Érdekes Fehérvár

Fábián Gáspár - A fehérvári építész, aki túl nagyot álmodott

2019. január 22. - Rolf Singer

A mára méltatlanul elfeledett, székesfehérvári Fábián Gáspár ugyan nem tartozott a XX. század első felének újítóihoz, mégis a korszak egyik legnagyszerűbb építészének tekinthető. A modern kísérletezések helyett a történeti stílusokat alkalmazó, "templomépítő" mester négy épületet tervezett szülővárosának - ezek egyike, a Prohászka Ottokár-emléktemplom pedig pályafutásának legnagyszerűbb alkotása, melynek hatalmas kupolája magában véve is unikum.

dscn6090x.JPG

Fábián Gáspár 1885. január 2-án született Székesfehérváron, egy olyan családban, ahol az építőszakmák művelése tradíciónak számított. A szigorú, vallásos nevelést kapó, jól rajzoló és tehetséges gyermek a fehérvári főreáliskola diákja volt, később pedig a Budapesti Műszaki Egyetemen tanult. Miután 1918-ban lediplomázott, Nagy Virgil tanársegédje lett. A neves építészmérnök mellett eltöltött évek igen nagy hatással voltak pályafutására: a legtöbb kortársával ellentétben nem csatlakozott az újítókhoz, a modern építészet kísérletezőihez, hanem tanárai, többek között a híres Hauszmann Alajos útmutatása nyomán a történeti stílusok ápolásának szentelte életét. Miután 1910-ben hazatért itáliai tanulmányútjáról, Székesfehérvár helyett Budapesten telepedett le, ám az első komoly megbízása mégis a szülővárosából érkezett.

szec6_2.jpg

dscn1479c.JPG

dscn1475_1.JPG

A víziváros kápolnája a századfordulóra menthetetlen állapotba került, így Bilkei Ferenc felsővárosi plébános elhatározta, hogy a helyére egy új templomot építtet, a munkáról pedig több fehérvári építésszel is tárgyalt. A legtöbb forrás Fábián Gáspárnak és a város másik nagy kiválóságának, Bory Jenőnek a közös alkotásaként írja le a Jézus szíve templomot (és az Aggok Házát), azonban máig nem tisztázott teljesen, ki milyen mértékben vett részt a tervezésben, a munkálatokban. A legvalószínűbb, hogy a szecessziós hatású és centrális, görögkereszt alaprajzú épület külleme Fábián Gáspár érdeme, aki átdolgozta, továbbcsiszolta társa eredeti elképzeléseit*, míg a későbbi "várépítő" elsősorban a különleges vasbeton szerkezetek megtervezéséért felelt - ugyanis a templom nyolcszög alapú és laternás (azaz sokszög alaprajzú, ablakokkal megnyitott tornyocskával rendelkező) kupolája és a félköríves záródású ikertornyainak sipkái is vasbetonból készültek, ráadásul semmilyen további vízszigetelő külső héjazattal nem rendelkeznek. Az épület Magyarország első vasbeton szerkezetű temploma, és mint műszaki újítás Bory Jenőhöz köthető, aki a beton anyagának alkalmazásában úttörőnek számított. Ezenfelül néhány forrás** alapján Kreybig László építész és Balogh Kálmán mérnök is részt vehetett a munkában, mindemellett pedig kötelességem megemlíteni Walther Gida nevét is, aki a főbejárat feletti mozaikot készítette. Elmondható tehát, hogy a vízivárosi templom nem kizárólag Fábián alkotása, azonban a korábbi építészeti stílusok rendkívüli formaismeretével bíró szakember meghatározó szerepe - véleményem szerint - elvitathatatlan.

dscn6058.JPG

fabian3.jpg

dscn6032x.JPG

A csodaszép templomot végül 1911-ben szentelte fel Prohászka Ottokár megyéspüspök. A több mint száz év alatt - bár többször is felújításra került az épület - a kupola felülete alig kopott pár milliméternyit. Ezt a templom külsejét meghatározó, bordákkal megerősített betonkupolát persze ajánlatos belülről is megcsodálni. És ha már bent van az ember, mindenképpen érdemes szemügyre venni a gyönyörű szép főoltárt és a felettébb hangulatos templombelső szecessziós díszítéseit, különleges festményeit és szobrait. Különösen figyelemreméltó a Bory Jenő által készített és eredetileg a főoltáron elhelyezett Madonna-szobor, mely jelenleg a szentély balján kialakított falfülkében látható.

dscn0611biz.JPG

1914-ben Fábián Gáspár a szerb és az orosz fronton teljesített katonai szolgálatot. Onnan a tífuszból felépülve, de rokkantként tért haza. Alkotói vágyát azonban a világháború sem tudta megtörni. Tehetsége rendkívüli szorgalommal és munkabírással párosult - ennek köszönhetően az 1920-as évekre az ország egyik legjobban foglalkoztatott építészévé vált. Pályafutása során több mint száz templomot tervezett, de munkássága bővelkedik a kórház- és az iskolaépületekben is. Egyik legjelentősebb műve a budapesti Szent Margit Gimnázium neobarokk palotája, mely 1929 és 1930 között épült, de épp ekkortájt készültek el szintén neobarokk stílusban a fehérvári iskolái is.

dscn0586.JPG

uj_mappa154.jpg

dscn7319x.JPG

A Ferenc József Nőnevelő Intézet eredeti otthona a ma Megyei Levéltárként funkcionáló klasszicista palota volt, ám a fokozódó helyhiány miatt 1927-ben többek között Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszternek köszönhetően nagyobb iskolaépület kapott a zárda. Az új épület megtervezésére Fábián Gáspárt kérték fel (van olyan forrás, mely Molnár Tibort - aki az egyetem elvégzése után 10 évig dolgozott együtt Fábiánnal - társtervezőként jelöli), aki tulajdonképpen egy sarok nélküli saroképületet álmodott meg: jellegzetessége a tompaszöget bezáró épületszárnyak találkozásánál félkörívben visszametszett homorulat, és az eme hajlított homlokzatot koronázó, csigavonalas volutákkal díszített, körablakos attika. A baloldalán zártsorú beépítésbe illeszkedő, a jobboldalán viszont szabadon álló, kétszintes, neobarokk architektúrájú épületben később a Petőfi Sándor Általános Iskola működött, jelenleg pedig a Szent Imre Általános Iskola főépületeként szolgál.

dscn0536.JPG

dscn0608_1.JPG

kozint4.jpg

Szemben, a hegyes szögű, utcákkal határolt telekre épült fel azonos stílusban 1931 és 1932 között a polgári fiúgimnázium, majd később leánylíceum megtört L alakú, kétemeletes épülete, mely harmonikusan rímel az egykori zárda épületére. Érdemes megfigyelni a részletformák apró hasonlóságait: például a pilaszterek fejezetei és a szintek közötti vakkeretekben látható füzérdíszek is megegyeznek, emellett pedig mindkét alkotáson megjelenik a jellegzetes csigaforma. Az épület sarkán díszelgő címer és a Prohászka Ottokár úti homlokzat középrizalitjának szegmensíves timpanonján lévő korona is ifj. Havranek Lajos kőfaragó alkotása, ezen faragványokat Csanádi Gabriella restaurált 1994-ben. Az itt székelő közoktatási intézményt ma már Teleki Blanka Gimnáziumnak hívják.

dscn6816.JPG

dscn6823.JPG

dscn2469_1.JPG

dscn4221.JPG

dscn5996_1.JPG

Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök 1927. április 1-jén a budapesti Kisboldogasszony-templom szószékén kapott agyvérzést. A magyar keresztényszocializmus egyik legjelentősebb alakjának hirtelen halála megrendítette a magyar társadalmat, ám nem sokkal később egy emléktemplom építését határozták el Székesfehérváron. Az 1929-ben kiírt pályázaton 27 pályázó közül Fábián Gáspár tervét fogadták el, és azt 3000 pengős I. díjjal honorálták. A templom megépítéséhez azonban korántsem voltak ideálisak a körülmények. Eredetileg ugyanis a vasútvidéki, gyönyörű fekvésű Lövölde-ligetet szemelték ki helyszínnek, azonban a Lövölde vezetősége keresztül húzta a városvezetők számításait, akik csak a méntelep melletti régi szeméttelepet, a város legmélyebb pontját tudták megszerezni tőlük, bár azt ingyen. A mesternek egy - az ő szavaival élve - lehetetlen alakú telekre kellett terveznie, és hat hónapig törte magát, mire a - lehetőségekhez mérten - tökéletes megoldáshoz jutott. A tervek elkészítésben egyébként ezúttal is közreműködött a város későbbi főépítésze, Molnár Tibor. Végül 1933. november 5-én szentelték fel a görögkereszt alaprajzú, monumentális, klasszicizáló templomot, melynek fő attrakciója a 30 méter belső átmérőjű, laternás félgömbkupolája - Magyarország legnagyobb és a világ egyik legnagyobb kupolája. Ezenkívül jellegzetessége még a főhomlokzat lépcsős, toszkán oszlopos, grandiózus portikusza is, mely a bejáratot hivatott kiemelni.

bertok_istvan_prohaszka_templom_2.JPG

"Ki mit elkezd és azt be nem végzi, nem tett semmit." - vallotta Fábián Gáspár. Sajnálatos módon a neves építésznek nem adatott meg, hogy az elképzelései maradéktalanul megvalósuljanak (és néhány kisebb módosítást is eszközölnie kellett a tervezőnek) - ugyanis a pályamű tervdokumentációja (melynek távlati képe alapján készítettem egy rajzot szemléltetésképpen) tartalmazott egy 65 méter magas campanile jellegű tornyot is mely a keleti oldalon épült volna fel, azonban erre végül a pénzhiány miatt sohasem került sor. Viszont - bár csak a felszentelés után - végül mindkét oldalsó épületszárny felépült, ám sajnos a baloldalit - melyben kultúrház és mozi volt - a II. világháborúban bombatalálat érte, emiatt pedig le kellett bontani. Kijelenthető tehát, hogy Fábián Gáspár túl nagyot álmodott, olyan monumentális épületet képzelt el, melynek költségeit nem bírta a város, azonban az általa tervezett templom így - mondhatni csonkán - harangtorony nélkül is méltán vált Székesfehérvár egyik legemblematikusabb építményévé.

dscn6101.JPG

dscn6091tr.JPG

uj_mappa_4_18.jpg

dscn6185x.JPG

dscn6128.JPG

A rendkívül impozáns, centrális belső tér falát a kupoladobig felnyúló páros kompozit (ión és a korinthoszi motívumokat ötvöző) fejezetű pilaszterek tagolják, míg a tér többi részén toszkán oszlopokat és lizénákat alkalmazott a tervező. Az 52 méter magas templom 3500 fő befogadására is alkalmas, a kazettás kupolaboltozat pedig elképesztően szép látványt nyújt. Az evangéliumi oldalon (a hívek felől nézve a szentély bal oldalán) van a Szent Kereszt kápolna, melynek oltárát egy gyönyörű szép, rézből készült tabernákulum díszíti. A leckeoldalon pedig Prohászka Ottokár márványsíremléke található - Orbán Antal szobrászművész alkotása az átszellemült püspököt az Egyetemi templom szószékén ábrázolja. A főoltár - melynek két oldalán mellékoltárokat alakítottak ki, a baloldalán a Szűz Mária oltárt, jobbján pedig a Szent József oltárt - a szentély mélyén húzódik meg, egy toszkán oszloppár tartotta diadalív mögött. A szentély falán két pár díszes fejezetű oszlop tartja az architrávot, amely felett lunettában a Patrona Hungariae-tondó látható, a Jézus, a Jó Pásztor-szobor pedig a lépcsőrendszerrel megemelt asztaloltáron lévő márvány tabernákulum ormán "áll".

dscn6086.JPG

Dr. Fábián Gáspár nem csak kiváló építész, de bátor és szókimondó író is volt: fiatalkorában a Fejér Megyei Napló és a Katolikus Lexikon munkatársa, míg 1920-tól egészen 1932-ig az Építőipar - Építőművészet című szaklap felelős szerkesztője volt, ráadásul több önéletrajzi ihletésű könyvet is kiadott. Mindezek mellett még közgazdász is volt - diplomáját az I. világháborút követően, a Műegyetemen szerezte, és két évvel utána le is doktorált. A sokoldalú géniusz 1953. január 13-án hunyt el Budapesten. Bár ő eredetileg a székesfehérvári Hosszú temetőben kívánt végső nyugalomra lelni, mégsem ott, hanem a Prohászka Ottokár Jó Pásztor-emléktemplom kertjében temették el, és itt nyugszik hitvese, Seletei Horváth Anna (1892-1967) is. Az Orbán Antal által készített síremléket fiuk, Dr. Fábián János kanonok és budai főesperes állíttatta 1990-ben. A sírt a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság 2008-ban a Nemzeti Sírkert részévé nyilvánította.

*Bory Jenő 3. számú templomterve (1906. január 13.), mely a - Magony Imre által írt - Bory Jenő életét feldolgozó könyvben tekinthető meg.

**Magony Imre könyve mellett például az Építő Ipar - XXXV. évf. (1911) 8. sz.

Forrásaim:

Mérnökök Fejérben - 2011 (Csutiné Schleer Erzsébet)

Bory Jenő (Magony Imre)

www.topografia.hu (Váczi Márk)

A Magyar Építőművészet  - XXXIV. évf. (1934) 6-7. sz. (Dr. Fábián Gáspár)

Bepillantás egy életbe (Dr. Fábián Gáspár)

www.templom.hu (Vizler Imre)

Rolf Singer

A bejegyzés trackback címe:

https://erdekesfehervar.blog.hu/api/trackback/id/tr9714525132

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Zoltán Berente 2019.01.24. 13:15:39

A jászapáti gimnázium épülete, az "iskolapalota" is az ő tervei alapján készült.

www.szechenyi-jaszapati.sulinet.hu/?q=gimnaziumtortenete
süti beállítások módosítása