Ez az 1988-as Székesfehérvár térkép a nagyszüleimé volt. Elsősorban a régi, szocialista utcanevek (és más közterületek régi elnevezései) miatt érdekes, de nekem személy szerint nagyon tetszik a térkép borítógrafikája - ezt is érdemes jobban megfigyelni: az Országalmáról hiányzik a kereszt, a Megyeházán pedig az ötágú csillag díszeleg.

A nagyobb felbontású kép ITT tekinthető meg.

A ma már szakgimnáziumként működő oktatási intézmény nem képzőművészeti iskola, mégis dúskál az ilyesfajta kincsekben - melyek többsége egyébként az ötvenes években és így a szocialista realizmus szellemében készült. A kinti műremekek bemutatása mellett ebben a bejegyzésben felfedem, milyen alkotásokat őriznek az épület falai.

A Jáky József Út-, és Magasépítő Szakiskola 1950-ben kezdte meg működését a II. világháborúban lebombázott Deák Ferenc utcai elemi iskola helyén épült modern épületben. Öt évvel később felépült a tornacsarnok a Martinovics utca felőli oldalon, a tanév elején pedig az udvaron felavatták a szakiskola tanulói által készített mintautat, valamint a kitűzőcsarnokot, mely lehetővé tette, hogy ezentúl a változékony időjárás ne befolyásolja a geodézia gyakorlati tanítását.

Az 1955-56-os tanév elején az előbb említetteken kívül felavattak még egy igencsak érdekes szobrászati műalkotást is, és a mintaúthoz hasonlóan ez is a diákok munkája. A Szabadság kútját - melyen négy egyforma emberfejes dombormű látható - Magyarország "felszabadításának" 10. évfordulója alkalmából állították fel a suli udvarán. Különlegessége, hogy a Segner-kerék elvén működik, forgó karjai az alkotást övező virágoskert öntözését is végezhetik.

Ugyancsak 1955-ös Nuridsány Zoltán Mérnök című több figurás mozaikja, mely az épület a bejáratától jobbra, a beugró oldalfalán látható egyemeletnyi magasságban. A 360x240 centiméteres kép egy földmérési jelenetet ábrázol. Érdekesség, hogy az igen tehetséges művésznek ez az egyetlen köztéri alkotása, pedig egész életét ehhez hasonló monumentális művek készítésének kívánta szentelni - újabb megbízásra csak majd' húsz év múlva került sor, ám azt a tervét már nem kivitelezhette.

A Tornászlány elragadó szobrát egy esti séta során vettem észre - a tornatermi szárnyban éppen égett a villany, és jól be lehetett látni a Martinovics utcára nyíló üvegajtón. Az életnagyságú alumíniumszobrot a szignó alapján Jankó János szobrászművész készítette 1956-ban. Az alkotó Bory Jenő tanítványa volt, és úgymond specialistája volt az ehhez hasonló mozgásban megragadott figuráknak. Sajnos eme fehérvári műve nincs túl jó állapotban, sok rajta a kopás, karcolás, a figura szemeit odanyomkodott rágók takarják, az ajka pedig részben "elkékült".

A Diszkoszvető figurája már egy ismertebb alkotás - révén kint, az iskola (Martinovics utca felőli oldala) előtt áll. A korábban a névadó Jáky József portréját is megformázó Turáni Kovács Imre egészalakos alumíniumszobra a Tornászlányhoz hasonlóan ugyancsak a város sportéletét előrelendítő, új és korszerű sportcsarnok létesítése okán készült el. Sajnos az idők során többször is vandalizmus áldozata lett: 1990-ben ledöntötték, 2003-ban pedig kikapták a diszkoszt a figura kezéből - ezt a hiányt csak 2018-ban pótolták.

Szintén sportolókat ábrázol Lesenyei Márta terrakotta domborműve, mely az épület Martinovics utcai homlokzatán látható. Az alkotás a Nap sugaraiban megfürdő Tornászokat ábrázol, kiknek tiszteletére galambokat eregetnek. E tipikusan szocreál relief 1958 óta ékesíti a szakiskola falát.

A Földmérők c. mozaik az iskola aulájában. Képek: Szabó Péter

Az aulában található nagy méretű mozaikon akkor akadt meg a szemem, mikor a Tornászlányt készültem lefényképezni. A geodétákat ábrázoló, nagyszerű kép alkotója Koppány Attila festőművész és építészmérnök, a kivitelezést pedig Horváth Imre, a technikum szakoktatója végezte 1972-ben.

Eredetileg Petőfi Sándor mellszobrát is a Jáky előtt helyezték el, ezért úgy érzem, itt a helye ebben az összeállításban. Turáni Kovács Imre alkotását az akkori Sztálin út (ma: Deák Ferenc utca) és a Pirosalma utca sarkán avatták fel 1958-ban. 1961-ben viszont áthelyezték az egykor nőnevelőként szolgáló neobarokk épület elé, melyben akkor a Petőfi Sándor Általános Iskola működött (és bár ma már Szent Imre nevét viseli az intézmény, a büszt maradt a Budai út és a Várkörút sarkán). E figura vonásai egyébként engem személy szerint egy másik forradalmárra emlékeztetnek - mintha Leninre parókát raktak volna.

Rolf Singer

A napokban egy óriásképregényt festettek a Zichy liget sarkán lévő Wertheim-ház hátsóudvarának pozdorjakerítésére. A kedves "kis" alkotás a pillangók "hétköznapi" életét mutatja be...

Az 1840 körül épített késő klasszicista Wertheim-ház hátsóudvarát már régóta csupán egy csúnya pozdorjakerítés védi. Ezt már többször is hasznosították reklámhordozóként, de ilyen ötletesen korábban még sohasem. Az óriásképregény ugyanis a Kortárs Művészeti Fesztivál keretein belül megrendezett Kortárs Képregény Fesztivált hirdeti - a festményt Ambrus Izsák képregényrajzoló készítette el Kovács Milánnal közös ötlet alapján a fesztivál nulladik napján.

Ambrus Izsák művészcsaládban született 1988-ban. Középiskolába Kecskeméten járt, főiskolai tanulmányait pedig 2014-ben a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola művészeti karának képi ábrázolás szakán végezte. 2017-ben Alfabéta-díjra jelölték az általa írt és rajzolt Lucas Grande című képregényt. Kovács Milánnal, a ZSIGER.hu kiadó vezetőjével 2015 óta dolgoznak együtt. Közös képregényük, a GOTTHEM tavaly nagy sikert aratott.

A történet jópofa és felhívja a figyelmet a környezettudatos gondolkodás fontosságára. A témaválasztás egyébként nem véletlen, hiszen az idei fesztivál  - melyen többek között képregény kiállítás is látható - az újrahasznosítás jegyében zajlik.

Rolf Singer