Bár a város szélén található székesfehérvári köztemető talán nem tartozik a legszebb és legérdekesebb sírkertek közé, hisz - viszonylag fiatal - köztemető lévén túlságosan is jellemző rá a prakticizmus, és emellett nincs akkora múltja, mint egy öreg, több száz éves sírkertnek, ám a hely alapos feltérképezése után elmondhatom, hogy itt is találni igencsak különleges sírokat és műalkotásokat.
De még mielőtt megmutatnám azokat a bizonyos különlegességeket, néhány szó magáról a temetőről: Az Öreghegytől északra, a város határában elhelyezkedő Béla úti köztemető Székesfehérvár legnagyobb területű sírkertje. A jól karbantartott helyet a prakticizmus - derékszögek és párhuzamosság - jellemzi: a sírok rendezett parcellákban, szépen sorban követik egymást, a parcellák körül pedig széles - rendszerint aszfalt - utak vezetnek, mivelhogy autóval is lehet közlekedni a temetőben. Itt külön parcellája van a gyermekeknek és az ismeretlen vagy hajléktalan személyeknek is. Szerencsére sok itt a fa, így a szigorú rendezettség ellenére is hangulatos egy hely, a rengeteg - az ég felé nyújtózkodó - örökzöldnek köszönhetően pedig még télen is olyan a sírkert, mint egy kellemes park, ahol sokáig elidőzhet a már elhunyt rokonai és/vagy barátai sírját látogató.
A temető elejében található a közös emlékhely kopjafája (ahol másutt nyugvó szeretteikről is megemlékezhetnek a gyászolók), az impozáns harangláb és a környezetéből dombszerűen kiemelkedő, zöldtetős ravatalozó. Utóbbi két építmény egyébként - véleményem szerint - rettentően harmonikus együttest alkot. A temető másik oldalán található a hamvak vízbemosásos parcellája egy kápolnaszerű építménnyel és az elhamvasztottak homorú kriptafalai is, melyek egy egyszerű megjelenésű, körlépcsőre emelt kutat "állnak körbe".
Meglehetősen bizarr művészi alkotásnak mondható az Elhunyt magzatok emlékhelye, melyet 2015. november 1-jén avattak fel. Nagy Edit szobrászművész alkotása egy hatalmas sziklatömb közepén elhelyezett bronz dombormű, melyen tulajdonképpen egy angyali szárnyakkal körbeölelt anyaméh látható, a magzat apró lábnyomaival. A mű emlékeztet rá: nem minden gyermek születhet a világra.
A tragikusan fiatalon eltávozott, csupán 15 évet élt Kardos Gabriella sírjának bronzból készült domborművét Domonkos Béla szobrászművész készítette. Az 1934-ben született érdi művésznek nagyjából száz(!) köztéren elhelyezett alkotása van. Ezen a portén kívül nem ismeretes más székesfehérvári munkája, ám valamiféleképpen mégis kötődik a városhoz: az a kiváló Pátzay Pál volt a mestere, akinek a híres lovasszobra a Városház teret díszíti.
A köztemető egyik legérdekesebb síremléke egy bizonyos Németh Lászlóé, aki 1989-ben - szintén rettentően fiatalon - hunyt el. A míves kopjafával kombinált, ugyancsak fából faragott arckép - vélhetően - az itt nyugvó stilizált portréja. Sajnos az alkotáson nem találtam művészi szignót - a tehetséges fafaragó kilétét homály fedi.
1994. június 1-jén egy kétüléses MiG-21UM zuhant le Ajka-Padragkútnál. Kristóf Tamás őrnagy sikeresen katapultált, ám az első ülésben ülő Gődér Béla főhadnagynak ez nem sikerült, a balesetben életét vesztette (a mentőernyője már nem tudott kinyílni, és egy fának csapódott). Az ő emlékére a Székesfehérváron élő Szakál Antal festő- és szobrászművész készített egy bronzdomborművet, melyen látható az a bizonyos 3031-es MiG, mellyel utolsó földi útjára indult a még csak huszonöt éves repülőfőhadnagy.
Egy szülő életében nincs nagyobb tragédia, mint egy gyermek halála. Az egyik síremléken egy különös, stilizált női mellszobor állít emléket egy 19 évesen elhunyt lánynak. Alkotói kézjegyet sajnos nem találtam a műalkotáson.
Igencsak különleges posztmodern műalkotás a fent látható faszobor, melynek központi eleme az anyaméh védőburkában (és magzatpózban) ábrázolt figura. Egy pici, csavarokkal rögzített tábla szerint ikergyermekek emlékére készült a mű, melynek alkotója ismeretlen.
A Béla úti temetőben található Takács Imre költő és műfordító az ő verseihez hasonlóan igazán egyedi, fából faragott síremléke, melyen elől egy - a költőket az égbe röpítő - pegazus látható, a műalkotás hátán pedig az életfa szimbóluma jelenik meg a Zsellérek unokája című versének utolsó soraival. A 2000-ben elhalálozott Takács Imre a város díszpolgára volt, 2017-ben a tiszteletére emléktáblát avattak a Vörösmarty Társaság székházának (az egykori Széchenyi-palota) falán. Érdekesség vele kapcsolatban, hogy ő vetette fel anno a fehérvári szobrásztalálkozó ötletét, mely aztán 1967-ben, öt magyar szobrász részvételével valósult meg.
De Pinokkióval és Dzsepettóval is "találkozhat" az, aki a fehérvári köztemetőben sétál.
A sír, melyen mindig van virág.
A sírkert talán legismertebb "lakója" ifj. Ocskay Gábor. Az Alba Volán SC többszörös gólkirály jégkorongozója heveny szívelégtelenségben hunyt el 2009. március 25-én. Emlékét őrzi a róla elnevezett székesfehérvári jégcsarnok, melynek bejáratánál 2015. szeptember 5-én felavatták a kiváló sportoló egész alakos szobrát.
És maradt még a végére néhány fénykép kommentár nélkül:
Rolf Singer