Érdekes Fehérvár

A nagyszerű Ohmann Béla fehérvári szobrai

2019. március 27. - Rolf Singer

A manapság már kevésbé ismert Ohmann Béla valójában a két világháború közötti időszak egyik legkiemelkedőbb magyar szobrásza volt. A mester meseszép székesfehérvári mészkőszobrai a novecento művészetének legjelesebb mesterdarabjai közé tartoznak, ráadásul Országalmája az nagy múltú város egyik legismertebb jelképe lett.

schmidl_es_ohmann_visegradon3.jpg

Ohmann Béla és Schmidl Ferenc a visegrádi vár ásatásán. A kép Bándy Márta gyűjteményéből származik.

Ohmann Béla 1890. március 6-án született Budapesten. Tanulmányait az Országos Magyar Iparművészeti Iskola díszítőszobrász szakán végezte - útját olyan neves művészek egyengették, mint Simay Imre és ifj. Mátrai Lajos. Nem sokkal később belőle is oktató vált: 1921-ben, a katonai szolgálata után a Budai Iparrajziskola tanára, és az intézmény kerámiaműhelyének vezetője lett. Később, a harmincas években korának legmeghatározóbb épületszobrászává vált - művei mondhatni nem díszítik az épületeket, hanem valósággal eggyé válnak azokkal, s egyedülálló szobrai ugyancsak tökéletes harmóniában élnek együtt környezetük építészeti remekeivel. Pályája során többek között olyan építész-nagyságokkal dolgozott együtt egyenrangú társként, mint Schmidl Ferenc, Kotsis Iván, Rimanóczy Gyula és Weichinger Károly. De a korabeli egyházművészetnek is igen jelentős képviselője volt - műveit az archaizálás és a puritánság jellemzi.

dscn1861.JPG

ohmann.jpg

Az első fehérvári Ohmann Béla-szobor a Schmidl-villát díszíti, melyet Schmidl Ferenc saját családjának tervezett. A karakteres épület 1937-ben épült fel a Bástya utcai szülői ház hátsó udvarában, és vált a Várkörúti villasor egyik legkülönlegesebb elemévé - e magastetős, egyemeletes modern lakóház főhomlokzatának sarkán, konzolon áll a Szent József és a gyermek Jézus címet viselő mészkőszobor, mely stílusában a novecento letisztult formavilágát tükrözi. József többek között a házépítés védőszentje, azonban nem ez az oka annak, hogy eme épületszobor őt ábrázolja. Az alkotás a főépítész feleségének kérésére készült - Schmidl Ferencné Havranek Karola a Szent Család fejét tekintette pártfogójának, és azt is a szentnek tulajdonította, hogy az otthonuk a csodával határos módon szinte sértetlenül vészelte át a II. világháborút: míg a szülői ház jóformán megsemmisült egy bombatalálat miatt, a villának csupán az ablakai törtek be.

dscn1525.JPG

dscn1942.JPG

ohmann15.jpg

dscn1778.JPG

dscn2237.JPG

A szobrászmester pályájának egyik legsikeresebb köztéri alkotása Kálmáncsai Domonkos másfélszeres életnagyságú, haraszti mészkőből készült szobra, melyet a Szent Anna kápolna előtt újonnan kialakított téren avattak fel 1938. május 19-én, a Szent István-emlékév rendezvényeinek keretében. A szobor kiváló elhelyezése Schmidl Ferenc és Dr. Kotsis Iván építészek szakértelmét és tehetségét dicséri: a kápolna előtti szint megemelésével egy teraszt alakítottak ki, s ennek sarkára helyezték Ohmann művét úgy, hogy a figura a Szent István-székesegyházat figyelje, és ezzel az arra járók figyelmét is a katedrálisra irányítsa. A királyi bazilika prépostjának stilizált oroszlánok hátán álló, méltóságteljes alakja bal kezében alapító oklevelet tart, jobbja pedig a kápolna makettjén pihen. E XX. századi modern, ám gótikus hangulatot sugárzó műalkotás bár nem épületszobor, mégis eggyé vált a valóban gótikus középkori kápolnával, oly szépen harmonizálnak egymással.

arpad_vezer_szent_istvan.jpg

A Városháza nagytanácstermének szobrai. A képek Lovas Andrea felvételei.

Az 1938-as jubileumi emlékév előkészületeinek számító, nagyszabású városfejlesztési koncepció megvalósításának keretében 1936-1937-ben Dr. Kotsis Iván vezetésével zajlott a Városháza átalakítása. Ezt követően Fehérvár legfontosabb középületének nagytanácstermében két Ohmann-szobrot is elhelyeztek - eme alkotások a magyar történelem talán legmeghatározóbb alakjait, Árpád vezért és Szent István királyt ábrázolják. A pátoszmentes, ám belső erőt sugárzó alkotások a római iskola (azaz a magyar neoklasszicizmus) mesterpéldái. Az államalapító statikus beállítású figurájának a királyi öltözék tógaszerű köpenyének redőzése kölcsönöz dinamikát, fején a Szent korona, jobb kezében az országalma, baljában pedig a Prágában őrzött Szent István-kardról mintázott fegyver, míg párdarabja jobb kezében íj, bal kezében szablya, s bal karja mögött tegez látható.

ohmann14.jpg

ohmann11.jpg

1940-ben ismét együtt dolgozott Schmidl Ferenccel, aki az eredetileg Say Ferenc tervezte Fő utcai Kereskedelmi Bank szecessziós épületét alakította át klasszicizáló alkotássá. Az új épület timpanonnal záródó hármas tagolású homlokzatának allegorikus domborműveit ezúttal egykori mesterével, ifj. Mátrai Lajossal készítette el. A könnyen értelmezhető, klasszikus attribútumokkal felvértezett - az épület egészéhez hasonlóan - egyszerre modern és archaizáló figurák az építészet, a mezőgazdaság és a közgazdaság szimbólumai. A két művésznek korábban több közös munkája is volt, a banképület reliefjei stílusukat tekintve leginkább a budapesti egykori Hangya szövetkezet székházának épületdíszeivel hasonlatosak.

ohmann17.jpg

A Magyar vitéz szobra eredeti helyén. Forrás: köztérkép.hu

ohmann13.jpg

dscn2087.JPG

Az ugyancsak 1940-ben elkészült, szintén Schmidl Ferenc által tervezett Vitézi Székházat is Ohmann Béla szobrával díszítették. A Magyar vitéz című, életnagyságú műalkotás a Horthy Miklós alapította vitézi rend húsz éves fennállásának alkalmából elkészült épület bejárata előtt állt egy konzolon egészen 1967-ig, amikor is egy - Pásztor Lajos tervezte - új szárnnyal bővítették a székházat, és mivel így a szobor takarásba került a Szekfű Gyula utca felől, áthelyezték az akkori Március 15. utca (ma: Fő utca) 6. szám alatt található rendház tűzfalára. De itt sem volt maradása: 1989-ben Melocco Miklós Mátyás király-emlékműve miatt kellett eltávolítani. A vitéz büszke figurája 2000 óta az Ady Endre utca és az Oskola utca sarkáról veti szigorú tekintetét az arra tévedőkre. Jelenlegi helyére Csanádi Gabriella kőfaragó-restaurátor és Zalka István építész közreműködésével került.

ohmann6.jpg

ohmann4.jpg

ohmann8.jpg

Városunk egyik legmonumentálisabb emlékműve a "lánglelkű" Prohászka Ottokár emlékére emelt műalkotás a püspökről elnevezett liget sarkán. Az egyszerre építészeti és szobrászati remekmű 1938 és 1943 között készült, tervezője Weichinger Károly építész volt - ő és Ohmann Béla pályázaton nyerték el a megbízást. A várfal maradványát lezáró 14,2 méter magas kőpillér tetején egy mészkőből faragott, másfélszeres életnagyságú, a bal kezében keresztet tartó angyal lendületes, ám a vele szemben ható erők miatt hátrafeszülő alakja ostromolja az eget, míg a kőoszlop alján Prohászka domborműves portréja látható. Az emlékmű egyben a püspöki palota kertjének bejárata is, melynek kovácsoltvas kapuját Prohászka Ottokáré mellett Shvoy Lajos püspök címere díszíti.

dscn6256_1.JPG

ohmann9.jpg

dscn2026.JPG

A legismertebb fehérvári Ohmann-alkotás kétségkívül a Fehérvári jog, közismertebb nevén az Országalma, mely a Prohászka-emlékművel egy évben készült el. A díszkút kőgömbje - melyen egy 1237-ben kelt oklevélből való latin szöveg (LIBERTATES CIVITATI ALBENSI A. S. REGE STEPHANO CONCESSAE - vagyis Fehérvár szabadságjogait Szent István adományozta) fut körbe - három oroszlán hátán nyugszik, e három állatfigura pedig egy-egy címert tart: az ország címerét, a városcímert, és II. András oroszlános címerét. A műalkotás talapzatán lévő - ugyancsak - három évszám (1001, 1688, 1938) pedig István király koronázására, a város török uralom alóli felszabadulására és a jubileumi Szent István-emlékévre utal. A lényegre törő, sallangoktól mentes alkotás - Ohmann Béla többi művéhez hasonlóan - tökéletesen harmonizál a környezetével, mondhatni belesimul a történelmi környezetbe, annak elválaszthatatlan elemévé vált. Sajnos a múlt rendszerben többször is "átalakították", megcsonkították az emlékművet. A várost elfoglaló szovjet csapatok harci jeleneteket ábrázoló lepellel takarták le, tetejére pedig sarló és kalapács került - ezektől 1948-ban szabadult meg. Molnár Tibor városi mérnök, hogy megmentse a műalkotást, szétbontatta azt, és a felső részét a Városmajor bozótosába rejtette. Bár 1962-ben részben helyreállították, a keresztet és az évszámokat csak a nyolcvanas évek közepén kaphatta vissza.

ohmann_es_patrona_hungariaex.jpg

A mester az 1941-ben állami aranyérmet nyert, Patrona Hungariae című alkotásával. A kép Bándy Márta gyűjteményéből származik.

A számos magyar és nemzetközi díjat és elismerést szerző Ohmann Béla a II. világháború után háttérbe szorult. Marx, Lenin és Sztálin szobrokat valamint  felszabadulási emlékműveket nem volt hajlandó készíteni, ám néhány, a politikai tartalomtól kevésbé terhes munkájával a szocialista realizmus korszakában is letette névjegyét. Sokéves oktatói tevékenysége során sok-sok szobrászra, iparművészre és építészre volt nagy hatással. 1946-tól a Budapest Műszaki Egyetemen tanított -  itt, az iskola kisegítő üzemében a szobrászmester mellett készített épületszerkezeti és híd maketteket az ifjú Schultz István, aki később Székesfehérvár egyik legjelentősebb építésze lett. Ohmann Béla Budapesten halt meg, 1968. március 21-én. Sírja a Nagymarosi köztemetőben található. A Magyar Nemzeti Galéria négy alkotását őrzi, köztük a székesfehérvári Kálmáncsai-szobor fából faragott változatát.

Köszönettel tartozom Schmidl Ferenc unokájának, Bándy Mártának az archív felvételekért és, hogy megosztotta velem a Schmidl-villa szobrának történetét, valamint Lovas Andreának a Városházában készített fényképeiért!

Forrásaim:

  • Prohászka László: Ohmann Béla életműve
  • Mérnökök Fejérben - 2011 (Csutiné Schleer Erzsébet)
  • Magony Imre: Székesfehérvár szobrai
  • köztérkép.hu

 

Rolf Singer

A bejegyzés trackback címe:

https://erdekesfehervar.blog.hu/api/trackback/id/tr7614689996

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása