Bory Jenő igen sokoldalú művész volt: építész, szobrász és festő egy személyben. Bár mindhárom területen jelentőset alkotott, azonban kétségkívül a szobrász-munkássága volt a legmeghatározóbb. Rengeteg ilyen jellegű megbízást teljesített, és tulajdonképpen a szobrai árából fedezte a hitvesi szeretetnek emléket állító, de egyben hatalmas műteremként is funkcionáló várának építését. Több eredeti alkotás mellett másutt felállított műveinek másolata is a várban van elhelyezve, ám nem csak megvalósult, beteljesületlen álmokat is találni itt. Ma lenne 139 éves a város polihisztora, eme apropóból pedig következzen a Bory-várban kiállított tíz olyan szoborterve, melyekből sajnálatos módon soha nem lett kész műalkotás.
Bory Jenő élete során több I. világháborús emlékművet is készített - Székesfehérváron három ilyen köztéri alkotása is megtalálható - nem mellesleg a művész maga is részt vett a nagy háborúban, méghozzá műszaki tisztként. A katonai szolgálata alatt is kapott megbízásokat - ő tervezte a meggyilkolt Ferenc Ferdinánd grandiózus emlékművét Szarajevóban (melyet 1919-ben lebontottak) és a végül el sem készülő fogadalmi templomot. Sajnos a műszaki csapatok 1914-es emlékműve is csupán terv maradt.
"Ez a szobor a trianoni magyar sorsot ábrázolja: a monarchiás láncait vesztő, a Kárpát-medencét kitöltő nagy Magyarországot, ölén a hűtlen környező államokkal" - olvasható a mű alatt. Nagy kár, hogy ennek a gyönyörű alkotásnak csupán a gipszből készült terve létezik. Én személy szerint örömmel látnám a bronz-verzióját a Zichy ligetben (ahol nem is oly rég a Csillagtérkép elbontásával megüresedett a Szentháromság-szobor régi helye) felállítva, vagy az Országzászló téren, akár a régi-új emlékművel kombinálva.
Deák Ferenc makettméretű emlékműterve is a Bory-vár százoszlopos árkádsorán tekinthető meg. A haza bölcse címet viselő gipszmű 1912-ben készült el. Véleményem szerint rendkívül jól mutatna teljes valójában a Felszabadulási emlékmű a helyén, a magáról a 48-as igazságügy-miniszterről elnevezett utcában.
Ez a szoborterv Káint ábrázolja, amint borzadva nézi véres kezeit. Mondhatni a bűntudat allegorikus figurája. A mester vörös festékkel jelenítette meg a bűn szimbólumát, a vért, mely a gyilkos kezeihez tapadt. Rám ez az alkotás volt a legnagyobb hatással, mikor először látogattam meg a várat.
A "Feltámadunk" feliratú alkotás tulajdonképpen egy síremlékterv, melyről így ír a korabeli sajtó: "Ajtaját két görnyedt alak feszíti le s a nyílásban kavargó paszniákban füstölnek a feltámadó lelkek. Ez a kis naiv terv gyökeresen mutatja meg az igazi Boryt, a játékos alkotót, aki könnyedén, gondtalan fiatalsággal nagy erőfeszítések nélkül oldja meg a legnagyobb problémákat is. Nem gyötri magát és nem gyötri a nézőt." (Magyarság c. napilap, 1925.) Miután Bory Jenő hazatért Carrarából, ahol márványfaragást tanult, rengeteg megbízást kapott, főleg síremlékek készítését rendelték meg tőle. Magyarország egyik legfontosabb és legszebb temetőjében, a budapesti Fiumei Úti Sírkertben tíz csodálatos alkotása is megtekinthető, ezek közül talán a legismertebb a Petőfi család emlékére felállított sírszobor kompozíció. Fehérváron a szülei sírját díszítő Krisztus-szobrán kívül a Csutora temetőben és a Hosszú temetőben is egy-egy ilyen jellegű műve található a mesternek.
Az árkádsoron látható egyik - karddal felvértezett - katona-szobor a "Háború és béke kútja" című szegedi emlékmű főalakja lett volna. Érdekesség, hogy Bory Jenő felesége, Komócsin Ilona festőművész Szeged városának ösztöndíjasa volt.
A fenti képen látható két szobor közül jelen esetben a jobboldali, kígyótipró, ájtatos Mária-alak érdekes. Bory Jenő 1931-ben Székesfehérvárott, a vármegyeháza dísztermében három művét is kiállította, ezek egyike az ominózus alkotás volt, mely a Maria Immaculata címet viselte. (A másik szobor Zádor Gyöngyi színésznő síremlékének másolata.)
Helyreigazítás: A Maria Immaculata - mint utóbb kiderült számomra - valójában nem beteljesületlen álom, a kész szobor a kaposvári Nagyboldogasszony-székesegyházban található.
A vár műtermében található az Építészet jelképes figurája, magasra emelt jobbján függőónnal, balján pedig egy templom makettjével. Ez épület ismerős lehet, tulajdonképpen a vízivárosi Jézus Szíve templom kicsinyített mása, melyet Bory Jenő Fábián Gáspárral együtt tervezett, és amely a váron kívül az egyetlen megvalósult építészeti alkotása a mesternek.
A Munkácsy Mihály-szoborterv az 1921-es emlékmű-pályázatra készült el, és végül nem lett belőle életnagyságú köztéri szobor. Érdekesség ezzel kapcsolatban, hogy az országban egyedül Kazincbarcika városa büszkélkedhet egész alakos és köztéri Munkácsy-szoborral, amely Pátzay Pál munkája, és amelyet 1965-ben avattak fel.
Nem csak (véresen) komoly műalkotások találhatók a Bory-várban. A "Játsszunk vonatot!" című, végtelenül bájos szoborcsoport a katonaalakhoz hasonlóan egy szegedi emlékműterv részlete. Az alsó részén látható vonatmodell tulajdonképpen a magyar ipar egykori büszkeségének, a MÁV 424-es gőzmozdonynak a kicsinyített és kissé elnagyolt mása.
Rolf Singer
