Az előző részben öt köztéri királyszobrot mutattam be, amelyek mind a Belvárosban találhatóak. Azonban a központon kívül is van élet, és vannak királyportrék is, csak tudnunk kell, hol keressük őket.

A palotavárosi - Csete György által tervezett, és 1988-ban felavatott - Királyparkban (Géza fejedelem és Bethlen Gábor mellett) tizennégy királyunk fából faragott szobra található, név szerint a következő uralkodóké: I. Szent István, Könyves Kálmán, II. Béla, II. Géza, II. László, IV. István, III. Béla, Károly Róbert, Nagy Lajos, Albert, Hunyadi Mátyás, II. Ulászló, II. Lajos és Szapolyai János. A portrékat a Cs. Kiss Ernő vezette tatabányai fafaragó csoport készítette. Ami nekem igazán tetszik bennük, hogy mindegyiküket egyedi karakterként ábrázolták, és a szobrokon az olyan hozzájuk kötődő jelképek is megjelennek, mint mondjuk az Anjouk lilioma vagy Mátyás hollója. Történelmileg persze helyenként pontatlanok a műalkotások, hiszen például Szent István azt a koronát, amit ma Szent Koronának hívunk, nem tarthatta a kezében, hiszen akkor még nem is létezett. Egyébként nem véletlenszerűen választották ki ezt a tizennégy királyt: őket mind Székesfehérváron helyezték örök nyugalomra. Pontosabban az egykori Nagyboldogasszony-bazilikában temették el a királyokat, azonban Szapolyai maradványait I. Szulejmán szultán kidobatta onnan, mivel az ő vazallusaként nem volt rá méltó, hogy a királyok temetkezési helyén nyugodjon. Hívei a maradványait a Szent Mihály templomba vitték, amely anno a mai Piac téren állt. Ennek a templomnak a helyén állították fel később a barokk Mária szobrot, melynek jelenleg csak a másolata található meg az Alba Pláza bejáratánál.

A Bory-vár százoszlopos udvarának körbefutó folyosóin lévő történelmi alakok között természetesen királyokat is találunk. Ezek a szobrok mind egytől-egyig Bory Jenő keze-munkái, és mint a várban csaknem minden, ezek is betonból készültek. A baloldali szárnyon az Árpádok sorakoznak: Szent István - aki az ország világi központjává tette Fehérvárt -  feleségével, Gizellával és gyermekükkel, Szent Imrével; I. Géza és testvére, I. (Szent) László; III. Béla és felesége, Antiókhiai Anna - aki az egyetlen királyné, kinek földi maradványait érintetlenül találták a székesfehérvári koronázóbazilika területén; II. (Jeruzsálemi) András - aki Fehérváron adta ki az Aranybullát - lányával, Szent Erzsébettel; IV. Béla lányával, (a posztamensen lévő felirat szerint Boldog) Margittal, akit azóta (1943-ban) szentté avattak; IV. Kun László édesanyjával és végül III. András, ki az utolsó aranyágacskája volt az Árpád-háznak.

A középső szárnyon az Anjou királyok - akik újra felvirágoztatták az országot - Károly Róbert és fia, Nagy Lajos kaptak helyet, a másik oldalon pedig a vegyesházi királyok - úgy mint I. Jagelló Ulászló karddal az oldalán (utalva arra, hogy harcban esett el); Mátyás király és neje, Aragóniai Beatrix; a sor végén pedig a még kisgyermek II. János - akit sosem koronáztak meg - édesanyjával, Izabella királynéval és Fráter Györggyel.

Rolf Singer