Az 1956-os forradalom és szabadságharc 65. évfordulója alkalmából összegyűjtöttem városunk 56-os emlékműveit.

Talán nem sokan tudják, de az esemény legelső fehérvári emlékőrzője egy feszület. A meglehetősen furcsa, "görcsberándult keresztnek" is csúfolt faszobrot 1992-ben helyezték el a Szent István-székesegyház oldalfalán. Alkotója a móri Nagy Benedek, akinek rengeteg műalkotást köszönhet a város (pl.: Gyóni Géza és ifj. Ocskay Gábor szobra).

Egy évvel később emléktáblát avattak azon a helyen, ahol hat fiatal is életét vesztette az 1956-os események során. A márványtábla, melyet Székely János Jenő készített, a Szabó-palota falán látható. Ez az épület volt anno az ÁVH székháza, és az itt összegyűlt tömegre nyitott sortüzet egy az orosz lakók védelmére kirendelt szovjet páncélos október 24-én.

Néhány évvel később az Öreghegy szélén is felállítottak egy az 1956-os évszámmal megjelölt fafaragványt, melyet Koczogh András készített, de továbbra sem volt igazán jelentős, nagyszabású 56-os emlékműve a városnak. 2000-ben a RÉV Szálló előtt kopjafát állítottak a sortűz áldozatainak emlékére, de akkor még Kiss Nagy András (ma már a közeli Csanádi Imre téren látható) bazaltbeton térplasztikája uralta a teret. Végül napra pontosan 15 éve leplezték le Lugossy Mária alkotását, mely sajnos csak méretét tekintve grandiózus. Ráadásul sok-sok éven át "működésképtelen" volt, de tegnap jártamban-keltemben arra lettem figyelmes, hogy újra van víz a medencében.

Forrásaim:

• Magony Imre: Székesfehérvár szobrai
• szekesfehervar.hu

Rolf Singer

Gyönyörűen megújult a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság főépülete, "leánykori nevén" a Szabó-palota. A Budai út és a Deák Ferenc utca sarkán található neobarokk műremek tetőszerkezetének cseréje, illetve homlokzatának felújítása összesen mintegy 245 millió forintból valósult meg. A kivitelezési munkálatokat a fehérvári Equitas Építő Kft. végezte.

A Deák Ferenc utcai főhomlokzat a Pirosalma utca felől fotózva.

A bejárat felett két tengely szélességű baluszteres balkon, míg a második emeleten díszes kovácsoltvas-erkélyek láthatók.

Az eredetileg bérpalotaként funkcionáló épületet Szabó József kőművesmester építette az 1920-as években - mint ezen évtized magyar bérházainak nagy többsége, ez is neobarokk stílusban épült, keveredve neoreneszánsz vonásokkal (pl. a baluszterek). Érdekességként megjegyezném, hogy itt lakott gyerekkorában Sobor Antal József Attila-díjas író. De akkor még három emelettel rendelkezett, és kupolák koronázták a sarkokon előreugró rizalitokat. Sajnos a II. világháborúban, egészen pontosan az 1944. szeptember 19-ei szőnyegbombázás során a teljes tetőzete leégett - a tűzet nagy valószínűséggel egy gyújtórakéta okozta, de jóval nagyobb kárt okozhatott volna az előkertben becsapódott bomba, ami szerencsére nem robbant fel. Állítólag még mindig ott rejtőzik a föld alatt.

A saroképület főhomlokzatai az egykori Bottlik-kúria felől (A József Attila utca és a Budai út sarkáról) fényképezve. Az előkert sarkán álló kis házikó borozóként működött a harmincas években.

A Budai úti főhomlokzat.

Az itteni bejáratot már régóta nem használják.

Az államosítást követően először rövid időre az OTI (Országos Társadalombiztosítási Intézet) kapta meg, majd 1949-ben a rettegett ÁVH székháza lett, emiatt később meghatározó szereplőjévé vált az 1956-os eseményeknek: október 24-én ez előtt az épület előtt vesztette életét hat fiatal miután a Pirosalma utca sarkán álló szovjet páncélos tüzet nyitott a székházba hurcolt társaik szabadon bocsátását követelő tüntetőkre.

A szomszédos későszecessziós villa szintén Szabó Józsefé volt. Ma ez az épület is a rendőrségé.

Az L alakú épület a közeli pontházból fotózva.

A legfelső szintet az ötvenes években bontották le, ezt követően még kétszer került sor a palota átalakítására: 1968-ban és 1972-ben. Tehát utoljára majd' ötven évvel ezelőtt nyúltak komolyabban az épülethez mielőtt idén március 1-jén megkezdődött a felújítás. Bár a befejezést előzetesen augusztus végére jósolták, a belső udvarra néző homlokzat egy részét még a múlt vasárnap is állványzat fedte. De jobb későn, mint soha! A végeredmény pedig önmagáért beszél.

Forrásaim:

• Entz Géza Antal: Magyarország műemlékei - Székesfehérvár
• Tóth Sándor: Évszázados lett a történelmi székesfehérvári építmény, a Szabó-palota (feol.hu)
• szekesfehervar.hu
• albaarchivum.hu

Rolf Singer

Teljesen megújult hazánk egyik legkülönlegesebb kastélya, a nádasdladányi Nádasdy-kastély, és történetében először minden terme megnyílt a látogatók előtt.

A Székesfehérvártól alig húsz kilométerre fekvő Sárladány 1851-ben került a Nádasdy család birtokába - a kis települést gróf nádasdi és fogarasföldi Nádasdy Lipót, Komárom vármegye főispánja vásárolta meg az erdélyi szász eredetű Schmiedegg famíliától. A birtokon akkor egy kis barokk kúria állt, amit csak több mint két évtizeddel később bővítettek kastéllyá. (A falu nevét egyébként 1859-ben a gróf kérésére változtatták Nádasdladányra.)

A családi címer igen sűrűn megjelenik a kastély homlokzatán. A legenda szerint őseik a nádasban bujtatták, és vadkacsával etették a tatárok elől menekülő IV. Béla királyt.

A kastély története akkor kezdődött, amikor Nádasdy Lipót 26 éves fiát, Ferencet bemutatták a szintén grófi családból származó, 19 éves Zichy Ilonának. A két fiatal azonnal egymásba szeretett, és a korban szokatlan módon szerelmi házasságot kötött 1868-ban - esküvőjüket június 6-án a pesti egyetemi templomban tartották meg hatalmas pompa közepette. Eleinte a Nádasdyak agárdpusztai kastélyában éltek (Agárdon és Nádasdladányon kívül Nyéken és Lepsényben volt birtokos a grófi család), majd az 1870-es évek elején Nádasdladányba költöztek, és elhatározták, hogy egy pompás kastélyt építtetnek maguknak. A tervek elkészítésére Linzbauer István budapesti műépítészt kérték fel - Nádasdyék tudatosan választottak kevésbé ismert szakembert; azt akarták, hogy minden a saját elképzeléseik szerint valósuljon meg. Ferenc büszke anglomán volt (mellesleg a családban erősen élt az a legenda, miszerint a Nádasdyak Vasbordájú Edmund  leszármazottai - tudniillik II. Edmund király mindkét száműzött örököse, Eduárd és Edmund is Magyarországon keresett menedéket), ezért választotta az Angol Királyság aranykorában született Tudor-stílust, mely a késő gótika és a reneszánsz elemeit ötvözte.

Az 1873 és 1876 között zajló építkezést több tragédia is beárnyékolta. 1872 márciusában elhunyt a házaspár harmadik gyermeke, az alig féléves Anna. A gyászoló édesanya, Zichy Ilona még jelen volt az 1873. június 18-i alapkőletételnél, de nem sokkal negyedik gyermeke világra jötte után, 1873. szeptember 5-én elvitte a kolera - csak 24 éves volt. A megtört családfő három gyerekkel maradt egyedül. De folytatta a kastély építését, és minden szobát úgy alakított ki, úgy rendezett be, ahogy a feleségével közösen elképzelték, mintha az asszony még mindig élne. Sohasem házasodott meg újra.

A kastély mozgalmas főszárnya.

Kilátás a "bástyából". A Nádasdy-címerrel díszített, míves harangot a híres Pozdech József unokái, a Sulkó testvérek készítették 1886-ban.

Baloldalt az 1940-ben lebontott télikert rekonstrukciója, jobboldalt az oldalszárny egy részlete látható.

A kápolna reneszánsz jellegű, nyitott-fedett lépcsője.

Az L alakú kastély egyemeletes főszárnya és földszintes mellékszárnya is 8 tengelyes. A mozgalmas, aszimmetrikus főhomlokzat jobb sarkán bástyaszerű óratorony emelkedik, melyet baloldalt egy elforgatott, hegyes sisakú tornyocska ellensúlyoz; a lépcsőzetes oromzatú középrizalit előtt erkélyes kocsialáhajtó látható. Az ugyancsak változatos és gazdagon díszített hátsó homlokzathoz neoreneszánsz architektúrájú télikert csatlakozik. A korábbi (XVIII. századi) kúriaépület felhasználásával készült, kéttraktusos és középfolyosós elrendezésű oldalszárny északi oldalát egy hangsúlyos, nyolcszögletű torony zárja, a másik végén pedig a  csúcsíves stílusú kápolna kapott helyet. Az épület sajátossága, hogy minden nézetből változatos képet nyújt. Kivitelezését a fehérvári Hübner Nándor vezette. 

Az épület előtti szökőkutas kőmedence a "bástyából" fotózva.

A kastélypark mesterséges tava.

E betonból készült, bástyaszerű víztorony táplálta egykor a kastélypark öntözőrendszerét.

A kastélykertet angol tájképi stílusban építették ki Kálmán János főkertész irányításával 1875 és 1894 között. Az eredetileg 60 hektáron elterülő park közepén egy másfél holdas tavat ástak, amelyen egy kis szigetet alakítottak ki. A kiásott föld felhasználásával két dombot emeltek a tó mellett, ezek egyikén grottát és vízesést hoztak létre, a másik tetején pedig egy támpilléres, pártafalas víztornyot építettek.

Miután 1880-ban meghalt a kastély tervezője, Nádasdy gróf a neves Hauszmann Alajost bízta meg az épület még el nem készült termeinek kialakításával. Sokáig a kastélypark sarkán álló, neogótikus templomot is az ő munkájának tartották, ám azt valójában Pecz Samu tervezte, aki akkoriban Hauszmann irodájában dolgozott. A kivitelezés költségeit a gróf állta, és kívánságára a Szent Ilona titulust kapta az elkészült templom (a felszentelésre 1885. szeptember 8-án került sor). Nem sokkal később Rómába utazott, hogy egyenesen a pápától kérjen engedélyt arra, hogy a templom oltárképének Szent Ilonája elhunyt felesége arcvonásait viselhesse.

Az egész kastélyban egyedül az Ősök csarnokában maradtak meg az eredeti csillárok, és pusztán abból a prózai okból kifolyólag, hogy nem fértek ki az ajtón. A hatalmas, kovácsoltvas lámpatestek Jungfer Gyula munkái, a míves faburkolat pedig - akárcsak a könyvtárszobáé - Thék Endre asztalosműhelyében készült. 

Az eklektikus berendezésű könyvtár jelenleg másfélezer eredeti példányt őriz az egykor több mint 25 000 darabos könyvgyűjteményből.

A felújítás előtt álló házikápolnában ma a helyi katolikus templom oltárképének másolata látható - ez az a kép, melyen Szent Ilona a tragikus sorsú Zichy Ilona vonásait viseli. Ugyanakkor a szent lábainál Nádasdy Ferenc és három gyermeke imádkozik. Az eredeti festményt a család házi festője, Valentiny János készítette.

Hauszmann Alajos nádasdladányi munkásságnak legkiemelkedőbb alkotása az Ősök csarnoka - e hatalmas kovácsoltvas csillárokkal díszített és faragott vörösfenyő-burkolattal ellátott teremben sorakoznak a Nádasdy család legjelesebb tagjainak egészalakos portréi. A csarnok ékessége a család címerével díszített, piramisformájú márványkandalló, melynek egyik oldalán Nádasdy Ferenc, a másik oldalán pedig Zichy Ilona portréja látható - az eredeti képeket a híres Benczúr Gyula festette. Emellett Hauszmann munkája még a szintén lenyűgöző, kazettás mennyezetű és galériás könyvtárterem - amely a falubéliek számára is látogatható volt a Nádasdyak korában (a galériára vezető csigalépcsőt azonban kizárólag a gróf használhatta) -, valamint a gipszboltozattal fedett Szent Család-kápolna is.

De Nádasdy Ferenc amellett, hogy különösen fontosnak tartotta a hagyományok, a múlt és az ősök tiszteletét; rajongott a modern technikai vívmányokért - az 1885-re elkészült historizáló kastély műszaki felszereltsége igen korszerűnek számított a maga korában; gázvilágítás, folyóvíz, légfűtés és telegráf tette kényelmesebbé a lakók életét.

A kor szokásaihoz mérten szerény méretű előcsarnok kétszintes részét a tetőn kialakított üvegmennyezeten keresztül természetes fény világítja meg.

A ma látható enteriőr egy 25 éve kezdődött gyűjtő- és kutatómunka eredménye. Az ebédlőben található Nádasdy-címeres Zsolnay cserépkályha korábban hosszú évekig a Nagytétényi Kastélymúzeum kályhakiállításában állt. A kályha mellett látható Cipper-festmények hatvanöt év után kerültek újra egymás mellé - az egyik alkotást egy magángyűjtőtől vásárolták meg, a másikat pedig a Szépművészeti Múzeumtól kapta vissza a kastély.

Az épület legnagyobb méretű terme, a nagyszalon.

Többek között a nagyszalon gyönyörű tapétáját is a híres preraffaelita festő és iparművész, William Morris tervezte.

Baloldalt a nagyszalon egyik míves gyertyatartója látható, a jobboldali fotó viszont már Nádasdy Ferenc dolgozószobájában készült. A híres Barabás Miklós 1877-ben két portrét is festett a már elhunyt Zichy Ilonáról - a fényképen látható félalakos portré egy ún. "nemes másolat", az eredeti alkotást a Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokában őrzik.

Az egészalakos portré viszont eredeti, 2014-ben vásárolta meg az állam a kastély számára.

A vadásztrófeákkal díszített reggeliző. Nádasdy Ferenc volt a hazai vadászkultúra egyik megteremtője - a gróf elnökletével alakult meg az Országos Magyar Vadászati Védegylet 1881-ben.

Az emeleten található a közös hálószoba, ami korántsem volt szokványos azokban az időkben.

A Nádasdy-emlékszoba.

A II. világháború után széthordták az épület értékeit - Nádasdy Borbála szavaival élve: "a németek a bútorokat, az oroszok a könyvtárat vitték". Az 1945-ös államosítást követően először a Hajósok és Vasutasok Szakszervezete kapta meg, majd a Központi Textilgyár kezelésébe került. 1949-ben a község vezetése a Tőzegkitermelő Vállalatnak, valamint a rendőrségnek utalta ki a kastély helyiségeit. 1960-ban már a cukrászdát és a népboltot is itt helyezték el - utóbbit ráadásul a kápolnában -, később pedig még posta és mozi is működött az egykori főúri rezidencia falai között. A rendszerváltás előtt utoljára a honvédség kezelésében állt, de csak papíron, valójában nem használták, így jelentősen leromlott az állapota.

Az, hogy a kastély végül megmenekült a pusztulástól, az építtető dédunokájának, Nádasdy Ferencnek köszönhető - az általa létrehozott Nádasdy Alapítvány kezdeményezésére el nem adható magyar állami tulajdon lett, emellett a Műemlékek Nemzeti Gondnokságának vagyonkezelésébe került, és megállapodás született arról, hogy eztán az alapítvány és az MNG a lehetőségeikhez mérten közösen dolgozik majd az épület helyreállításán.

Először 2009-ben-2010-ben renoválták a kastélyt a Norvég Finanszírozási Alap finanszírozásával, de ekkor még csupán a homlokzat, valamint a tetőszerkezet újult meg. A belső terek, illetve a park rekonstrukciója 2018-ban vette kezdetét a Nemzeti Kastélyprogram keretén belül, uniós pályázati forrásból, (a korábbi munkálatokban is jelentős szerepet vállaló) Ónodi Szabó Lajos építészmérnök, Porubszky Helga belsőépítész és Szloszjár György tájépítész vezetésével.

Forrásaim:

• Fejér megye művészeti emlékei (Szerkesztette: Entz Géza Antal és Sisa József)
• Virág Zsolt: Magyar kastélylexikon - Fejér megye kastélyai és kúriái
• MŰ/emlék Magazin - Nádasdy-kastély, Nádasdladány
• műemlékem.hu
• Palágyi Edit: A "múlhatatlan szerelem kastélyának" igaz története - Keresd a nőt! (szabadfold.hu)
• nadasdyalapitvany.hu
• Anglia a Sárvíz partján: Nádasdladány, Nádasdy kastély és park c. blogposzt (táj-kert)
  
• wikipedia.org
  
• Sisa József: Kastélyépítészet és kastélykultúra Magyarországon a historizmus korában
• szepmagyarorszag.hu
• viztorony.hu
• Siki Szabolcs: 125 éves a nádasdladányi templom (feol.hu)
• csodalatosmagyarorszag.hu
• Jánó Mihály: 210 éve született Barabás Miklós (3szek.ro)
• vadaszativedegylet.hu
• travellina.hu
• vaskarika.hu
• visszaemlekezesek.hu
  

Rolf Singer

Nemrég újragraffitizték a Mura utcai lakóteleptől délre található aluljárót - színesebbnél színesebb falfestmények díszítik a falakat. Mutatom:

Rolf Singer

Példaszerűen sikerült a Szent Imre Általános Iskola és Óvoda főépületének renoválása, bővítése és korszerűsítése - a Budai út és a Várkörút sarkán álló, "Horthybarokk" iskolaépület két év alatt mintegy 1,85 milliárd forintból újult meg.

A most felújított iskolaépületet eredetileg a Ferenc József Nőnevelő Intézet számára építették 1926-27-ben, mert a Szatmári Irgalmas Nővérek irányítása alatt működő leányiskola kinőtte régi, Megyeház téri épületét (mely ma a Megyei Levéltáré). Az L alakú, neobarokk palota - melynek különlegessége a jellegzetes "térhomorulat" a két, egymással tompa szöget bezáró épületszárny találkozásánál - dr. Fábián Gáspár és Molnár Tibor munkája. Egyébként az eredeti elképzelések szerint a régi épülettel szomszédos Zuber-ház helyén épült volna fel az új iskola, de Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter személyes látogatásakor alkalmasabbnak találta a Zita királyné útja melletti Zsigray-féle saroktelket (emiatt természetesen új terveket kellett készíteni).

A II. világháborúban megsérült, de 1946-ban helyreállították. 1948-ban államosították, ezt követően általános iskolaként funkcionált tovább. 1959-ig Bajcsy-Zsilinszky Téri Általános Iskolának hívták, ekkor felvette Petőfi Sándor nevét -  a híres költő mellszobra (melynek alkotója Turáni Kovács Imre) viszont csak 1961 óta díszíti a bejárat előtti kis terecskét (eredetileg a Jáky iskolánál állították fel). 1995-ben azonban újra egyházi kezelésbe került az iskola, az új névadó ezúttal pedig a városunkban született Szent Imre herceg lett.

Ami az utcafrontot illeti, igazán pompás látványt nyújt e lassan százéves műremek megújult főhomlokzata - noha én jobban örültem volna, ha a fehérnél izgalmasabb színt (is) kap.

A homlokzat renoválása mellett megtörtént a teljes tetőzet újjáépítése is, mely során egy új szinttel bővült az épület. Ezenkívül még egy szinteltolásos közösségi termet, valamint egy liftes lépcsőházat is kialakítottak, de a leghangsúlyosabb változás kétségkívül az üvegfalú függőfolyosó, mely a Szent István téri óvodaépülettel (azaz az egykori Zlinszky-házzal) köti össze az iskolát. Figyelemreméltó és becsülendő, hogy úgy sikerült bővíteni a korábban helyhiánnyal küszködő iskola épületét, hogy közben nem veszítettek hasznos területet, a főhomlokzat pedig változatlan maradt - mindez Kovács Krisztina és Ács Miklós építészek munkáját dicséri.

Forrásaim:

• L. Takács Krisztina: Elkészült a Szent Imre iskola épülete (fmc.hu)
• Entz Géza Antal: Magyarország műemlékei - Székesfehérvár
• Csutiné Schleer Erzsébet: Fábián Gáspár (Mérnökök Fejérben - 2011)
• Nemes-Németh Nóra: Kontinuitás és diszkontinuitás egy iskolaváros társadalmi struktúrájában - Különös tekintettel a tanári professzió konstruálódására
• szentimreiskolaovoda.hu
• Surányi István: Alapfokú (általános iskolai) oktatás Székesfehérváron 1945-1948 között (kodolanyi.hu)
• Magony Imre: Székesfehérvár szobrai

Rolf Singer