Két Székesfehérvárhoz tartozó kis településen is található kastély - vagy legalábbis ami megmaradt belőlük. Ugyanis a kisfaludi Simay-Holczer-kastély és a csalapusztai Kégl-kastély is borzasztó állapotban van - ezek az egykor gyönyörű épületek jelenleg üresen állnak, sorsuk kilátástalan.

A kisfaludi kastélyt a századforduló környékén építették Adamek Ferenc tervei alapján. A romantikus stílusú épület - melynek tornyai a középkori várbástyákat imitálják - egészen 1945-ig volt a Simay család tulajdonában. A háború után Simay Lajos Ausztriába menekült, hátrahagyott feleségétől, Rezi Rózsától pedig elkobozták a családi vagyont, a kastélyt pedig természetesen államosították. A szovjetek hősi halottaikat előszeretettel temették főúri kastélyok és kúriák kertjébe, és ez itt, Kisfaludon sem történ másképp (az obeliszket 2010 környékén távolították el, a halottakat pedig 2012 és 2013 között exhumálták ezzel felszámolva a temetőt), maga az épület pedig a termelőszövetkezeté lett.

Az ötvenes években már az akkori Nehézipari Minisztérium tulajdonát képezte, és több család lakott itt egyszerre, köztük bányászok is - emiatt egy robbantásokra specializálódott kémiai labort hoztak létre az alagsorban. A hatvanas években a dolgozók esti iskolájaként működött, később pedig ismét szolgálati lakásként. Állami tulajdonban egészen 1998-ig volt az időközben a kisebbségi családok által teljesen lelakott épület, később pedig többször is gazdát cserélt - persze a restaurálására senki sem vállalkozott.

A hányattatott sorsú Simay-Holczer kastély tehát ma már csak rom: falai még állnak, de minden mozgatható elemét elvitték, a tetőzet pedig erősen sérült. A telek - körbekerített - magánterület, bemenni pedig nem csak tilos, de mondhatni életveszélyes is. 32 900 000 forintért árulja jelenlegi tulaja, tehát amíg gondos kezekbe nem kerül, nem várható változás, az eladást azonban nehezíti, hogy a közelben sertéstelep működik, és hogy a felújítás hatalmas összegeket emésztene fel. A kastély egyre csak pusztul, s jelenleg - igencsak méltatlanul - csupán reklámhordozóként funkcionál.

1876 és 1878 között épült Kégl György csalai földbirtokos kastélya, melyet a híres Hauszmann Alajos tervezett. Az épület neoreneszánsz stílusban készült, nem véletlenül, hiszen a polgári háttérrel rendelkező építtetők érthető módon elsősorban a reneszánszot tekintették ideáljuknak - Kégl ugyanis az építkezések idején még "csupán" egy vagyonos közembernek számított, a kastély befejezése után viszont nemességet nyert Ferenc Józseftől, amit el is fogadott, ennek ellenére nem tudni, hogy az akkor még nemesi címmel nem rendelkező építtető vajon a baloldali rizalit főpárkányán díszelgő, üres címerpajzzsal mégiscsak a főúri kastélyok illúzióját szerette volna kelteni, vagy éppen polgári származását kívánta ilyesformán kihangsúlyozni. Ez a kettősség egyébként a kastély egészén is tetten érhető: a főként olaszos hatású épület külleme alapvetően hivalkodás nélküli, ám a főhomlokzat egyik sarkát mégis egy tekintélyes - a felső szintjén loggiával áttört - torony zárja le.

Anno az épület emeletén voltak a lakószobák és a táncterem, míg a földszinten többek között a szalon és az ebédlő kapott helyet. Technikai felszerelése a legkorszerűbb volt - érdemes megemlíteni a melegvízfűtést a vízvezeték- és csatornarendszert, és a villanyüzemeltetésű vészharangot, melyet a toronyban helyeztek el. Nem csak magát a kastélyt, hanem annak bútorzatát is Hauszmann tervezte, sőt az istállót, a kocsiszínt és a cselédházat is. Parkjában egykor halastavat és kápolnát is létesítettek - az imaház sajnos elpusztult. Főhomlokzata előtt viszont még megtalálható a négykarélyos vízmedence maradványa.

A Kégl-kastélyt 1945 után mezőgazdasági célokra használták, a már említett park nagy részét pedig kipusztították. 1992-ben egy német cég tulajdonba került, és bár 2009-ben a tetőzetét rendbe rakták, maga az épület továbbra is kihasználatlan - tervben volt ugyan, hogy kaszinóként és étteremként hasznosítják, ám ebből máig nem lett semmi, így továbbra is csak pusztul. Sajnos nem látogatható - bár nincs bekerítve, mint a kisfaludi kastély, viszont a telek bejáratánál tábla figyelmeztet arra, hogy kutyákkal és fegyverrel őrzik a területet, így nem ajánlatos senkinek sem betévedni. A kastély és parkja műemléki védelem alatt áll.

Forrásaim:

• A magyar művészet a XIX. században - Építészet és iparművészet (Sisa József)
• Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában (Sisa József)
• műemlékem.hu
• Elherdált örökségünk blog
• Szellemvárosok Magyarországon blog
• Műemlékek Info

Rolf Singer