A Székesfehérvár belvárosából kelet felé kivezető országút Vörösmarty tértől induló, máig kétsávos szakasza a XVIII. és a XIX. század fordulóján épült ki. Ez a forgalmas "érszűkület" máig őrzi a hajdani zártsorú polgárias beépítést - a házak nagy többsége megtalálható az 1882-es kataszteri térképen. Az útikalauzokban viszont nem szerepel, pedig építészeti szempontból igencsak érdekes környék: van itt elegáns klasszicizmus, visszafogott romantika és korai historizmus is - ámbár a régi épületek egy részét sajnos átalakították, és/vagy hozzá nem illő festéssel csúfították el. E posztban "végigjárom" az utcát és röviden bemutatom annak "elfeledett" értékeit.
Az első állomás a Budai út 32. alatti majorsági kúriaépület a főhomlokzatán kettős toszkán oszlopokkal alátámasztott árkádsorral. E klasszicista műremek Würstinger József 1826-os térképén is megtalálható, bár eredetileg kilenc tengelyes volt (1920-ban két mezővel megrövidítették). Bottlik János táblabíróé volt, mígnem 1851 áprilisában ágyútelep lett a majorból, ugyanis Schwending altábornagy hajthatatlanul ragaszkodott ahhoz, hogy a városban állomásozó tüzérek ágyúit itt helyezzék el, hiába magyarázták neki, hogy magánbirtokról van szó - a város végül megvette a majort, hogy azt a katonaságnak adja. Kúriaépületét 1987-ben újították fel Sztanekné dr. Apai Gabriella építészmérnök tervei alapján, egy nyugdíjas klub számára. Később banképület lett, ám a pénzintézet júniusban elköltözött innen, és sajnos nem tudni, a továbbiakban milyen sors vár rá.
A 29-es számú ház ugyan nem olyan öreg, mint az itteni épületek többsége, de mégiscsak említésreméltó - mint különlegesség - a florális díszítésű szecessziós kapuja révén. A míves bejárat azt sejteti, hogy eredetileg talán az egész homlokzat az art nouveau hatását mutatta - sajnos a harmincas-negyvenes években igen sok szecessziós épületet átalakítottak a városban, de az is lehet, hogy ezt éppenséggel a múltrendszerben "kopasztották le". Érdekesség, hogy innen nem messze, a Kégl György utca 17. szám alatt pedig egy geometrikus ornamentikával dekorált szecessziós kapu tekinthető meg.
Szemben a Kiskulacs Vendéglő földszintes épülete - homlokzata K+1+3+1+1 tengelyes, középrizalitja tojássoros fejezetű pilaszterekkel tagolt. Sajnos a legutóbbi felújítás során eltüntették a régi lámpáit, helyettük modern világítótesteket helyeztek el a féloszlopokon, illetve a kapu felett. (Az "eredeti" Kiskulacs egyébként a Budai út és a Várkörút - vagyis akkor a Vöröshadsereg út és a Népköztársaság út - sarkán volt, épületét lebontották, jelenleg egy modern, üvegtornyos iroda-üzletház áll a helyén.)
A Budai út és a Kégl György utca sarkán álló Splényi-ház az eklektika "gyermeke", és nem mellesleg az utca egyetlen műemléke. Nem tudni pontosan, mikor épült, de az említett 1882-es térképen már szerepel - valószínűleg Splényi Henrik, a Városi Takarékpénztár, a Színpártoló Egylet, valamint a Polgári Lövölde elnöke, a Fehérvári Casinó alapítótagja, és Blaha Lujza későbbi apósa építtette. Az U alaprajzú, kétszintes épület főhomlokzata szimmetrikus, oldalhomlokzata viszont aszimmetrikus. A földszintje az álrizalitokban álló tojássoros fejezetű pilaszterekkel együtt vízszintesen sávozott, míg az emelet sima vakolatú. Ablakai egyenes záródásúak, azonban az álrizalitok - emberfejes fejezetű féloszlopokkal keretezett - emeleti nyílásai felett vaklunetta látható Colosseum-motívummal.
A 27-es szám alatti romantikus palota - mely tán az utca legszebb épülete - Cometter Bernát (v. Bernardin) munkája. Az olasz-zsidó származású építész tervezte az 1862-ben felépített, szintén romantikus stílusú, neológ zsinagógát - mely a II. világháborúban bombatalálatot kapott - illetve a balatonfüredi Állami Szívkórház Erzsébet királynéról elnevezett, eklektikus szárnyát. A Budai úton található ház szerény díszítésű, főhomlokzata közép- és oldalrizalitos - a felső szinten szimmetrikus, 1+2+3+2+1 tengelyes, konzolos szemöldökpárkányokkal hangsúlyozott, egyenes záródású ablakokkal; míg alul (többnyire) szegmensíves nyílások láthatók.
A Cometter-házzal szemben egy igencsak rossz sorsra jutott, L alakú romantikus-maradvány áll - stílusára a még megmaradt, gyönyörű szép, négyzet alakú rozetták emlékeztetnek. A "tarkabarka" saroképületben - melynek jellegzetességei a szegmensíves ablakok, illetve azok "szemöldökei" - jelenleg fogorvosi rendelő és ruházati üzlet működik - sajnos ki-ki a maga módján alakíttatta át a tulajdonában lévő épületrészt.
A Budai út és a Távírdai utca sarkán álló U alakú épület ugyancsak felemás: a baloldalát nem újították fel, jobboldalát viszont elrontották - ám szerencsére a szép romantizáló ívsor azért ott is megmaradt. Nem kizárt, hogy a Vörösmarty téri palotákhoz hasonlóan ez az épület is a nagyszerű Ybl Miklós korai munkája. És mielőtt továbbindulnánk, érdemes egy pillantást vetni az új szárnyon lévő míves, kovácsoltvas lámpakarra is, melyet a Városvédők Klubja szereltetett fel még 1994 novemberében.
A 17. szám alatti házban lakott Say Ferenc építész és felesége, Helmstreit Aloysia miután 1880. szeptember 20-án összeházasodtak. Say később olyan remekeket tervezett, mint a Tiszti Pavilon, vagy a Kossuth utcai Postapalota. A pár egykori otthona merőben másképp festett akkor: a Székesfehérvár anno... című könyv egyik - 1909-es - archív fotóján (131. o.) jól látható, hogy eredetileg sarokarmírozással rendelkezett az épület, valamint az ablakokat díszes lunetták "koronázták". A bejárat míves rácsai viszont megmaradtak.
Túránk a Budai út, a Prohászka Ottokár út és a Várkörút találkozásánál ér véget. E kereszteződés két iskolaépületét - melyek az úgynevezett "Horthybarokk" mesterpéldái - a fehérvári születésű Dr. Fábián Gáspár tervezte. Az egykori Nőnevelő Intézettel átellenben áll Dr. Kotsis Iván "római iskolás", a közeli belváros barokk házait egyszerűsített formában idéző bérháza, melynek L alakú tagolt épülettömege az erősen visszaugrasztott sarokfordulóval igencsak harmonikusan illeszkedik az útkereszteződés korábban épült iskoláinak térképzéséhez.
Eme iromány Csutiné Schleer Erzsébet biztatására készült el, a segítségét pedig ezúttal is köszönöm!
Felhasznált irodalom:
- Csutiné Schleer Erzsébet: Kulturális örökségvédelmi hatástanulmány. Víziváros.
- Lauschmann Gyula: Székesfehérvár története IV.
- Kovács Eleonóra: Víziváros - Egy fehérvári városrész története
- Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc: Székesfehérvár anno...
- Gerő László (szerk.): Magyarországi zsinagógák
- Pálffy Lajos Savanyúvizekre szívkórház c. cikke (Forum Hungaricum)
- Mérnökök Fejérben - 2011
- "Szocdeco, art real" és egyéb stílusirányzatok. c. blogposzt (táj-kert)
Rolf Singer
