Nemrég kívül-belül felújították a Szent István Király Múzeum Fő utcai épületét, és mostanra - Nyakas Pál kőfaragónak köszönhetően - az egykori rendházhoz kapcsolódó Mátyás-emlékmű is megszépült.
Mátyás nemcsak a számára oly kedves Visegrádon és az akkor egyre fontosabbá váló Budán, de Fehérváron is jelentős építkezéseket folytatott. Egyebek mellett átépíttette a koronázóbazilika szentélyét, és attól keletre - a várfal áttörésével - saját sírkápolnát építtetett, mely a bazilika legszebb része lehetett. E sírboltba temették miután 1490. április 6-án elhunyt. Napra pontosan 500 évvel később egy monumentális, építészeti-szobrászati emlékműegyüttest avattak fel az emlékére az egykori koronázóváros Fő utcáján.
A meghívásos pályázatot még 1988 januárjában hirdette meg Székesfehérvár Város Tanácsa és a Képző- és Iparművészeti Lektorátus. Fontos feltétel volt, hogy az alkotás kifejezze Hunyadi Mátyás művészetpártoló jelentőségét. Az egyik zsűritag, Szakály Ferenc történész szerint Melocco Miklós terve messze kiemelkedett a benyújtott pályamunkák közül. Az eredeti elképzelések szerint a Püspöki palota Romkertre néző tűzfalát díszítette volna az emlékmű, de aztán 1989 elején a KIL - a szobrászművésszel, a tanáccsal és az Országos Műemléki Felügyelőséggel egyetértésben - új, bizonyos szempontból előnyösebb helyszínt jelölt ki. A Paul Hatzinger tervezte barokk rendházépület tűzfalára esett a választás, melyen akkor Ohmann Béla Zrínyi Miklóst ábrázoló szobra állt. Miután azt eltávolították, egy - ahogy a pályaművet kísérő leírásban olvasható - "gótikusan röneszánsz" homlokzat került a végfalra. Melocco szavaival élve: "A homlokzat egyszerre külső és belső homlokzat. A levegőben maradnak abba az ívei, mintha odáig omlottak volna le, és lehet azt hinni, hogy folytatódnak a néző emlékezetén keresztül, végtelenül. Ahol az ívek nem fértek el a barokk ablakok miatt (ezek az ablakok vakolt vakablakok a tűzfal élénkítésére), erőszakosan maradnak csonkák, és a barokk ablakkeret, immár kőből, erőszakosan és szépen foglalja el a gótika helyét, kiugrasztva, ismételve az eredeti időrendet, és a gótikus ívek játékosan és örökké várják, hogy végleg leverjék őket." A tűzfal főfülkéjében áll Mátyás "minden stilizálás nélkül", amint - a középkorból a reneszánszba való energikus átlépést szimbolizálva - jobb kezével kitör egy darabot a bordaívből, a lábánál oroszlánokkal, melyek hízelegnek és acsarkodnak, akár a politikusok (érdekességként meg kell említeni, hogy 1469. december 23-án Firenze városa egy hím és egy nőstény oroszlánnal ajándékozta meg a magyar királyt). Mindez kiegészült a hét szabad művészet szimbólumaival. A baloldali posztamensen ülő, füléhez kagylót emelő ifjú (azaz az 1989-es budapesti Amerigo Tot-síremlék "Homo faber" figurája) a zene, míg a jobboldali talapzaton álló Szókratész a dialektika - vagyis a vitatkozás művészetének - allegóriája. Az asztronómia fent a magasban egy égitestekkel játszadozó fiú képében ölt alakot, a retorikát pedig egy, a színészkirályt, Latinovits Zoltánt megidéző bronzszobor testesíti meg az egykori rendház és a mellette álló, az utcafronttól hátrébb húzott épület által közrefogott, e városra oly jellemző kis teresedés sarkán - a szónok figurája egy mészkőoroszlánra helyezett medencén áll -, míg a matematika, a geometria, valamint a grammatika egy-egy címerpajzson jelenik meg domborműként a Kotsis Iván-féle novecentós lakóház sgraffitóval díszített homlokzatára illesztve. Az egész kompozíció több ütemben, véglegesen csak 1993 végére készült el. A kivitelezésben közreműködtek Masznyik Csaba, Krähling János építészek, Kisfaludy Attila statikus, illetve Benke Zoltán, Király Lőrinc kőfaragók. 2015-ben Építőipari Nívódíjban részesítették az emlékművet.
Forrásaim:
- szekesfehervar.hu
- Hankó Ildikó: Királyaink tömegsírban
- Wehner Tibor: Melocco Miklós
- Melocco Miklós: Mátyás király emlékműve Székesfehérváron - Hitel 1990(7)20-21.
- Mórocz Zsolt: Hollószárnyak a Rába fölött (vaol.hu)
- Bihari Dániel: Mátyás királlyal együtt haltak meg oroszlánjai (24.hu)
- fejermek.hu
Rolf Singer
