A palota szó - mely a római Palatinus domb nevéből ered - eredetileg kizárólag királyi rezidenciát jelentett, de idővel ez változott: később már a főúri kastélyok és a tehetősebb polgárok díszes házainak némelyiket is így nevezték. Székesfehérváron jelenleg öt olyan pompás épület található, melyeket palotának (is) hívnak.
A Városház téren található copf stílusú püspöki palotát 1788 és 1801 között építették részben az egykor Szent István király által építtetett Nagyboldogasszony-bazilika helyére, és annak építőköveinek felhasználásával, feltehetőleg egy Riedel vagy Reider Jakab nevű építész tervei alapján. Az építés Sélyei Nagy Ignác és Milassin Miklós püspökök idején valósult meg - utóbbinak a fantasztikusan részletgazdagon kidolgozott címer-reliefje látható a középrizalit homlokzatán, melyet a többi épületdísszel (a timpanon két oldalán fekvő, allegorikus kőszobrokkal, az oldalrizalitok baluszteres oromzatán lévő puttópárokkal és az egyéb épületplasztikákkal) egyetemben Andreas Fligl kőfaragó - akinek egykori otthona a Bástya utcában van - készített. A püspöki rezidencia az egyik legszebb éke a belvárosnak.
A szintén a Városház téren lévő Zichy-palotát özvegy Zichy Jánosné építtette 1781-ben, de az 1930-as években átépítették, kibővítették és összekapcsolták a városháza főépületével. A háromszintes, eltérő homlokzattagolású és copf stílusú épület igazi ékessége, különlegessége a szűk Kossuth utcára nyíló kocsibejáró, amelynek atlaszai tartják vállukon a gyönyörűen díszített, kovácsoltvas korláttal ellátott erkélyt és az oldalt látható míves kővázákat. A kapuzat főhomlokzatának központi eleme a szépen megformázott Zichy-Széchenyi kettős címer. Nagyon valószínű, hogy a szobrok és a címer a püspöki palotán is dolgozó Fligl András munkái.
Az egykori bérházat - melyet Szabó Palotának is neveznek, és amelyben jelenleg a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság működik - Szabó József kőművesmester épített az 1920-as években. A főként virágkosár- és füzérdíszes neobarokk épületet az ötvenes években, 1968-ban és 1972-ben is átalakították. Sajnos évek óta ilyen "foltos" az épület, a Budai úti oldalán pedig igen csúnya hibák is megfigyelhetők, pedig egykor igazán szép volt. Nagyon érdekesnek találtam még az udvarban, a Deák Ferenc utcáról jól látható groteszk díszítésű kővirágtartót.
A Zichy liget sarkán található neoreneszánsz architektúrájú Igazságügyi palota - melyben helyet kapott a bíróságon kívül a megyei főügyészség, valamint a fogház - Wágner Gyula tervei alapján épült 1901-1902-ben. Kifejezetten gyönyörű a hat jón oszloppal tagolt középrizalit, és a kőbábos párkány fölé emelkedő, íves tetőzet. A szobrászmunkákat ifj. Havranek Antal és műhelye végezte. Ezek közül a leghangsúlyosabb a homlokzaton, a manzárdtető előtti országcímer, melyet angyalok tartanak. A földszinti ablakok felett és alatt is oroszlánfejes kiképzések láthatók, míg a Szekfű Gyula utcai oldal emeleti ablakai felett pedig füzérdíszes, koszorúval övezett emberfejes domborművek.
A belvárosi posta díszes épületét Postapalotának is nevezik, így mindenképpen a felsorolásban a helye, bár nincs olyan grandiózus, mint az előző paloták. A gyönyörű, magán több időszak és stílus jegyeit is hordozó, eredetileg klasszicista sarokházat, lebontott katonai épületek helyén építették 1905 és 1907 között, Say Ferenc tervei szerint. A homlokzat szecessziós díszeit - köztük az oroszlánfejeket - 1944-ben eltávolították, és csak 2006-2007-ben állították vissza. Az épület azóta is gondozott, jó állapotú.
Rolf Singer
