Az egykori koronázó városban igen sok különleges épület található, néhányuknak azonban nem ismert a tervezője, vagy a kiváló alkotó nem kötődik szorosan a városhoz (és így a későbbiekben nem szerepelhetnek egyik jövőbeli építészmunkásság-bemutatóban sem) - ám mindezek ellenére igenis érdemes írni ezekről az alkotásokról is! A posztsorozat első részéhez hasonlóan ebben a bejegyzésben is tíz jelentős műremeket mutatok be röviden.

A város egyik legöregebb épülete, a Városháza - viszonylag kicsi - főépülete már évszázadok óta szolgálja Fehérvárt - a XV. században épült, mai formáját pedig a XVIII. század elején nyerte el. E barokk remekmű főhomlokzata 12 tengelyes, a keleti első tengelyében hangsúlyos, korinthoszi oszlopos, balkonos, díszes kapuval, melynek áttört, hullámtagos mellvédű erkélyét Iustitia istennő, az igazságosság és Prudentia istennő, az okosság posztamensre állított, allegorikus szobrai keretezik. Az erkélynyílás füles keretezésű, volutatagos, kőkeretes, egyenes záródású, törtívű szemöldökpárkányán egy koronát és kardot tartó sas látható, a szélein emberfejes vázákkal. A szobormunkákat Thomas Walch kismartoni kőfaragómester végezte 1717-ben, ám Iustitia figurája 1956-ban helyrehozhatatlanul megsérült - négy évvel később Szakál Ernő szobrászművész alkotásával pótolták. A helyhiány miatt már a XIX. század első felében felmerült egy új, nagyobb Városháza építésének lehetősége, melynek terveit 1840-ben el is készítette Ybl Miklós és Mader Ferenc párosa, ám ebből végül nem lett semmi. Később, az 1930-as években Kotsis Iván elképzelései szerint a főépület keleti homlokzatát (melyet a nyugatihoz hasonlóan hullámos oromzat zár le) és az akkor mindkét tűzfalas végén bővített Zichy-palotát függőfolyosóval kötötték össze. A kompozíció végül 1939-ben egészült ki Pátzay Pál lovasszobrával, melyet a művész elképzeléseivel ellentétben Schmidl Ferenc főépítész az épület mellé, az újonnan kialakított terasz sarkára, tengelyével az épületre merőlegesen helyezett el. Belül pedig Aba-Novák Vilmos freskója és Ohmann Béla szobrai találhatók, de ezekről a kincsekről majd később...

Az Ady Endre utca 15. alatt található Sajtóház historizáló épületét az 1870-es években építették. Eredetileg lakóépületként funkcionált, ám a 2008-as felújítása során irodaépületté alakították: ennek keretében míg a gyönyörűen díszített homlokzatot teljes mértékben helyreállították, addig a belső átépítésekkel - mint például az egykori lépcsőház tárgyalóvá való kialakítása - új értékeket is teremtettek. A munkálatokban Tóth Zsuzsanna építészmérnök, dr. Hortobágyi Zsolt statikus és Bartos György művészettörténész vettek részt.

A Tobak utcai egykori Kovács Bőrgyár épületegyüttese 1884-ben épült, nem messze a régebbi Weiss és Tull Bőrgyártól. A gyárak azért itt létesültek, mert a Palotaváros ezen területén folyik keresztül a munkához elengedhetetlen, nyílt vizű Varga csatorna. Bár Kovács Ferenc fehérvári tímármester gyára viszonylag rövid életű volt (a gazdasági világválság idején tönkrement), és kisebb is, mint a másik, az igen nagy vízigény kiszolgálására épült, jellegzetes küllemű víztornya - mely mára a városkép sajátos színfoltjává vált - igencsak különlegessé teszi. A rendkívüli ipartörténeti értéket képviselő, eklektikus, téglaarchitektúrában gazdag és timpanonos kialakítású gyárépületet 1981 óta diszkontáruházként hasznosítják.

Bár a Földhivatal Kégl György utcai székházának - mely egykor a Távírda utcai OTI rendelőintézet része volt - érdekes zárterkély-hatású sarkán Kotál Henrik neve és az 1934-es évszám olvasható, a neobarokk épületet valójában Fröschl Ferenc (a Pávás-ház alkotója) tervezte 1890 körül. Az ablakok alatti, gyermekeket ábrázoló épületplasztikák viszont már az előbbi építész végezte átalakításnak köszönhetőek. A szemüveget viselő puttó igazi különlegességnek mondható.

Akóts János háromszintes, favázas szerkezeti rendszerű gőzhengermalmát a hangsúlyos silóépítménnyel 1918-ban építették Kracker Pál tervei szerint. A vízivárosi gőzmalom egyike az ország megmaradt öt hagyományosan működő famalmának, nem mellesleg  az eredeti állapotot tükröző patinás berendezései révén európai szinten is ritkaságnak számít. 1974-től tanmalomként szolgált, ám 2011-ben bezárták, a különleges építészeti és ipartörténeti értékkel bíró malomépület tehát évek óta kihasználatlanul áll és pusztul -  a potyogó vakolatú, betört ablakok jellemezte épületet "jobb híján" a galambok vették birtokba. A névadóról és egykori tulajdonosról érdemes tudni, hogy ő képviselte Fehérvárt 1928-ban a New York-i Kossuth-szobor felavatásán.

Az egykori Dr. Vass József Hadiárva Intézet épületegyüttesét 1928 és 1930 között építették a korábbi I. világháborús sebesültkórház negyven barakkja helyén, Klauschek Rezső műszaki tanácsos tervei alapján. Az U alakban elhelyezett három épületszárny - a két hosszabb mellékszárny tulajdonképpen egymás tükörképe volt, ám a nyugati épület később kapott még egy emeletet - historizáló homlokzatú, jellegzetes téglaburkolatos sarokarmírozással. A főépület kőbábos erkélyének életnagyságú műkő szobrait Krasznai (Krausz) Lajos készítette, de érdemes megfigyelni a míves kapujának oroszlános díszítéseit is. A Budai úti épületcsoport 1949-től sok-sok éven át a Gépipari Technikumnak (mely 1955-től  Ságvári Endre nevét viselte) adott otthont - e kor lenyomata a főépület oromzatán látható jelvény. Jelenleg a központi épületben és a keleti mellékszárnyban működik az Óbudai Egyetem kihelyezett kara (korábban: Bánki Donát Műszaki Főiskola és Kandó Kálmán Műszaki Főiskola), míg a felújításra szoruló nyugati szárny a Gróf Széchenyi István Műszaki Szakközépiskoláé. Az oktatási intézmények parkjában több művészeti alkotás is megtekinthető.

Az egykori Ősfehérvár étterem igencsak kellemes megjelenésű, három oldalról szabadon álló modern vendéglőépülete 1930 és 1934 között épült, a neves budapesti építész, Vidor Emil tervei alapján, a Kőbányai Polgári Serfőzde számára. A régi sörözőhöz a sarkon eredetileg egy gazdagon díszített, szecessziós fedett terasz csatlakozott, ám ennek a helyére később egy gömbölyített sarkú, földszintes épületrészt emeltek. A már említett Ősfehérvár néven évtizedekig volt népszerű cigányzenés étterem, itt zenélt a híres és nagy tudású cigányprímás, Weissbach Béla is. Érdekesség még az épülettel kapcsolatban, hogy egykor e telken terült el a királyi prépostság Árpád-kori kerengője (ennek falait ma a járdaburkolatban jelzik) és kerengőudvara, a pincéjében pedig kilenc dobból álló középkori oszlop áll.

Légifelvétel a vasútállomás épületegyütteséről (2010). Forrás: Civertan Grafikai Stúdió

Amit a köznyelv szocreálnak hív, az legtöbbször az 1955 utáni modern építészet terméke - a valódi szocreál korszaka tulajdonképpen csupán néhány évig tartott, és köszönőviszonyban sincs a panelházakkal. A város egykori főmérnöke, Molnár Tibor - akinek a harmincas évek fehérvári építészetében volt kiemelkedő szerepe - a háború utáni szocialista realizmust - nagyon találóan - az egyfajta csenevész klasszicizmus és a modern funkcionális építési irányzat közötti ízlés háborúságnak nevezte. Ennek a kulturális "mellékvágánynak" az egyik legszebb hazai "állomása" a székesfehérvári vasútállomás felvételi épülete, melynek építési munkálatai 1951 és 1956 között folytak. Az erősen klasszicizáló pályaudvart - mely korának legkorszerűbbje volt - Kelemen László és Éhn József tervezte a korábbi, lebombázott állomás helyére. A külső homlokzaton és a belső térben is a kor szellemében készült művészeti alkotások találhatók: kívül Martsa István Vasút a mezőgazdaságban című domborműve és Győri Dezső az 500 kilométeres mozgalmat ábrázoló reliefje, míg belül az ötvenes évek igen hangulatos lenyomatának tekinthető festmények - a váróterem nagy belmagasságú, galériás terének pannói Béres Jenő és Konecsni György alkotásai, a félemeleten található színes üvegablak pedig Z. Gács György és Pituk József Viktorián festőművészek közös munkája. A gyönyörű műalkotások mellett érdemes jobban szemügyre venni a beltér játékos, art deco hatású díszítéseit is. A főépület tömegéhez két oldalt hosszan elnyúló, stilizált dór oszlopsoros, földszintes, a végekben L alakban beforduló szárnyakat kapcsoltak - ez utóbbi épületrészek tipikusan szocreál elemei a kőkeretes ablakok. De Kelemen László tervezte az állomás Magyarországon egyedülálló áthidalásos szerkezetű irányítótornyát is, ám azt sajnos 2016-ban elpusztították.

A Gyümölcs utcában "megbúvó" SZÜV (Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat) irodaházat Vincze Csaba, a VASITERV (Vas megyei Tanácsi Tervező Vállalat) szombathelyi építészmérnöke tervezte 1976-ban. Az épület kivitelezése a Sámsondi Kiss Béla Ybl-díjas építész által kidolgozott Lift-Slab módszerrel folyt: a födémeket a helyszínen gyártották le, majd azokat hidraulikus módszerrel a kívánt magasságokba emelték. E furcsa irodaház legjellegzetesebb elemei az épület merevítését ellátó, ibolyakék mozaikos tornyok és a homlokzatból kiugró, barnás-narancsos árnyékoló üveglamellák. Bár a színes mozaikburkolatos modern tömeg igencsak kirí a keleti oldalán a kellemes kisvárosi zártsorú beépítést megőrző platánsor utcaképéből, az épület a város egyik legkülönlegesebb "szocmodern" színfoltjának tekinthető.

Simon Ferenc egyike azon kevés Ybl Miklós-díjas építészeknek, akik székesfehérvári épületért kapták a legrangosabb szakmai kitüntetést. A Skála, más néven Fehérvár Áruház - melynek karakteres külső megjelenését a homlokzat négyzetes raszterbe foglalt, jellegzetes, plasztikus alumínium burkolópaneljai határozzák meg - 1976 és 1978 között épült egy vízivárosi alközpont kialakításának keretében. Az egyszerű hasáb alakú tömbépület földszintje körben üvegfelületű, ezzel a tömeg lebegővé válik. A kétemeletes áruházban a vásárlók függőleges mozgására a város első mozgólépcsője szolgál. A kilencvenes években keleti irányban bővítették az épületet Lőrincz Attila tervei szerint.

Forrásaim:

• műemlékem.hu
• Magony Imre: Székesfehérvár szobrai
• köztérkép.hu
• Mérnökök Fejérben - 2011 (Csutiné Schleer Erzsébet)
• Építészek Fejérben - 2017
• Székesfehérvár Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány 4., 5. és 7. Kötet - 2010 (Csutiné Schleer Erzsébet)
• topográfia.hu
• Táj-kert blog ("Szocdeco, art real" és egyéb stílusirányzatok c. bejegyzés)
• térlátás.com (Alba Regia a modern és szocmodern bűvöletében I.)
• egykor.hu

Rolf Singer