő volt, mely jelenleg is a belváros egyik legdíszesebb "ékszere". A szecessziós-historizáló épület Kossuth utcai homlokzata cour d’honneur jellegű, vagyis az U alakú főszárnya egy picinyke díszudvart fog közre, a tömbjét pedig pavilonszerű tömegek tagolják. A fürdő éke persze a középen látható nyolcszögű kupolás épületrész, melynek kapuja felett olvasható a szecessziós jellegű felirat: a létesítmény neve. A főhomlokzat rendkívül díszes, a kagylómotívum több helyen is megjelenik rajta, de kagylók koronázzák az oldalpavilonok díszbádog-borítású tetőzetét is, ugyanakkor a személyes kedvenceim a oktogon alapú bejárati rész balusztrádja alatt megbújó "békás" plasztikák. A Várkörúti homlokzat viszont teljesen dísztelen. A fürdő egyébként Magyarországon egyedülálló szecessziós házsort alkot a mellette lévő Pávás-házzal. Az épületet 2010-ben újították fel.
Hübner Tibor 1897. április 5-én született Budapesten. Kezdetben a fővárosi Műegyetemen, majd édesapja mellett tanulhatta a mesterséget. Többször is közösen vettek részt tervpályázaton, mígnem Hübner Jenő 1929. augusztus 10-én elhunyt. Később, már önállóan a harmadik Hübner a II. világháború előtti fehérvári modern építészet egyik legjelesebb alkotójává lett, ám emellett szerte az országban alkotott műremekeket. Elsősorban banképületeket tervezett, egyik ilyen munkája pedig egyben az első székesfehérvári megbízatása volt. Érdekesség, hogy a Nemzeti Bank itteni bankfiókja annak a ligetnek az északi részén épült fel 1936-ban (a XVIII. századi Mirth-házat kellett lebontani az új banképület miatt), melyet még a nagyapa elképzelései alapján alakítottak ki. A klasszicizáló modern épület hosszhomlokzatát lizénák tagolják, a földszinti ablakok felett pedig emberfejes faragványok láthatók. A pillérekkel keretezett, architrávos kapubejárat viszont a Dózsa György úti homlokzat rizalitján található. Szintén Hübner Tibor tervezte a mögötte lévő - a Nyugdíjalap Bizottság által emeltetett - bérházat is, mely jelenleg felújítás alatt áll.
A Rákóczi út 4-es szám alatt található egyemeletes, eredetileg lapostetős, modern sarokház szintén Hübner-épület, melynek különlegessége és jellegzetessége az emeleten lévő, a sarkon ívesen átforduló zárterkély-sor. Nekem egyébként rettentően tetszik ez utóbbi, igencsak érdekes megoldás.
Hübner Tibor tervezte a mai MKB-épülettel szemközti L alakú Hadtestparancsnokságot is. A funkcionalista katonai épület a Rákóczi útihoz hasonlóan eredetileg szintén lapos tetővel rendelkezett, a manzárd jellegű magastetőt csak később kapta. A rendszerváltás után művelődési ház lett belőle, korábban Barátság Háza, ma Művészetek Háza néven.
Az utolsó fehérvári Hübner-ház az egykori ALBA, majd később Köztársaság Mozi és egyben bérház. A várkörúti épület földszintje eredetileg is filmszínháznak készült, míg a két emeletén találhatók a belső teraszokról nyíló lakások. A tekintélyes belmagasságú nagyterme, mely mélyen benyúlik az udvarba, korszerű technikai felszereltséggel, padozat alatt vezetett szellőző alagutakkal és rendkívül jó akusztikával rendelkezett. Azonban 1999-ben megnyitották az Alba Plázát, a Köztársaság Mozi pedig nem sokkal később használaton kívülre került. A visszafogott utcai homlokzaton azonban még ma is láthatóak a mozi-neonfeliratok hatalmas betűi. Egy pici táblán pedig az épület tervezőjének neve és az átadás évszáma olvasható. Hübner Tibor a háború után az állami tervezőirodában dolgozott. A halál 1964. szeptember 26-án érte. Fia, ifj. Hübner Tibor ugyancsak építész lett, ám neki nem ismeretes székesfehérvári alkotása.
Az iromány elkészítése során nagy segítségemre voltak Csutiné Schleer Erzsébet építész írásai.
Rolf Singer
