Vértesacsán ma már jóformán csak egy magányos épülettorzó őrzi a régi szép "vonatfüttyös" idők emlékét. A hajdani állomásépület már a vasútvonal bezárása előtt, a hetvenes években is siralmas állapotban volt, mára pedig teljesen lepusztult. Hosszú időre sorsára hagyták, ám végre van némi remény a felújításra.
Az egykori Bicske-Székesfehérvár vasútvonalat 1898. november 23-án nyitotta meg a Bicske-Székesfehérvár Helyiérdekű Vasút (röviden: HÉV) Rt., mely 1907-től egyesülve a sárbogárdi-börgöndi vasútársasággal már Bicske-Székesfehérvár-Sárbogárd HÉV Rt.-ként működött egészen 1931-ig, amikor is a csődbe ment vállalkozás a MÁV tulajdonába került. Érdekesség, hogy anno az állam csak az ötven kilométernél hosszabb vonalakhoz adott támogatást, ezért kanyargott ide-oda a vasút Fehérvár és Bicske között. A kellő távot egyetlenegy kilométerrel meghaladó pálya a nemzetközi forgalmat is lebonyolító Budapest-Hegyeshalom vonalat kötötte össze a megyeszékhellyel, de valójában sosem volt igazán jelentős vasútvonal, idővel pedig egyre népszerűtlenebbé is vált - a hetvenes évek második felére az állandó sebességcsökkentések és a rosszul beállított menetrend okán olyannyira visszaesett az utasforgalom, hogy végül már csak két pár vonat közlekedett oda-vissza naponta. A sebességcsökkentésekre egyébként épp a használat során egyre jobban tönkrement kis sugarú ívek miatt volt szükség. Egészen 1979-ig robogtak itt a személyvonatok, azután meg még egy ideig szórványos teherforgalom zajlott Székesfehérvár és Lovasberény között, azonban ma már csak egy egészen rövid fehérvári szakasza járható. A síneket több helyen felszedték; Felcsút megállóhely, Vértesboglár, Vereb és Csala felvételi épületeit lebontották; a többit pedig - a vértesacsai és az alcsúti-felcsúti állomásépületek kivételével - átalakították, lecsupaszították. A nyolcvanas években ugyan tervbe vették a vonal felújítását, de az okot szolgáltató bicskei szénerőmű sohasem épült meg.
Vértesacsa néhai állomásán egy úgynevezett III. osztályú HÉV szabványépület található. Ez azt jelenti, hogy egy egyszerű, szabadon álló, téglalap alaprajzú, emeletes (a felső szintre és a padlástérbe tört vonalban vezetett, húzott karú falépcső visz fel) és nyeregtetős épületről van szó a sarkain, az oromfalain és a nyílásai körül elegáns vakolat kváderezéssel. Ám ami az említett, visszafogott díszítést illeti, csupán a vágányra néző homlokzat értékelhető, a többi oldalán szinte nem is maradt vakolat. De mint ahogy Moldova György Akit a mozdony füstje megcsapott c. könyvében olvasható, ez már 1977-ben sem volt másképp: "a falai eredetileg sárgák lehettek, de az idő már nemcsak a festéket, hanem a vakolatot is lerúgta róla, sok helyen a tégla is kirothadt". Az író már akkor "a vasút Gyűrűfűjének" nevezte az acsai állomást, pedig a felvételi épület még használatban volt, bár a váróterem - utasok híján - már részben raktárként funkcionált, a raktárépület lebontása után ott tárolták a mérleget és a szenet. Ma már az egész tele van törmelékkel és szeméttel, de a legnagyobb probléma éppenséggel a beszakadt födém. Sovány vigasz, hogy az eredeti ajtóbélések többsége még mindig megvan, illetve hogy úgy tíz évvel ezelőtt hullámpalafedést kapott a hiányos tető, hogy legalább a beázástól megóvják a - nem mellesleg műemlékként nyilvántartott - épülettorzót.
Ami a jövőt illeti, van még remény, az épület még megmenthető, bár a helyzet szemmel láthatóan nem egyszerű. Úgy tíz éve még a felcsúti felvételi épület is romokban állt, ám 2011-ben, miután a Felcsúti Utánpótlás Nevelésért Alapítvány megvásárolta a 6-os vonal Bicske és Vértesacsa közötti, mintegy húsz kilométeres szakaszát, teljesen felújították az I. osztályú HÉV típusépületet, mely ma már a 2016-ban átadott Vál-völgyi Kisvasút állomásépületeként szolgál. A nosztalgiavasút mindössze hat kilométeres hosszával már akkor elégedetlen volt a FUNA-t alapító Orbán Viktor miniszterelnök, és tervbe is vette annak meghosszabbítását Bicskéig. Aztán 2018 júniusában Tessely Zoltán országgyűlési képviselő úgy nyilatkozott, hogy "a kisvasút Vértesacsa felé való felújítása is hamarosan megindul", ám a munkálatok azóta sem kezdődtek el. Viszont úgy néz ki, hogy Bicske és Felcsút között valóban megtörténik a renoválás, ugyanis decemberben a MÁV megbízta a budapesti Axon 6M Kft.-t a szakasz "forgalmi- és erősáramú szimulációs modellje" elkészítésével. Ám ha minden igaz, a kis Mk48-asok továbbra is csak a Pancho Aréna és az Alcsúti Arborétum közötti vonalon közlekednek majd, mivel a tervezési kiírás szerint a bicskei oldalon normál nyomközű vasutat építenek.
A felvételi épületnél még van egy-két csonka és rozsdás objektum, a katolikus templom közelében pedig a régi bakterházat is megtalálni, és itt még a megmaradt pálya sincsen teljesen benőve. Érdekesség, hogy Acsán bakter legutoljára 1968-ban nyúlt váltóhoz, azt követően a vonatvezetőknek kellett leszállniuk és maguknak átállítani azt - ez volt az úgynevezett "egyszerűsített szolgálat". És állítólag a zárás után is járt egyszer vonat Vértesacsán, méghozzá egy filmforgatás alkalmával 1987-ben, ám azt nem sikerült kiderítenem, melyik filmről is van szó. Ami biztos, hogy itt forgatták valamikor a hetvenes években a Rendkívüli áthaladás, avagy Balogh Jóska megdicsőülése című KÖZDOK-os oktatófilmet Korompai Márton rendezésében, és Fábri Zoltán 1978-as Magyarok című filmjében is látható az állomás, illetve a felvételi épület egy kis részlete.
Forrásaim:
- Műemlékem.hu
- Moldova György: Akit a mozdony füstje megcsapott...
- Legát Tibor: Puskás Öcsi pályaudvar (Magyar Narancs Online)
- www.vasutallomasok.hu
- www.vasuti-palyak.hu
- Wikipédia
- Szána Iván: Negyedszázada szűnt meg a személyszállítás: a Bicske–Székesfehérvár vasútvonal (www.iho.hu)
- Gábor Marcell: A tervszerű felszámolás egyenlő a halállal: elveszettvonal-bejárás Bicskétől Vértesacsáig (www.iho.hu)
- Medvegy Gábor: Meghosszabbítják a felcsúti kisvasutat (24.hu)
- Újraindulnak a vonatok Bicske és Felcsút között? (www.iho.hu)
Rolf Singer
