Ha már összegyűjtöttem a város leggyönyörűbb templomait és lakóházait is, akkor a legszebb középületekről is készítenem "kellett" egy listát, ami végül igencsak sokszínű lett, már ami az intézmények rendeltetését illeti. Egy valami azonban megegyezik: mindegyik épület lenyűgözően szép.
A Városi Levéltár a Zichy liget végében található. Az U alaprajzú, két emeletes és eklektikus stílusú irodaházat 1880 körül építették, azonban mint levéltár csak 1992 óta működik. A gyönyörű főhomlokzat 15 tengelyes, 3 tengely szélességű közép- és egy-egy tengely szélességű sarokrizalitokkal. A középtengelyben álló kapu felett rozettadíszítés látható, a középrizalit homlokzatát pedig sávozott lizénák tagolják, melyek oszlopfői erősen díszítettek. És érdemes megfigyelni még a főpárkányzat míves, copf stílusú fűzérplasztikáit is.
A Székesfehérvári Járásbíróság épületét méltán nevezik Igazságügyi palotának is. Az 1901-1902-ben épült neoreneszánsz palotát Wágner Gyula tervezte, a gyönyörű és részletgazdag oroszlános, emberfejes és fűzérdíszítéseket viszont ifj. Havranek Antal műhelyében készítették. A híres kőfaragómester alkotta meg a manzárdtető előtti országcímert is, melyet angyalok tartanak. A középrizalit homlokzata hat jón oszloppal tagolt, a kőbábos párkány fölött pedig koronaként díszeleg a csodaszép, íves tetőzet.
A Fő utcán található Vörösmarty Színház az ország egyik legrégebbi kőszínháza. Az eklektikus épület 1872 és 1874 között épült Koch Henrik és Szkalniczky Antal tervei alapján, azonban a híres Fejér megyei költő, Vörösmart Mihály nevét csak 1913-ban vette fel az intézmény. 1944-ben az épület teljesen kiégett, de a lakosság összefogásának köszönhetően újjáépítették. 2004-ben teljes körű felújítást végeztek a színházon, amely azóta kifogástalan állapotban tekinthető meg.
A Bartók Béla téren találjuk a Vörösmarty Mihály Könyvtár mindkét épületét. A háromszintes, téglalap alaprajzú, kőburkolatos épület - melyet Kultúrháznak is neveznek, és amelyben helyet foglal a Csók István képtár is - az egész főhomlokzat előtt végighúzódó lépcsőre emelt árkádsorral, a középtengelyében pedig zárt erkéllyel rendelkezik. Ezt a részt 1941 és 1944 között építették Schmidl Ferenc tervei alapján, a mozaikdíszítés és az erkély alatti szobrok - melyek Kézai Simont és Kálti Márkot ábrázolják - azonban Metky Ödön munkái. Az olvasóterem jóval régebbi épülete egykoron a Ciszterci Gimnáziumé volt. A XVIII. század elején még egyemeletes barokk házként épült (kisebb harangtoronnyal), ám 1803-ban átépítették, majd 1874-1875-ben emeletet "kapott" Brein Ferenc tervei szerint. A dór oszlopos bejárat felett a ciszterci rend míves kidolgozású címere látható.
A Szent István téren lévő Megyei Levéltár egy gyönyörű klasszicista műemlék, mely eredetileg XVIII. század végi késő barokk stílusú lakóház volt, ám később átalakították, a XIX. század első felében pedig Ferenc József Nőnevelő Intézetként működött. Érdekesség, hogy a baloldali rizalit bejáratát dór oszlopok fogják közre, ám az emeleti homlokzatát - ahogy a jobboldali rizalit esetében is - már jón fejezetű pilaszterek tagolják. Kedvenc részleteim a kapukon és ajtókon elhelyezett emberfejes díszítésű kilincspajzsok.
A szintén Szent István téri Megyeháza 1807 és 1812 között épült Pollack Mihály, Tégl János és Tallher József tervei szerint. A hatalmas építmény középrizalitja öt tengelyes, melynek felső részét hat csodás korinthoszi nagypilaszter tagolja. A timpanonjában lévő címer eredetileg kőből készült. A jelenlegi festett változatot - melyet az Országos Műemléki Felügyelőség Szegedi Kirendeltsége készített - 1991-ben helyezték fel az épületre, amely hosszú évek óta szinte kifogástalan állapotban van.
A Szent Imre Általános Iskolának két épülete is van. Az egyik a Szent István téren található copf stílusú - eredetileg - lakóház, melyet valószínűleg a Püspöki palota mintájára építettek a XIX. században. A szépséges "palotácska" három tengelyes középrizalitjának homlokzatát korinthoszi fejezetű kettős pilaszterek tagolják. A másik, Budai úti épület - amely igencsak érdekes: tulajdonképpen egy sarok nélküli sarokház - 1927-ben készült el Klebersberg Kunónak köszönhetően akkor még a Ferenc József Nőnevelő új iskolaépületeként. Később Petőfi Sándorról elnevezett iskolaként működött, emiatt található előtte a forradalom költőjének mellszobra.
A Szent Imre suli főépületének "testvére" az út túloldalán foglal helyet. A Teleki Blanka Gimnázium először polgári fiúiskola, majd később leánylíceum volt. Épületét Fábián Gáspár tervezte. Az építési munkálatok 1931 júliusától 1932 februárjáig tartottak. A szobrászmunkák (köztük a korona- és a címerplasztika) ifj. Havranek Lajos nevéhez köthetők. Egyébként azért használtam előbb a "testvér" kifejezést, mert a két iskola épülete nagyon hasonló, a pilaszterek fejezetei például teljes mértékben megegyeznek, tehát feltételezhető, hogy a másik építmény plasztikáit is a Havranek család műhelyében készítették - bár ezt megerősítő információt sajnos sehol sem találtam.
Rolf Singer
