A Sóstói Stadion szomszédságában három temető is található: egy katolikus, egy református, és egy evangélikus. Az egymáshoz közeli sírkertek együtt egy valóságos "mininekropoliszt" alkotnak.
A katolikus Szent kereszt temetőt és a református sírkertet a Csíkvári út szeli ketté, míg az evangélikus picit arrébb, a Homoksor végén található. Mindegyik igencsak hangulatos hely, a háromból kettő temető pedig kápolnával is rendelkezik. Régi és jelentős sírkertek ezek: olyan híres és ősi családok tagjai is itt nyugszanak, mint az Árpád-korból származó Etrekarcsai Lukáts vagy a Farkaslaki Hints família. Végigjártam mindet, hogy megtaláljam a legérdekesebb és legkülönlegesebb sírokat és a legszebb művészi alkotásokat.
A katolikus temetőt még 1765-ben nyitották, a Szent Kereszt elnevezést azonban csak 1885-ben kapta meg. A sírkert közepén, a domb tetején emelkedik a magasba a Szent Kereszt-temetőkápolna. A csodálatosan szép épülettől nem messze található egy igen míves feszület egy Mária-szoborral. Az 1863-ban készült vörös mészkő alkotás - melynek Krisztusa öntöttvasból van - Pachl Antal kőfaragómester munkája. Érdekesség, hogy a mester nevét 1913 áprilisában megemlítették a Népszavában és a Szentesi Lapban is egy hagyatéki lopás kapcsán. A cikkek szerint Pachl Antal kőfaragó elhunyt édesanyjának betétkönyveit tulajdonította el, melyek értékén a végrendelet szerint osztozkodnia kellett volna testvéreivel.
A Szent Kereszt temetőkápolnát Pauer János, az egyik legjelentősebb székesfehérvári püspök emeltette saját költségén. Az épületet Havranek Ferenc építész tervezte, a szobormunkákat pedig id. Havranek Antal kőfaragómester végezte. A neogótikus imaház bejárata felett két szobor látható, melyek allegorikus alakok: Eklézsia és Zsinagóga, az Ó- és Újszövetség megszemélyesítői. Az ikerablak fölötti ívmezőbe Pauer János címerét faragták. A vöröstéglából épült kápolna jellegzetességei még a kiugró támpillérek és a jobboldalán lévő kerek harangtorony. A hátul elhelyezett emléktábla szerint a megrendelőt végül a kápolnában helyezték örök nyugalomra.
A fenti sírboltban Mátyus János és felesége nyugszik. A névtáblás sírkövön egy angyali alak támaszkodik. A szomorú figura természetesen a gyászoló rokonok fájdalmát fejezi ki. A szobor talapzatán Rákos József neve szerepel. Rákos József festő és grafikus 1973-1974-ben a székesfehérvári Építők Képzőművészeti Körébe járt. Talán ő lehetett az alkotás tervezője?
A temető egyik bejáratánál található a Varga család tekintélyes síremléke, melyen Jézus Krisztus látható kereszttel. Tán azok leszármazottairól lehet szó, akik a Zichy ligeti Varga-házat építtették?
Figyelemreméltó még a tragikusan fiatalon elhunyt - mindössze tizenkét évet élt Veszprémi Ilike gyermekfigurás sírköve. Az alkotó nem ismert.
Mohai Lajos 1902. szeptember 29-étől volt Székesfehérvár pénzügyi tanácsnoka, és egészen haláláig töltötte be ezt a pozíciót. A családjának a sírkövét egy Krisztus-mellszobor díszíti.
A kálvinista temetőt 1825 novemberében nyitották meg. A bejárattól nem messze elágazik az út, balra a XX. század elejéről származó kriptasor található, ahol kiemelkedő művészeti alkotások - a jómódú családok sírboltjai tekinthetők meg, míg a jobboldali ösvény a szerény kápolnához vezet. Az épület mögött egy jókora domb emelkedik, melynek tetejéről belátni az egész sírkertet.
A fehér színű, dísztelen ravatalozó kápolnáról - melynek bejárata felett a "Feltámadunk" szöveg olvasható - csak annyit tudtam kideríteni, hogy 1910 körül készült el. Az épületet az utóbbi pár évben újíthatták fel, mivel különösen jó állapotban van, nem mellesleg pedig 2014-es fényképeken még sárga színben pompázik.
Az 1921-ben meghalt Baracskai Szűts Jenő egykor Fejér vármegye alispánja volt, neki állít emléket a temető legjelentősebb síremléke, mely a domb tetején található. A féltérdre ereszkedő, gyászoló Szűz Mária szobra Jálics Ernő műve, melyet Krausz Ferenc öntött bronzba 1929-ben.
A temető legérdekesebb része a már említett gyönyörű kriptasor. Innen is kiemelendő Szép Károly családi kriptája, mely egy igazi különlegesség: pompázatosan szép szecessziós műalkotás.
Bóné Géza István szintén Fejér vármegyei alispán volt. Az ő gótikus sírboltját a szintén kriptasoron kell keresni. Sajnos a síremlék felső részét már tejesen fogságba ejtette a növényzet, a sírkövön vörösmárványból faragott míves családi címer azonban jól látható.
Akóts János családi sírboltja küllemre talán nem túl különleges, ám mégiscsak egy számomra ismerős névvel találkoztam, amely egy jelentős régi fehérvári épülettel köthető össze. Az Akóts malomról van szó természetesen, melyet még a XIX. század végén egy Mann nevű téglagyáros építtetett, és csak 1907-ben került a későbbi névadó tulajdonába. A Magyarországon egyedülálló favázas szerkezetű gőzhengermalmot tavaly felvették a megye értéktárába.
Végül elsétáltam az evangélikus temetőhöz is, melyet 1854-ben nyitottak meg. Mind közül ez mondható a legrendezettebbnek, ám egyúttal - ha szabad ilyet írni - a legkevésbé érdekes is. Persze azért még itt is találtam "megmutatnivalót".
Ez a tekintélyes méretű sírbolt a sírkert kapujához közel található. Szívhez szóló az angyal-domborműves sírkő tábláján olvasható versike.
Végül pedig egy kép, melyen az első világháborúban elesett katonák emlékműve látható. A lutheránus temetőben nincsen kápolna, csupán egy harangláb található itt.
Rolf Singer
