Éppen 800 éve hirdette ki II. András király a magyar nemesség jogait először rögzítő Aranybullát - a hagyomány szerint a Székesfehérvár keleti határában lévő Csúcsos hegyen. Eme kerek évforduló apropójából kirándulópark épült Rétfalvi Sándor emlékműve köré.

A Képes Krónika szerint Árpád, miután átkelt a Dunán, legelőször Noé hegyénél vert tábort, amely mellett később Szent István király (valójában édesapja, Géza fejedelem) megalapította Fehérvárt. Ez a terület minden bizonnyal azzal a 181 méteres magasságú dombbal azonos, amelyet ma Csúcsos hegyként ismerünk - Kisfalud elődjét a középkori oklevelek Noé (és Novaj) néven is említik, emellett Fejér vármegye történetének szerzője, Károly János (1834-1915) és Székesfehérvár monográfusa, Lauschmann Gyula (1861-1918) is feljegyezte, hogy az ő korukban már Csúcsos hegynek nevezett magaslatot az idősek gyakorta még mindig Noé hegyeként emlegették.

A hagyomány szerint II. András király 1222 tavaszán ezen a helyen hirdette ki az Aranybullát, noha semmilyen hiteles dokumentum nincs arra vonatkozóan, hogy a kibocsátás, aláírás, deklaráció ünnepélyes keretek között zajlott volna. E kiváltságlevél - melynek megalkotását széleskörű társadalmi elégedetlenség kényszerítette ki az uralkodó "új intézkedések"-nek nevezett reformpolitikájával* szemben - elsődlegesen az ún. szerviensek, azaz a kisbirtokos királyi szolgák jogait, kiváltságait rögzítette, de biztosította a várjobbágyok szabadságát is (előbbiek a király zászlaja alatt harcoltak, míg utóbbiak az ispánok vezetésével vonultak hadba), valamint a bárók követeléseinek eleget téve (elvileg) megszüntette a méltóságok halmozását, és korlátozta az idegenek hivatalszerzését, illetve a király birtokadományozási jogkörét, mindemellett pedig megtiltotta a pénzrontást, illetve kizárta a zsidókat és az izmaelitákat az adó- és pénzügyi tevékenységekből. Az uralkodót ezenfelül arra is kötelezte, hogy minden évben hívjon össze országgyűlést Fehérváron, de ahogy a többi pontnak, úgy ennek sem mindig tett eleget - habár az Aranybulla tartalmazott egy ellenállási záradékot, mely elviekben felhatalmazást adott a püspökök, nemesek következmények nélküli ellenállására a királlyal szemben, ha az nem tartja be a rendelkezéseket, az ellenállás jogosságát maga az uralkodó ítélte meg. Ehhez hasonló oklevél ezelőtt csak Angliában született - a Magna Charta csupán hét esztendővel előzte meg András Aranybulláját. Kijelenthető tehát, hogy Magyarország a XIII. század első harmadában államjogi fejlődésben a világ nagy része előtt járt. Hogy ez egy gyengekezű, tékozló királynak vagy egy haladó szellemű államreformernek volt köszönhető, arról megoszlanak a vélemények...

*András bevételeit a királyi magánbirtokok helyett királyi jogon beszedett jövedelmekre kívánta alapozni, ami - többek között - birtokeladományozásokkal, valamint a királyi monopóliumnak számító árucikkek árának megemelésével járt.

Az első Aranybulla-emlékművet a kihirdetés 700. évfordulójának alkalmából avatták fel 1922. november 19-én. A kettős kereszttel díszített obeliszknek, melyet ifj. Havranek Lajos készített a koronázó bazilika egyik oszlopának átfaragásával, igencsak mostoha sors jutott. 1934 júliusában egy villámcsapás rongálta meg, de ezt követően még sikerült helyreállítani. 1936-ban a város vezetése mégis úgy döntött, hogy lecserélik az alkotást, de ebből végül nem lett semmi. A II. világháborúban aztán újra megsérült, és ezúttal már nem hozták helyre a károkat. Végül 1950-ben távolították el a Csúcsos hegyről. 20 évvel később egy T-34 típusú szovjet tank került a dombtetőre (mint felszabadulási emlékmű), és egészen 1990-ig ott is maradt, noha már 1972-ben a 750. évfordulóra elkészült egy új emlékmű. Rétfalvi Sándor alkotását, melyen az okmányt hitelesítő aranypecsét előlapja látható II. András alakjával, először "jobb híján" a Budai úton állították fel (egészen pontosan azon a telken, ahol ma a református templom található), és csak a rendszerváltást követően foglalhatta el méltó helyét. A szobor talapzatát, melyen az oklevél XVII. cikkelye olvasható ("Méltó szolgálattal szerzett birtokából soha senki meg ne fosztassék."), Pordán H. Ferenc fehérvári építész tervezte.

A 800. évfordulóra az Árpád-ház program keretében 650 millió forintból Vojtek Tímea tájépítész vezetésével kirándulóparkká alakították a Csúcsos hegyet. A legfontosabb változások, hogy a Nagyszombati út felől ezentúl cikkcakkos díszlépcső vezet a domb tetejére, az ott található - időközben megtisztított és helyreállított - emlékőrző köré pedig kilátóterasz épült. Kialakítottak még egy faburkolatú pihenőteraszt is, mely színpadként is használható, és hozzá egy félköríves nézőteret a hegy délkeleti oldalán, mindemellett pedig kerékpáros pihenő, piknikezőhely, valamint "erdei" sétaút várja a túrázókat. Sajnos igen jelentős terület került leaszfaltozásra, emellett ugyanakkor több ezer tő növénnyel is gazdagodott a park (összesen 152 fáról és 5438 cserjéről van szó). Mindent összevetve végre történelmi jelentőségéhez méltó kialakítást kapott az emlékhely, mely remélhetőleg igen népszerű turisztikai célponttá válhat a jövőben.

Forrásaim:

• A park információs táblái
• Siklósi Gyula: A törökkori Székesfehérvár
• Wikipédia
• tort-tura.blogspot.com
• Dr. Juhász István: 800 éves az Aranybulla – Megszületik a kiváltságlevél (4. rész) - ado.hu
• Zsuppán András: Noé hegyétől a szovjet tankig: megújult a magyar középkor egyik fontos emlékhelye - valaszonline.hu
• koronazas.hu
• Vitéz Miklós: II. András és IV. Béla (Magyar királyok és uralkodók c. sorozat)
• Magony Imre: Székesfehérvár szobrai
  
• Simon Erika: Sokezer tő növénnyel lett gazdagabb az Aranybulla emlékmű környezete - szekesfehervar.hu
• Hajdú Marianna: Megújult az Aranybulla emlékmű és a kirándulópark - feol.hu

Rolf Singer