Fehérvárott anno már maga Géza fejedelem is építtetett templomot, ma pedig összesen tizenöt ilyen titulusú épület található a királyok városában - így nem csoda, hogy Székesfehérvárt a templomok városának is nevezik. Megpróbáltam ezek közül kiválasztani a legmonumentálisabb, a legkülönlegesebb és a legszebb templomokat, melyek képesek lenyűgözni az embereket, higgyenek bármiben is.
A Szent István-székesegyház Magyarország egyik legnagyobb katedrálisa. A területén állt egykor Géza fejedelem temploma, az épület viszont IV. Béla 1230 körül építtetett gótikus bazilikájával egyezik meg. Mai formáját, mely barokk, gótikus és klasszicista elemeket is magán visel, az 1700-as években nyerte el (egyébként a hódoltság idején dzsámiként működött). A templom bővelkedik szobrokban: az oromzatának volutás keretein puttók ülnek; a homlokzatán áll Szent István, Szent László és Szent Imre mása; a katedrális szentélyének hátfalán pedig a Pásztor János szobrászművész és Hikisch Rezső építész által alkotott hősi emlékmű található, mely az I. világháborús elesettek előtt tiszteleg. Érdekes részletei még a gótikus ablaktöredékek, melyek a tornyok második ablakzónája felett láthatók. Az épületet 2015-ben újították fel megmentve az összeomlástól, azóta pedig élénk sárgában és fehérben pompázik. A székesegyház előtt egy kis parkban - melynek bejárata az elpusztult Posgay-ház kőkeretes kapuja - pihenhet meg az ember.
A Belváros szívében "uralkodó" Fő utcai Szent János-templom - más néven ciszterci templom - az ország egyik legjelentősebb barokk építménye. 1756-ra épült fel az egykori dzsámi helyén a jezsuitáknak köszönhetően. Később azonban a pálosok, majd 1813-ban pedig a ciszterciek kezelésébe került. A homlokzatból jelzésszerűen előrelépő, órapárkányos, hagymasisakkal záródó tornyok, és a monumentális épület tömegarányai egyértelműen a jezsuita templomépítészet vonásait hordozzák. A gyönyörű volutás kőkapuzat szemöldökkövén az 1751 (római számokkal) évszám olvasható, felette pedig a koronás jezsuita címer áll. Ezt a templomot 2014-ben újították fel, ekkor kapta teljesen új színeit is. Érdekessége, hogy az épületet a II. világháború alatt súlyos bombatalálat érte, ekkor a legnagyobb harangja, a Szentháromság-harang leszakadt, és elrepedt. Ezt a harangot később restaurálták, a kilencvenes években pedig egy világháborús emlékműbe építették bele, mely a Hiemer-házhoz közel található.
A grandiózus felsővárosi Szent Sebestyén-templomot 1800 és 1807 között építették, mégpedig annak a kápolnának a helyére, amelyet az 1738–1739-es pestisjárvány után építettek a felsővárosiak Istennek tett fogadalmuknak eleget téve. A templom a barokk, a klasszicista, a neogót, és a neoromán stílusok roppant lenyűgöző elegye. A tornyok között, a főhomlokzaton áll a lenyilazott vértanú, Szent Sebestyén szobra, az épület előtt pedig Nepomuki Szent Jánosé (akiről az előbb röviden bemutatott ciszterci templomot nevezték el). A téren található még a gyönyörű Szentháromság emlékmű, mely id. Havranek Antal kőfaragó keze munkája. Az épület a II. világháborúban elvesztette egyik tornyát, de 1960-ra rekonstruálták, 2015-re pedig teljesen felújították. Egyébként nekem személy szerint sokkal jobban tetszik a jelenlegi, visszafogottabb színeivel.
A Jézus szíve templom Fehérvár egyetlen szecessziós imaháza. A Rákóczi utcában álló, két oldalfülkével bővített, centrális, görögkereszt alaprajzú templom 1911-ben épült, Fábián Gáspár és Bory Jenő tervei alapján – előbbi az építészeti koncepciót álmodta meg, míg utóbbi a vasbeton szerkezeteket, köztük a nyolcszögű, bordákkal megerősített laternás betonkupolát tervezte meg és működött közre szobrászként a templom szerény, ám gyönyörű díszítésében. Különlegessége, hogy ez volt az első ilyen szerkezetű templom Magyarországon. A főbejárat fölött egy igen míves Krisztust ábrázoló mozaikkép található, a kapu fölé pedig egy-egy félköríves záródású harangtorony került, melyek sisakjai szintén vasbetonból készültek. Ez még 2010-ben újult meg, és azóta díszeleg szinte kifogástalan állapotban.
A vasútvidéki Prohászka Ottokár-emléktemplom egy igazi rekorder, ugyanis ezé Magyarország leghatalmasabb kupolája. Az olaszos hatású, toszkán oszlopsorral rendelkező körtemplom a "lánglelkű" Prohászka Ottokárnak, Székesfehérvár tizenötödik püspökének az emlékére készült el 1923-ra ugyancsak Fábián Gáspár tervei alapján. Az emblematikus épület mellé eredetileg építettek volna egy hatvanöt méteres harangtornyot is (ettől csak még monumentálisabb lett volna), de ez aztán nem készült el, az ide szánt harang pedig a Szent István Bazilikába került. A vasútvidéki templomunk végül csupán egy kisebb harangot kapott, amit a templomkerti haranglábra függesztettek fel. Az északi hajlatban kialakított kis parkban áll a névadó bronz szobra, mely Fülöp Elemér alkotása, és eredetileg Budapesten állították fel 1934-ben.
Négy utca kereszteződésében, az Igazságügyi Palota mellett, és a Zichy ligettel csaknem átellenben található a város egyetlen evangélikus temploma, amelyet gyakran vörös templomnak is neveznek. Az impozáns, neoromán stílusú épületet Sándy Gyula tervezte, és 1930 és 1932 között építették. A leggyönyörűbb és talán legérdekesebb részletei a tornyon és a négytengelyes hajón is megtalálható festett népi motívumok, melyek keretszerűen díszítik az ablakokat. A homlokoldalt záró timpanon oromzatában - szintén népiesen díszített - feliratot olvashatunk: "Erős vár a mi Istenünk".
Rolf Singer
