Teljesen megújult hazánk egyik legkülönlegesebb kastélya, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, és történetében először minden terme megnyílt a látogatók előtt.
A Székesfehérvártól alig húsz kilométerre fekvő Sárladány 1851-ben került a Nádasdy család birtokába - a kis települést gróf nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Lipót, Komárom vármegye főispánja vásárolta meg az erdélyi szász eredetű Schmiedegg famíliától. A birtokon akkor egy kis barokk kúria állt, amit csak több mint két évtizeddel később bővítettek kastéllyá. (A falu nevét egyébként 1859-ben a gróf kérésére változtatták Nádasdladányra.)
A családi címer igen sűrűn megjelenik a kastély homlokzatán. A legenda szerint őseik a nádasban bujtatták, és vadkacsával etették a tatárok elől menekülő IV. Béla királyt.
A kastély története akkor kezdődött, amikor Nádasdy Lipót 26 éves fiát, Ferencet bemutatták a szintén grófi családból származó, 19 éves Zichy Ilonának. A két fiatal azonnal egymásba szeretett, és a korban szokatlan módon szerelmi házasságot kötött 1868-ban - esküvőjüket június 6-án a pesti egyetemi templomban tartották meg hatalmas pompa közepette. Eleinte a Nádasdyak agárdpusztai kastélyában éltek (Agárdon és Nádasdladányon kívül Nyéken és Lepsényben volt birtokos a grófi család), majd az 1870-es évek elején Nádasdladányba költöztek, és elhatározták, hogy egy pompás kastélyt építtetnek maguknak. A tervek elkészítésére Linzbauer István budapesti műépítészt kérték fel - Nádasdyék tudatosan választottak kevésbé ismert szakembert; azt akarták, hogy minden a saját elképzeléseik szerint valósuljon meg. Ferenc büszke anglomán volt (mellesleg a családban erősen élt az a legenda, miszerint a Nádasdyak Vasbordájú Edmund leszármazottai - tudniillik II. Edmund király mindkét száműzött örököse, Eduárd és Edmund is Magyarországon keresett menedéket), ezért választotta az Angol Királyság aranykorában született Tudor-stílust, mely a késő gótika és a reneszánsz elemeit ötvözte.
Az 1873 és 1876 között zajló építkezést több tragédia is beárnyékolta. 1872 márciusában elhunyt a házaspár harmadik gyermeke, az alig féléves Anna. A gyászoló édesanya, Zichy Ilona még jelen volt az 1873. június 18-i alapkőletételnél, de nem sokkal negyedik gyermeke világra jötte után, 1873. szeptember 5-én elvitte a kolera - csak 24 éves volt. A megtört családfő három gyerekkel maradt egyedül. De folytatta a kastély építését, és minden szobát úgy alakított ki, úgy rendezett be, ahogy a feleségével közösen elképzelték, mintha az asszony még mindig élne. Sohasem házasodott meg újra.
A kastély mozgalmas főszárnya.
Kilátás a "bástyából". A Nádasdy-címerrel díszített, míves harangot a híres Pozdech József unokái, a Sulkó testvérek készítették 1886-ban.
Baloldalt az 1940-ben lebontott télikert rekonstrukciója, jobboldalt az oldalszárny egy részlete látható.
A kápolna reneszánsz jellegű, nyitott-fedett lépcsője.
Az L alakú kastély egyemeletes főszárnya és földszintes mellékszárnya is 8 tengelyes. A mozgalmas, aszimmetrikus főhomlokzat jobb sarkán bástyaszerű óratorony emelkedik, melyet baloldalt egy elforgatott, hegyes sisakú tornyocska ellensúlyoz; a lépcsőzetes oromzatú középrizalit előtt erkélyes kocsialáhajtó látható. Az ugyancsak változatos és gazdagon díszített hátsó homlokzathoz neoreneszánsz architektúrájú télikert csatlakozik. A korábbi (XVIII. századi) kúriaépület felhasználásával készült, kéttraktusos és középfolyosós elrendezésű oldalszárny északi oldalát egy hangsúlyos, nyolcszögletű torony zárja, a másik végén pedig a csúcsíves stílusú kápolna kapott helyet. Az épület sajátossága, hogy minden nézetből változatos képet nyújt. Kivitelezését a fehérvári Hübner Nándor vezette.
Az épület előtti szökőkutas kőmedence a "bástyából" fotózva.
A kastélypark mesterséges tava.
E betonból készült, bástyaszerű víztorony táplálta egykor a kastélypark öntözőrendszerét.
A kastélykertet angol tájképi stílusban építették ki Kálmán János főkertész irányításával 1875 és 1894 között. Az eredetileg 60 hektáron elterülő park közepén egy másfél holdas tavat ástak, amelyen egy kis szigetet alakítottak ki. A kiásott föld felhasználásával két dombot emeltek a tó mellett, ezek egyikén grottát és vízesést hoztak létre, a másik tetején pedig egy támpilléres, pártafalas víztornyot építettek.
Miután 1880-ban meghalt a kastély tervezője, Nádasdy gróf a neves Hauszmann Alajost bízta meg az épület még el nem készült termeinek kialakításával. Sokáig a kastélypark sarkán álló, neogótikus templomot is az ő munkájának tartották, ám azt valójában Pecz Samu tervezte, aki akkoriban Hauszmann irodájában dolgozott. A kivitelezés költségeit a gróf állta, és kívánságára a Szent Ilona titulust kapta az elkészült templom (a felszentelésre 1885. szeptember 8-án került sor). Nem sokkal később Rómába utazott, hogy egyenesen a pápától kérjen engedélyt arra, hogy a templom oltárképének Szent Ilonája elhunyt felesége arcvonásait viselhesse.
Az egész kastélyban egyedül az Ősök csarnokában maradtak meg az eredeti csillárok, és pusztán abból a prózai okból kifolyólag, hogy nem fértek ki az ajtón. A hatalmas, kovácsoltvas lámpatestek Jungfer Gyula munkái, a míves faburkolat pedig - akárcsak a könyvtárszobáé - Thék Endre asztalosműhelyében készült.
Az eklektikus berendezésű könyvtár jelenleg másfélezer eredeti példányt őriz az egykor több mint 25 000 darabos könyvgyűjteményből.
A felújítás előtt álló házikápolnában ma a helyi katolikus templom oltárképének másolata látható - ez az a kép, melyen Szent Ilona a tragikus sorsú Zichy Ilona vonásait viseli. Ugyanakkor a szent lábainál Nádasdy Ferenc és három gyermeke imádkozik. Az eredeti festményt a család házi festője, Valentiny János készítette.
Hauszmann Alajos nádasdladányi munkásságnak legkiemelkedőbb alkotása az Ősök csarnoka - e hatalmas kovácsoltvas csillárokkal díszített és faragott vörösfenyő-burkolattal ellátott teremben sorakoznak a Nádasdy család legjelesebb tagjainak egészalakos portréi. A csarnok ékessége a család címerével díszített, piramisformájú márványkandalló, melynek egyik oldalán Nádasdy Ferenc, a másik oldalán pedig Zichy Ilona portréja látható - az eredeti képeket a híres Benczúr Gyula festette. Emellett Hauszmann munkája még a szintén lenyűgöző, kazettás mennyezetű és galériás könyvtárterem - amely a falubéliek számára is látogatható volt a Nádasdyak korában (a galériára vezető csigalépcsőt azonban kizárólag a gróf használhatta) -, valamint a gipszboltozattal fedett Szent Család-kápolna is.
De Nádasdy Ferenc amellett, hogy különösen fontosnak tartotta a hagyományok, a múlt és az ősök tiszteletét; rajongott a modern technikai vívmányokért - az 1885-re elkészült historizáló kastély műszaki felszereltsége igen korszerűnek számított a maga korában; gázvilágítás, folyóvíz, légfűtés és telegráf tette kényelmesebbé a lakók életét.
A kor szokásaihoz mérten szerény méretű előcsarnok kétszintes részét a tetőn kialakított üvegmennyezeten keresztül természetes fény világítja meg.
A ma látható enteriőr egy 25 éve kezdődött gyűjtő- és kutatómunka eredménye. Az ebédlőben található Nádasdy-címeres Zsolnay cserépkályha korábban hosszú évekig a Nagytétényi Kastélymúzeum kályhakiállításában állt. A kályha mellett látható Cipper-festmények hatvanöt év után kerültek újra egymás mellé - az egyik alkotást egy magángyűjtőtől vásárolták meg, a másikat pedig a Szépművészeti Múzeumtól kapta vissza a kastély.
Az épület legnagyobb méretű terme, a nagyszalon.
Többek között a nagyszalon gyönyörű tapétáját is a híres preraffaelita festő és iparművész, William Morris tervezte.
Baloldalt a nagyszalon egyik míves gyertyatartója látható, a jobboldali fotó viszont már Nádasdy Ferenc dolgozószobájában készült. A híres Barabás Miklós 1877-ben két portrét is festett a már elhunyt Zichy Ilonáról - a fényképen látható félalakos portré egy ún. "nemes másolat", az eredeti alkotást a Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában őrzik.
Az egészalakos portré viszont eredeti, 2014-ben vásárolta meg az állam a kastély számára.
A vadásztrófeákkal díszített reggeliző. Nádasdy Ferenc volt a hazai vadászkultúra egyik megteremtője - a gróf elnökletével alakult meg az Országos Magyar Vadászati Védegylet 1881-ben.
Az emeleten található a közös hálószoba, ami korántsem volt szokványos azokban az időkben.
A Nádasdy-emlékszoba.
A II. világháború után széthordták az épület értékeit - Nádasdy Borbála szavaival élve: "a németek a bútorokat, az oroszok a könyvtárat vitték". Az 1945-ös államosítást követően először a Hajósok és Vasutasok Szakszervezete kapta meg, majd a Központi Textilgyár kezelésébe került. 1949-ben a község vezetése a Tőzegkitermelő Vállalatnak, valamint a rendőrségnek utalta ki a kastély helyiségeit. 1960-ban már a cukrászdát és a népboltot is itt helyezték el - utóbbit ráadásul a kápolnában -, később pedig még posta és mozi is működött az egykori főúri rezidencia falai között. A rendszerváltás előtt utoljára a honvédség kezelésében állt, de csak papíron, valójában nem használták, így jelentősen leromlott az állapota.
Az, hogy a kastély végül megmenekült a pusztulástól, az építtető dédunokájának, Nádasdy Ferencnek köszönhető - az általa létrehozott Nádasdy Alapítvány kezdeményezésére el nem adható magyar állami tulajdon lett, emellett a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának vagyonkezelésébe került, és megállapodás született arról, hogy eztán az alapítvány és az MNG a lehetőségeikhez mérten közösen dolgozik majd az épület helyreállításán.
Először 2009-ben-2010-ben renoválták a kastélyt a Norvég Finanszírozási Alap finanszírozásával, de ekkor még csupán a homlokzat, valamint a tetőszerkezet újult meg. A belső terek, illetve a park rekonstrukciója 2018-ban vette kezdetét a Nemzeti Kastélyprogram keretén belül, uniós pályázati forrásból, (a korábbi munkálatokban is jelentős szerepet vállaló) Ónodi Szabó Lajos építészmérnök, Porubszky Helga belsőépítész és Szloszjár György tájépítész vezetésével.
Forrásaim:
- Fejér megye művészeti emlékei (Szerkesztette: Entz Géza Antal és Sisa József)
- Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon - Fejér megye kastélyai és kúriái
- MŰ/emlék Magazin - Nádasdy-kastély, Nádasdladány
- műemlékem.hu
- Palágyi Edit: A "múlhatatlan szerelem kastélyának" igaz története - Keresd a nőt! (szabadfold.hu)
- nadasdyalapitvany.hu
- Anglia a Sárvíz partján: Nádasdladány, Nádasdy kastély és park c. blogposzt (táj-kert)
- wikipedia.org
- Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában
- szepmagyarorszag.hu
- viztorony.hu
- Siki Szabolcs: 125 éves a nádasdladányi templom (feol.hu)
- csodalatosmagyarorszag.hu
- Jánó Mihály: 210 éve született Barabás Miklós (3szek.ro)
- vadaszativedegylet.hu
- travellina.hu
- vaskarika.hu
- visszaemlekezesek.hu
Rolf Singer
