Bory Jenő művei szerte az országban megtalálhatók, és természetesen a szülővárosa, Székesfehérvár sem szűkölködik a "várépítő" mester köztéri alkotásaiban. Korábban már bemutattam néhány érdekes és csodálatos Bory-szobrot, melyek a várban találhatóak, most azonban a fehérvári géniusz összes olyan szobrászati műve következik, melyeket kint, a város közterein csodálhatunk meg.
1849. augusztus 10-én a fehérvári polgárok fegyveresen szálltak szembe a császári katonasággal. Az 1888-ban közadakozásból emelt emlékoszlop pedig annak a hat népfelkelőnek állít emléket, akiket a "haleszi felkelés" leverése után elfogtak, és 1849. augusztus 14-én Pesten az Újépületben kivégeztek. A(z eredetileg szélesebb) gránitoszlop egyébként id. Havranek Antal építész és fia, ifj. Havranek Antal kőfaragó munkája. A fehérváriak sokáig csak "gyertyatartónak" nevezték, mindenki úgy érezte, valami hiányzik róla. Végül a 29 éves Bory Jenőt bízták meg egy szobor elkészítésével. Az általa alkotott láncait tépő Turulmadár 1909. október 6-án került az emlékmű tetejére. A turul szobor bronzból készült, és ez a mester első igazán jelentős műve.
Bory Jenő Székesfehérvár ösztöndíjasaként végezte egyetemi tanulmányait Budapesten. A műegyetemi vizsgák sikeres letétele után 1903-ban építészmérnöki oklevelet kapott. Hálája jeléül 1921-ben két mozaikokkal díszített vázát adományozott a városnak, amelyek a Zichy ligetben találhatóak. Az alkotások betonból készültek, ami nem véletlen, Bory Jenő már ekkor felismerte a betonban rejlő lehetőségeket. Nem sokkal később, 1923-ban elkezdte építeni a várat, melynek fő alapanyaga szintén a beton volt.
1922-ben a szobrász még egy alkotással ajándékozta meg a szülővárosát. A betonból készült Szent György kút eredetileg a vázákkal együtt a Zichy ligetben kapott helyet, azonban a hatvanas évek elején száműzték a Barátság ligetbe, ahol ma is megtalálható. A kút maga eléggé "rossz" helyen van: közvetlenül egy buszmegálló mellett egy gondozatlan füves részen, és sajnos a tetején látható szobor (Szent György lovon és a sárkány) már nincsen valami jó állapotban.
Az Oskola utca és a Goldziher köz sarkán található egy ma már műemléknek számító középkori lakóépület, melyet Goldziher-háznak neveznek, mégpedig azért, mert Dr. Goldziher Ignác orientalista ebben a házban született 1850. június 22-én, ezt pedig portrés emléktábla is jelzi, melyet 1924-ben avattak fel. Ez a Bory-alkotás viszont márványból készült. Érdemes megfigyelni ennél a műnél is a míves díszítő mintázatot.
A Közgazdász hallgatók hősi emlékművét a Székesfehérvári Felsőkereskedelmi Iskola (a mai I. István) diákjainak egyesülete állíttatta 1928. június 2-án. Az első világháborús emlékmű sokáig az iskola sarkán állt egy jóval magasabb talapzaton, ám 1971-ben átkerült a Várkörútra, egy kis ligetecskébe, ami nagyon hangulatos tud lenni, főleg így ősszel, amikor már a lehullott barna falevelek borítanak mindent. A márványból faragott dombormű és a bronzból öntött szobor is Bory Jenő alkotása. A női alak egyébként - mint a Bory Jenő-bronzalkotások esetében legtöbbször - a művész testvérének, Bory Pálnak az öntödéjében készült.
Az 1928-ban felavatott Püspök kút Bory mester három legnagyobb szabású alkotásának egyike (a másik kettő természetesen a Bory-vár és a Jézus Szíve templom). A kút alsó részén négy püspök szobor látható: Asztrik, aki a római katolikus anyaszentegyházat, a királyság támaszát; Gellért, aki a vértanú anyaszentegyházat; Mór, aki az oktató anyaszentegyházat; és Adalbert, aki pedig a térítő anyaszentegyházat jelképezi. A művész, aki saját maga választotta ki, hogy a történelmünk mely neves egyházi személyei, püspökei szerepeljenek az emlékművön, Ipolyi Arnold díjat kapott a feles életnagyságú bronzszobrokért. A kompozíció tetején egy magyar vitéz emeli kardját, a barokk oszlopfőn pedig a négy evangélista szimbólumai figyelhetők meg: angyal (Máté), oroszlán (Márk), bika (Lukács), és sas (János). Az alkotás eredetileg az Országalma (Fehérvári jog) helyén állt, 1937-ben a vasútállomás előtti térre került, majd a világháború után eltávolították róla a püspökök szobrait. Jelenlegi helyére, a Piac térre 1972-ben költöztették át.
Szintén 1928-ban készült el az Ybl Miklós Reáliskola diákhőseinek emlékműve, mely ugyancsak első világháborús emlékmű, azonban itt, az Ady Endre utcában női alak helyett férfi (fiú) bronz szobor áll a talapzaton. Az épület, amelynek sarkában egy roppant hangulatos miniatűr terecskét alakítottak ki a szoborral szemben egy kőpaddal megspékelve, ma már a Szent Istvánról elnevezett mezőgazdasági sulié.
A 69-es Hindenburg gyalogezred emlékművét az 1918-as montellói csata évfordulójára emelték 1931-ben a Széchenyi úton. Ekkor még a két alakot ábrázoló másfélszeres életnagyságú bronzszobor hátat fordított a városnak. Az 1940-es évek elején elbontották és megfordították. 1975-ben ismét elbontották, azonban ekkor egy igencsak érdekes dolgokat találtak a talpazat alatt: az ezred naplóját, egy résletes leírást a montellói csatáról, és egy névjegyzéket, mely számba veszi a csatában részt vett 3600 katonát. Hindenburg tábornagy arcképe, mely a talapzaton látható, nem eredeti, ugyanis azt 1949-ben politikai okokból eltávolították. A képmást a Bory-hagyatékban fennmaradt fénykép alapján Kocsi Balázs készítette el újra 2005-ben.
Ybl Miklós emléktábláját eredetileg 1914-re, az építész születésének századik évfordulójára tervezték, de a háború miatt csak 1942-ben készült el a bronzdombormű, mely az újabb világégés során megsérült. 1964-ben, már Bory mester halála után restaurálták, így pedig újra felkerült a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár falára. Több forrás is alkotóként jelöli meg a "várépítő" mellett B. Lőte Évát, de arról nem találtam információt, hogy milyen mértékben és formában vett részt a munkában.
Rolf Singer
