A Hosszú temető mellett Székesfehérvár másik patinás sírkertje a Berényi úton található Csutora temető, melyben több híres személy - köztük sok neves művész - alussza örök álmát. Tettem egy sétát itt is, hogy felkeressem az érdekes sírokat.

A Csutora temető a XVIII. század utolsó harmadában jött létre hasonlóan a Hosszú temetőhöz, és míg előbbi inkább a jómódú polgárok temetője volt, addig a Berényi úti sírkertben főként a parasztság temetkezett. Persze ez később változott, olyan jelentős és nagy családok tagjainak is itt találhatóak a nyughelyei, mint például a Bory-család. Maga a sírkert meglehetősen zsúfolt, és egyáltalán nem olyan árnyas, mint a Szentháromság temető, bár vannak ilyen részei is. A közepén található a gyönyörű és rejtélyes temetőkápolna.

Ahogy a homlokzati emléktábla is írja, a Feltámadás temetőkápolnát 1862-ben emeltették a székesfehérvári hívek. Azt nem tudni ki tervezte, de a stílus ismerős lehet. Érdekesség, hogy a székesfehérvári születésű Ybl Miklósnak 1861-ben halt meg az édesapja, akinek a sírja nem messze található az épülettől. Egy az akkori polgármester felé továbbított kérelmező levélben egy titokzatos jótevőről tesznek említést, akinek köszönhetően épült fel az imaház. Vajon maga a nagy építész, Ybl Miklós tervezte volna ezt a pici, de csodaszép kápolnát a temetőbe, ahol az apja nyugszik? Érdekesség még, hogy az épületet április 6-án szentelték fel, a híres építész pedig pont ezen a napon született. De talán ez is csak egy véletlen...

A Havranek család kőfaragó dinasztiája több évtizeden keresztül élt és alkotott Székesfehérváron. Id. Havranek Antal 1855-ben tért vissza ide vándorlásaiból, és ekkor alapította meg műhelyét a városban. Az ő testvére, id. Havranek Lajos is kőfaragó volt, és a fiaik, ifj. Havranek Antal és ifj. Havranek Lajos úgyszintén. Olyan alkotásokat köszönhetünk a családnak, mint a Szentháromság emlékmű vagy a Sóstói Szent Kereszt temetőkápolna - amelyet Havranek Ferenc építész tervezett. A családi síremléket id. Havranek Antal készítette még 1860-ban. Tehát az itt látható homokkő Jézus szobor már több, mint százötven éves. Alatta nyugszanak a készítő szülei, Havranek Ferenc mészárosmester és felesége Staub Terézia. Rajtuk kívül még Havranek Betti és Havranek Terézia neve olvasható a talpazat tábláin.

A Hosszú temetőben lévő Klamartsik-síremlékhez hasonlóan szomorú műalkotás a Csutora temetőben is fellelhető. Borsányi Ilonka mindössze 13 évet élt. A sírján elhelyezett térdelő angyal szobrát Bory Jenő alkotta meg betonból. Sajnos az idő vasfoga kikezdte a szobrot, amelynek gyönyörű vonásai már nem látszanak. Azonban a Bory-várban megtalálható a mű gipszmásolata, amely az árkádok alatt tekinthető meg. Érdekesség, hogy az alkotó a gyermeksírtól mindössze körülbelül harminc méterrel távolabb nyugszik.

Ugyanis Bory Jenőt is itt temették el. A Bory család monumentális síremlékét - mely a temetőnek egy árnyas részén található - természetesen a várépítő művész tervezte, azonban a mészkőből készült Töviskoszorús Krisztus szobrát - mely az alatta lévő kőtömbbel együtt mintegy másfél méteres magasságú - csak 2002-ben állították fel, előtte egy kisebb Jézus-képmás volt elhelyezve a szülők nyughelye felett. Az eredeti példány egyébként a Bory-vár udvarában tekinthető meg. Az emlékmű baloldalán látható az alkotó, és a felesége, Komócsin Ilona sírja, a jobboldalán pedig a testvér, Bory Pál - akinek öntödéje volt Székesfehérváron - családjának a sírja.

A sírkert másik oldalán található egy nagyon különleges sír. Itt nyugszik Dr. Györe László és felesége, Bory Ilona, aki történetesen Bory Jenő öccsének, Bory Pálnak a lánya volt. A síremléket az ő fiuk, Györe László mérnök és szobrászművész - aki korábban Hollywoodban is megfordult, ahol díszleteket és látványelemeket tervezett - készítette 2010-ben. A nőalak tulajdonképpen egy rozsdamentes acélplasztika, melyet az eredeti sírkő tetejére illesztettek rá.

Még szeptember 18-án sikerült lefényképeznem ezt a vélhetően sziámi ikreket ábrázoló fémalkotást, amelyet a 2011-ben elhunyt Györe Margit leborult sírkövének a helyén találtam. Nyilvánvalóan ugyancsak Györe László keze munkája. Viszont mikor újra meglátogattam a sírkertet 24-én, már nem volt a helyén az acélplasztika. Remélhetőleg csak ideiglenes tűnt el a rendkívül bizarr mű (és az egész sír felújítása után visszakerül), nem pedig ismeretlenek tulajdonították el.

A Berényi úti temetőben nyugszik Weissbach Béla is, aki egykor az Alba Regia szálló és az Ősfehérvár Étterem híres és nagy tudású cigányprímása volt.

Áron Nagy Lajos 1939-től élt Fehérváron, ahol haláláig alkotott. A főként tájképeket és portrékat alkotót poszt-impresszionista festő a történelmi belvárosban, a Basa utca 4-es számú házban lakott, amely előtt a tiszteletére emléktáblát emeltettek tíz évvel a halála után. A cseppet sem hivalkodó hármas síron - amelyet könnyen megtalálni a magasra nőtt tuják miatt - csupán egy kisméretű jelkép utal az itt nyugvó híresség hivatására.

Borka József lakatosmester volt, egyúttal pedig az ősi magyar népi hangszer, a tárogató egyetlen hazai készítője is. A mester "zeneszerszámai" a világ számos országába eljutottak. A családi nyughely sírkövén is ez a különös, nádnyelves, fúvós hangszer látható.

S ahogy az előző temetős írásomnál, úgy most is érdekes, ám kommentár nélkül képekkel búcsúzom.

Rolf Singer