A szecesszió korszaka igen rövid volt: a századforduló környékén kezdődött, és aztán az I. világháborúval véget is ért, ráadásul Székesfehérváron a harmincas-negyvenes években több szecessziós épületet is átalakítottak - mint például a Városház téri Deutsch-Deák Áruház és a Fő utcai Kereskedelmi…

A manapság már kevésbé ismert Ohmann Béla valójában a két világháború közötti időszak egyik legkiemelkedőbb magyar szobrásza volt. A mester meseszép székesfehérvári mészkőszobrai a novecento művészetének legjelesebb mesterdarabjai közé tartoznak, ráadásul Országalmája az nagy múltú város egyik…

A hatvanas évek elején történt az addig közparkként funkcionáló Május 1. tér (ma: Széna tér) beépítése öt tízszintes, öntött technológiával készült pontházzal. A lakóházak homlokzatfelújítására a nyolcvanas években került sor (tehát jóval az úgynevezett panelprogram előtt) Cser P. Antalné építész…

Az egykori koronázó városban igen sok különleges épület található, néhányuknak azonban nem ismert a tervezője, vagy a kiváló alkotó nem kötődik szorosan a városhoz (és így a későbbiekben nem szerepelhetnek egyik jövőbeli építészmunkásság-bemutatóban sem) - ám mindezek ellenére igenis érdemes írni…

A királyok városban nevelkedett, a tanulmányai után - a szintén fehérvári - "templomépítő" Fábián Gáspár jobbkezeként tevékenykedő Molnár Tibor a harmincas évek elején kapott meghívást a Városi Mérnöki Hivataltól - hazatérte után pedig a legendás főépítész, Schmidl Ferenc vezette hivatal kiemelkedő…

Bár a város szélén található székesfehérvári köztemető talán nem tartozik a legszebb és legérdekesebb sírkertek közé, hisz - viszonylag fiatal - köztemető lévén túlságosan is jellemző rá a prakticizmus, és emellett nincs akkora múltja, mint egy öreg, több száz éves sírkertnek, ám a hely alapos…

Anno a Várkörúti villasoron lakott a harmincas-negyvenes évek fehérvári építészetének két legkiemelkedőbb alakja, Schmidl Ferenc és Molnár Tibor is. Utóbbi saját tervezésű modern háza (Várkörút 11.) 1933-ban épült fel, míg a legendás főépítészé (Várkörút 7.) 1937-ben.

Életem során igencsak sokat koptattam a Deák Ferenc utca járdáit, mivel általános iskolába és gimnáziumba is a Vasútvidékre jártam. De bevallom, még diákként a tanintézetek falai között nem igen töprengtem azon, vajon kik is álmodhatták meg ezeket az épületeket, így anno nem is tudtam, hogy mindkét…

A hatvanas években épült fel Székesfehérvár első toronyházának tízszintes épülete a Horvát István utca és a József Attila út (ma már Deák Ferenc utca) sarkán. Nem sokkal később ugyanezen - rettenetes - típusterv alapján épültek lakóházak a Lövölde utcában és a Május 1. téren (a mai Széna téren) is.

Schmidl Ferenc - amellett, hogy ő érdemelte ki Fejér megyeiként először az építészeti tevékenységért kapható legrangosabb magyar szakmai kitüntetést - Székesfehérvár legjelentősebb főépítésze volt: a harmincas éveket a város kiemelkedően fejlődő időszakaszaként tartják számon, és Csitáry G. Emil…