Érdekes Fehérvár

Tojásfa

2021. április 05. - Rolf Singer

Gorkij helyett Csoóri Sándor

Márciusban átnevezték az író utcák egyikét: állampolgári kezdeményezés eredményeképpen ezentúl Csoóri Sándor nevét viseli az egykori Gorkij utca.

dsc_9354_1.jpg

A szóban forgó utca nevét lakossági kérésből kiindulva vizsgálta felül az önkormányzat. A döntést végül január 24-én hozták meg a Magyar Tudományos Akadémia álláspontjára hivatkozva, miszerint az ötszörösen irodalmi Nobel-díjra jelölt Makszim Gorkij azzal, hogy 1931-ben a Szovjet Írószövetség elnöke lett, részt vett a szovjet önkényuralmi rendszer fenntartásában (és egy 2013-ban hatályba lépett törvény szerint közterület nem viselheti "olyan személy nevét, aki a XX. századi önkényuralmi politikai rendszerek megalapozásában, kiépítésében vagy fenntartásában részt vett"). Csak hát a szocializmusban tulajdonképpen mindenki a "kommunizmust építő" rendszer egy fogaskereke volt, Gorkij neve pedig - akárcsak Puskiné, vagy Tolsztojé - mint világirodalmi nagyságé szerepel(t) az utcatáblákon.

dsc_9444_3.jpg

Az új névadó a közeli Zámolyon született költő, Csoóri Sándor lett. Az utca lakói a február 3-án kiküldött határozatban szembesültek először a névváltással, mely ellen gyorsan aláírásgyűjtésbe kezdtek - úgy tudni, az ívet a 108 ott lakóból (ebbe természetesen a gyermekek is beletartoznak) 80 fő szignózta. Csakhogy a törvény az törvény. Egyébként nemrégiben ugyanerre a sorsra jutott Komló városának Gorkij utcája is, mely január 5-e óta Kiss József lokálpatrióta helytörténész nevét viseli.

dsc_9374.jpg

A hír hallatára végigjártam az utcát. A közlekedési táblákra és a villanyoszlopokra már felkerültek az új utcatáblák, a házfalakon azonban még (csak) a régiek láthatók (egyébként a fenti képen szereplő harmincas évekbeli "streamline" sarokház vélhetően az átnevezett utca legrégebbi épülete).

Forrásaim:

Rolf Singer

Mi épül, mi újul meg Fehérváron?

A teljesség igénye nélkül összegyűjtöttem, jelenleg hol zajlanak építkezési munkálatok a városban. A gombaként szaporodó társasházak mellett több középület és egy templom is szerepel az összeállításban.

dsc_8761_1_1.jpg

dsc_8770_1.jpg

A napokban lebontották a Béke téri Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és AMI tornatermét. Ha minden igaz, egy jóval nagyobb, egészen pontosan 462 négyzetméteres torna- és táncterem épül a helyére, emellett sor kerül a nyílászárók cseréjére, a régi épületrész tetőszerkezetének felújítására, azon belül a Lövölde utcai szárny tetőtérének beépítésére - ahol három foglalkoztató és egy 100 négyzetméteres kórusterem kap majd helyet - valamint egy új sportpálya kialakítására is összesen 891 millió forintból. Mindemellett a homlokzat is megújul majd, de egy másik beruházás keretében.

A vasútállomással szemközti, L alakú, egyemeletes, tizenegy tengelyes, nyolc tantermes, sátortetős iskolaépületet 1942-43-ban építették a város második polgári fiúiskolája számára, az "iskolaépítő" Széll László tervei alapján - az építész méltán remélte, hogy a vasúton érkezőkre kellemesen fog hatni e - Schmidl Ferenc műszaki tanácsos szavaival élve - "szolid, tartós, jó és vidéki környezetbe illő szép" épület az állomásra néző, homorú homlokzatának novecentós ízű oszlopos árkádsorával. A munkálatokat Tóth Ferenc építőmester irányította. Sajnos időközben megnőttek a költségek a háborús viszonyok miatt, ám a kultuszminisztérium magára vállalta az áremelkedésből fakadó többletköltséget, így végül felépülhetett a (most lebontott) tornaterem is, melynek padlásterében tantermeket, kézimunkatermet, ének- és zenetermet, ifjúsági könyvtárat, valamint cserkész szobát is kialakítottak. A tanítás 1943. november 3-án kezdődött meg hét osztályban, ekkor még Horthy Miklós kormányzó nevét viselte az intézmény, és végül lányok is járhattak ide, mivel a városnak nem volt állami lánypolgárija. Az épület berendezését is Széll László tervezte, ám abból minden elpusztult, amikor az 1944. szeptember 19-ei harcok folyamán leégett az iskola.

beke_ter_4_dsc_3836x.jpg

beke_ter_4_dscn9753.jpg

A néhai tornaterem

Az újjáépítésben részt vettek a tanárok, a szülők és a diákok is. A helyreállítást követően általános iskolaként működött tovább. 1959-ben felépült egy nyolc tantermes, "szocmodern" (és eredetileg lapostetős) épületszárny, melyet Pordán H. Ferenc tervezett. A két építészeti korszakot egy lábakon álló, könnyed, üvegezett folyosó hidalja át.

1978-ban újabb tűzeset történt: kiégett a tornaterem, a lángok martalékává vált a teljes tetőszerkezet. Felmerült, hogy lapostetővel építik újjá, végül úgy döntöttek, hogy az eredeti formában állítják vissza, de a tetőtéri helyiségeket megszüntetik.

A Béke Téri Általános Iskolát 1996-ban összevonták a Kodály Zoltán 12 évfolyamos Ének-Zenei, Művészeti Iskolával. Hogy egy helyen folyhasson az oktatás, újabb bővítésre volt szükség:  a 2001-2002-es tanévben megtoldották egy emelettel a Pordán-féle épületet.

dsc_8671.jpg

dsc_8721.jpg

dsc_8714_1.jpg

A legizgalmasabb projekt kétségkívül a Baptista Gyülekezeti Ház templommá bővítése. Megjegyezném, utoljára a kilencvenes években épült templom Székesfehérváron. A "SzépCél"-nak elnevezett beruházás első fázisában megépül az imatornyos homlokzat, valamint bővül a fogatótér - ennek összköltsége 150 millió forint, melynek 90 százalékát a hívek adták össze. Az új épületet, melynek a második ütemben elkészülő imaterme 350 fő befogadására lesz alkalmas, Pozsgai Angéla építészmérnök tervezte, aki egyébként a gyülekezet tagja. A munkálatok záróakkordjaként mélygarázs is épül majd.

A fehérvári baptista gyülekezet 1931. július 29-én alakult. A Széchenyi utcai gyülekezeti házat 1981-ben építette az akkor még csupán 79 tagot számláló közösség.

dsc_8682_3x.jpg

dsc_8687_1.jpg

dsc_8701x_1.jpg

A készülő templommal szemközti épület mögött, a Hosszúsétatér elején - egy régóta üresen álló villamossági szaküzlet helyén - pedig 2X34 lakásos társasház épül Novák Róbert tervei szerint.

dsc_8668_3x.jpg

dsc_8535.jpg

dsc_8530_3.jpg

dsc_8541_2.jpg

Javában zajlik a Vörösmarty tér 12-es számú, műemlék lakóház rekonstrukciója. Az építtető cég ügyvezetőjének nyilatkozata alapján "az utcakép nem fog változni", ám a régi-új épület már egy "modern, korszerű, lifttel felszerelt ingatlan lesz". Az udvarában egy új, tizenhét lakásos társasház is épül Karé Krisztián tervei alapján. A több mint egymilliárd forintos építkezések várhatóan decemberben érnek majd véget.

A téglalap alaprajzú, egyemeletes, nyeregtetős, romantikus lakóházat 1860 körül építették. Nem kizárt, hogy az egész romantikus házsort (a Vörösmarty tér 4-től kezdődően) a város híres szülötte, Ybl Miklós tervezte, bár az Ybl összes című könyvben csupán a középső három épület szerepel az "Ybl-dilemmák" fejezetben.

Az elmúlt évtizedekben olcsón bérelhető szociális bérlakásokként funkcionáltak az épület lakásai. Mivel a ház szerény bevételei nem tudták fedezni a szükséges karbantartások költségeit, állapota erősen leromlott. Statikai problémák miatt ki kellett üríteni, 2008-ra csupán egyetlen lakója maradt. Az önkormányzat - milliárdos forrás híján - végül az értékesítés mellett döntött.

dsc_5081_4jo.jpg

Nem sokára (a tervezet szerint áprilisban) befejeződik a Szent Imre Általános Iskola felújítása és átalakítása. Az utcai homlokzat már kész, és a tetőszerkezet is teljesen újjáépült. Az egyházi iskola 1,85 milliárd forintos beruházás keretében újul meg.

Az L alakú, kétemeletes, előkertes, neobarokk "palota" 1929-ben épült fel a Székesfehérváron nevelkedett Klebelsberg Kunó vallás- és közoktatásügyi miniszter segítségével a Ferenc József Nőnevelő számára. A különleges "sarok nélküli saroképületet" a fehérvári születésű Fábián Gáspár és a mellette tanuló (később a város egyik legjelentősebb építészévé váló) Molnár Tibor tervezte.

dsc_8962_2.jpg

Átalakul a Kossuth utcai Széchenyi-palota is: a tetőtér beépítésével nyolc új lakást alakítanak ki. A munkálatokkal várhatóan júniusban végeznek.

kossuth_utca_14_dscn5305.jpg

A Széchenyi-palota 2018-ban.

Széchenyi Viktor neoklasszicista magánpalotáját a város egyik legjelentősebb építésze, Say Ferenc tervezte 1900 körül. A gróf az emeleti helyiségeket átengedte a Vörösmarty Kör számára, amelynek tagjai az I. világháború után az egész épületet megvásárolták - a húszas évektől itt rendezték meg többek között a hagyományosan a báli szezon nyitányát jelentő Vörösmarty-bált. A II. világháború után művelődési ház lett belőle, amely később Pintér Károly munkásmozgalmi mártír nevét vette fel. Díszeitől minden bizonnyal még a múlt rendszerben fosztották meg. Jelenleg irodaház és üzletközpont, valamint a Vörösmarty Társaság székháza.

dsc_8635_2.jpg

dsc_8644_2xy.jpg

dsc_8600.jpg

dsc_8874_1.jpg

dsc_8852_3-horz23xy.jpg

Tulajdonképpen befejeződött a Bartók Béla tér felújítása, melynek költségvetése több mint 320 millió forint volt (ebből 261 millió uniós forrásból állt rendelkezésre) - noha Kornis Gyula szobrát még nem helyezték vissza, és a teret keletről határoló Oskola utca végleges burkolatkialakítására sem került még sor, de utóbbi csak a Szent István Király Múzeum Rendházépületének felújítása után valósulhat meg. Habár egy kivételével az összes fát megőrizték, az egész tér  leburkolásával elvesztette ligetes hangulatát a hely. És igencsak furcsa látványt nyújt a Széchenyi-ház előtt álló öreg platán "beépítése" - a fa pódium elvileg miniszínpadként fog funkcionálni amellett, hogy védelmet is nyújt a fának. Jó pont viszont a Kultúrház előtti, régóta használaton kívüli medencetér megszüntetése - a tervek szerint időnkét egy nagyobb szabadtéri színpad foglalja majd el a helyét. Tetszik az is, hogy egyedi - a térre utaló - grafikát kaptak a virágládák és a hulladékgyűjtők.

Az eredetileg XI. Ince pápa nevét viselő tér 1936-ban két lakóház lebontásával került kialakításra. A térrendezés Schmidl Ferenc nevéhez fűződik csakúgy, mint a déli oldalon található Kultúrház tervezése, amely 1940-42-ben épült novecento és skandináv hatásokat ötvöző stílusban - valójában Aba-Novák Vilmos világhírű alkotása, a Magyar-francia történelmi kapcsolatok című pannó elhelyezésé céljából. Zárterkélyének gyönyörű mozaikdíszítését és az alatta álló szobrokat, Kézai Simon és Kálti Márk figuráit is Metky Ödön készítette (az épületet eredetileg Jálics Ernő szobrai díszítették, de azok megsemmisültek a háborúban).

A keleti oldalon a ciszterci gimnázium régi épülete, szemközt az új található - a fiatalabb, 1937 és 1941 között épült, enyhén novecentós hatásokat mutató iskolaépület Csánk (Rottmann) Elemér tervezése.

dsc_8571_1.jpg

dsc_8554.jpg

A hírek szerint jól halad az imént szóba került Fő utcai múzeum felújítása és korszerűsítése, mely során egy új, 620 négyzetméteres és mintegy 8 méter belmagasságú, "XXI. századi" előcsarnok is felépül az egykori rendház gazdasági udvarának beépítésével. Az Árpád-ház program keretében megvalósuló, 5,3 milliárd forintos beruházás a tervek szerint október végére fejeződik be.

A barokk épületet a jezsuiták építették 1744 és 1763 között Paul Hatzinger tervei alapján. A rend 1773-as feloszlatása után 1786-ig a pálosoké lett, majd a következő 27 évben katonai élelemraktár volt, a francia háborúk idején (1805-1809) pedig katonai kórházként szolgált. A városban ma is jelenlévő ciszterci rend 1813-ban kapta meg a rendházat a templommal egyetemben. A II. világháború után diákkollégiumnak foglalták le. Múzeumi kezelésbe 1978-ban került. A tűzfalát (és az Ady Endre utca 2. homlokzatát) díszítő Mátyás-emlékmű Melocco Miklós alkotása, 1990-ben, az "igazságos" király halálának 500. évfordulóján avatták fel.

dsc_9120.jpg

dsc_9134.jpg

Megújulnak a Szekfű Gyula utcai egészségügyi épületek is. A 9. szám alatti rendelőintézetet 538 millió forintból újítják fel - a várhatóan 2022 áprilisának végére elkészülő, kibővített, valamint akadálymentesített épületben hét felnőtt háziorvosi és nyolc fogorvosi alapellátásnak lesz új helye. A szomszédos Egészségházat (azaz a Pszichiátriai Gondozó, a Tüdőgondozó, valamint a Bőr- és Nemibeteg-gondozó Intézet épületét) is felállványozták, de ezen munkáltatok részleteiről még semmi biztosat nem tudni.

Az úgynevezett Egészségház 1941-ben készült el Kotsis Iván tervei alapján. A másik épület hasonló korú, de csak 1975 óta működik orvosi rendelőként.

budai_ut-deak_ferenc_utca_2_szabo-palota_dsc_0465.jpg

dsc_9026_3.jpg

Március 1-jén végre megkezdődött a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság főépületének renoválása. A tervek szerint szeptemberre a tetőszerkezet és a teljes homlokzat is megújul.

A Budai út és a Deák Ferenc utca sarkán álló, hatalmas, neobarokk épületet Szabó József kőművesmester építette az 1920-as években. Eredetileg három emeletes volt, és bérpalotaként funkcionált. A háború után 1956-ig az ÁVH székhelyeként működött. Története során többször is átalakították, legutóbb 1972-ben.

dsc_8938.jpg

Sajnos nemsokára végleg lekerülnek az óriási neonfeliratok a mintegy húsz éve bezárt Köztárság (lánykori nevén: Alba) Mozi épületéről, amelyben kőtár, kutatóintézet és ideiglenes látogatóközpont kap majd helyet - a belső terek bontása már el is kezdődött. A 3,963 milliárd forintos beruházás keretében egy 350 négyzetméteres pinceszint is létesül - ott fogják tárolni az egykori koronázó bazilika köveit, illetve az Árpád-ház kutatóintézet iratanyagait. A vezető tervező Karácsonyt Tamás.

A moziként és bérházként is funkcionáló, visszafogott modern épület 1939-ben készült el, tervezője Hübner Tibor. Tekintélyes belmagasságú, és igencsak korszerű nagyterme mélyen benyúlt az udvarba - eredeti kialakítása remek akusztikát eredményezett, a nézőtér alatt az akkoriban merőben újszerű légfűtés kiépített csatornarendszere húzódott. Nagy kár érte...

dsc_8803_1.jpg

A régi filmszínházzal szemközt (a 2008-ban lebontott Árpád szálló helyén) pedig nemsokára a végéhez ér az ötven lakásos "Belváros Resort" építése. Sajnálatos módon ez a jellegtelen, terjengős (3629 négyzetméteres, valamint 13,5 méter magas) társasház nagyon rátelepszik a Zsuzsanna-forrás apró ligetecskéjére.

mont.jpg

Annak idején még volt alkalmam a bontás előtt megörökíteni (igaz, csak telefonnal) a szecessziós jellegű homlokzattal épült házikót (melynek ornamentikája a postapalotáéhoz hasonlított) a Horvát István utca 26. alatt. Helyén egy jellegtelen társasházat húztak fel a közelmúltban.

dsc_8778xyqq2-horzbudai3.jpg

A Budai út 28-as szám alatt is épült egy új társasház. Ezzel csak az a probléma, hogy - mint a mai épületek zöme - mit sem törődik a környezetével (a szemben lévő ház tervezője legalább próbálkozott, bár nem sok sikerrel...).  Véleményem szerint mindenképpen változtatni kellene e tendencián.

Forrásaim:

Rolf Singer

Óriáskokárda a Fekete Sason

A Nagy Sándor (ma: Ady Endre) utcai Fekete Sas kávéház volt anno a "fehérvári Pilvax" - itt gyülekezett a reformkori fiatalság, és itt olvasták fel 1848. március 16-án a 12 Pontot és a Nemzeti Dalt. Minderről 1992 óta egy szép, domborműves emléktábla tanúskodik - a réz relief a móri Nagy Benedek alkotása.

Hasábba zárt szellemek

Till Aran különleges alkotásai és más váli érdekességek

A székesfehérvári Hosszú temetőben, a kápolna mögött található egy igencsak érdekes síremlék, egy kubista jellegű betonszobor. Sokáig sejtelmem sem volt róla, mégis ki készíthette a korántsem mindennapi műalkotást, ám nemrégiben egyszer csak magától feltárult előttem e rejtély megoldásának kapuja - mintegy ötven kilométerre a várostól. 

dsc_1789c.jpg

kisberk2.jpg

A szóban forgó szobor a néhai Kisberk Imre megyéspüspök rokonainak fedetlen sírját őrzi. Egy arctalan figura egyik kezében hatalmas kereszttel, melyen egy a hagyományostól meglehetősen eltérően ábrázolt, vitorlaként feszülő korpusz látható. Mellette egy kőtáblán a következő olvasható: "Hittel valljuk föltámadásodat". Roppant egyedi műalkotás, de a szó szoros értelmében véve mégsem egyedülálló, ugyanis egy pontosan ugyanilyen szobrot rejt a váli katolikus temető.

dsc_0254x.jpg

Mielőtt azonban felkeresnénk az említett sírkertet, érdemes megnézni a község legnagyobb nevezetességeit: az Ürményi-kastélyt és a monumentális Hétfájdalmú Szűz templomot. Előbbi egy igazi szellemkastély. Évtizedek óta áll üresen, kihasználatlanul. Pedig kissé szokatlan módon a község belterületén, a főút mentén áll. Ennek egyébként az az oka, hogy miután Ürményi József 1775-ben megkapta a birtokot Mária Teréziától, a korábbi birtokosok, a jezsuiták földszintes rendházát alakíttatta át, és tette meg rezidenciájává. Marosi Ernő művészettörténész szerint az 1800 után befejezett épület "tervezője stíluskritikai alapon a székesfehérvári püspöki palotáéval hozható kapcsolatba" (érdemes jobban szemügyre venni az U alakú épület copf díszítőelemeit és a középső részének megoldását a vasrácsos erkéllyel), más források viszont azt valószínűsítik, hogy az Ürményiek pesti bérpalotáját is jegyző Kasselik Fidél tervezte.

dsc_0252_2-horz.jpg

A XIX. században lassan elszegényedett az Ürményi család. 1878-ban a váli kastélytól is meg kellett válniuk, mely Dreher Antal tulajdonába került, aki megszüntette a házikápolnát, és új tetőszerkezetet építtetett. Ettől fogva csupán gazdatiszti lakásként működött az épület, melynek állapota igencsak leromlott a harmincas évek végére. 1944-ben a német katonák használták szálláshelyként, majd jobboldali szárnyában hadikórházat rendeztek be. A renoválásra csak 1960-ban került sor, egy évvel később mezőgazdasági szakiskolát létesítettek a kastélyban. Később egy ideig községi könyvtár működött a falai között, majd a Vajda János Emlékmúzeumnak adott otthont.

dsc_0266x.jpg

dsc_0327_2-horz.jpg

Vál nemrég felújított katolikus templomát ugyancsak Ürményi József építtette. Az 1819 és 1824 között épült, klasszicista remekmű a megye második legnagyobb imaháza! De e méreteivel hivalkodó épület meglehetősen puritán küllemű. Nyeregtetővel fedett egyszerű, hosszanti tömegét kétoldalt íves záródású kereszt hajó-szárak bővítik, tornya nincs. Főhomlokzatához négy ión oszlopos portikusz csatlakozik, melynek timpanonjában egy a "Kulcsok átadása" jelenetet ábrázoló dombormű látható - e szerény díszítmény a XIX. századi magyar szobrászat egyik legkiemelkedőbb alakjának, Ferenczy Istvánnak a munkája. Az építész kilétét azonban homály fedi. Károlyi Antal Ybl-díjas építész úgy vélte, Engel Ferenc* tervezte a templomot - érvei között szerepel többek között a csákvári Esterházy-kastély, a gannai Szent Kereszt felmagasztalása templom, valamint a kismartoni Leopoldinum. Azonban ma már tudjuk, hogy ezeket az épületeket valójában Charles Moreau tervezte, Engelt csupán építési felügyelőként alkalmazták az Esterházyak. Nos, talán Válon is a neves francia építész tervei alapján irányította a munkálatokat. Mindenesetre az elkészült templom igen nagy hatással volt a Fejér megyei születésű Pyrker János egri érsekre, aki az egri főszékesegyház építése előtt építészével, a Moreau mellett tanult Hild Józseffel együtt ellátogatott Válra, hogy tanulmányozzák az épületet.

*Nincs konszenzus a mester eredeti nevével kapcsolatban sem, Sisa József művészettörténész Franz Anton Engelként említi, egyes forrásokban viszont Josef Franz Engelként szerepel. Itt-ott egy Heine nevű tervezőtársról is írnak (néhol kizárólag őt nevezik meg a templom tervezőjeként), neki a következő névváltozatai bukkannak fel: Heine Ferenc-Franz Heine, Heine (János) Ágost, Heine Ágoston.

dsc_0311_2-horzu2.jpg

A főhomlokzat fülkéiben lévő szobrok jól láthatóan nem klasszicista alkotások. Ezek a betonfigurák Till Aranka alkotásai, és 1974-ben kerültek ide. A baloldali Beethoven alakja, aki 1806-ban a közeli Martonvásáron vendégeskedett (a talapzaton látható római szám valószínűleg a híres komponista legjelentősebb szerzeményére, a 9. szimfóniára utal), míg a jobboldali egy rendhagyó Szent István király-ábrázolás kettős kereszttel, ásóval...

dsc_5715_3x.jpg

dsc_5677-horza.jpg

dsc_5669_5ol.jpg

Bent az oldalfalak, illetve a mennyezet grisaille festményeit Wagner József készítette 1845-ben - ezek teljes körű restaurálása még várat magára. A fiókos dongaboltozatos, egyenes záródású szentély előtti kupolával fedett szakaszt egy-egy félkörív alakú kápolna szélesíti ki - a déli mellékoltár képe, mely az utolsó vacsorát ábrázolja, Josef Schaeffer munkája, szemben Mária mennybemenetele látható, amelyet Molnár József festett 1852-ben. A diadalív északi pillérén egy újabb Ferenczy-alkotás, Az üdvözült lélek c. szobor, déli pillérén a fafaragással készített, hengeres klasszicista szószék foglal helyet (sajnos ottjártamkor hatalmas fenyők takarták az említett műremekeket). A főoltár korinthoszi oszlopok tartotta, timpanonos aediculájában pedig még egy Schaeffer-festmény látható, címe: Krisztus a kereszten, Szűz Mária, Evangelista Szt. János és Mária Magdolna.

dsc_5707xy.jpg

dsc_5709_1xy.jpg

pageaxc.jpg

dsc_5687_5lo.jpg

dsc_5695_1.jpg

dsc_5661_1q.jpg

dsc_5663_1jo-horz333_1.jpg

Ami igazán különleges, az a Keresztút, mely - a homlokzati szobrokhoz hasonlóan - Till Aranka munkája. A művésznő stációi teljes mértékben szakítanak a hagyományos ábrázolásokkal: a falakon körben elhelyezett állomásokat csupán Jézus tömbszerű bronz alakja és a fa kereszt alkotja. Sallangoktól mentes, lényegre törő alkotások. Eredetileg a gyöngyöspatai plébánia megbízásából készültek 1971-ben. 

dsc_0290c-horz.jpg

A templom mellett még egy Till-szobor. Nem mindennapi kompozíció, de felettébb kedves kis alkotás: Mária boldogan, finom mosollyal az arcán figyeli és segíti a kis Jézus első lépéseit, mindeközben az anya alakja háromszöget (mely a Szentháromság jelképe), a gyermeké pedig keresztet formál. A mű eredetije a pannonhalmi bencés apátság udvarán áll, és a Magyarok Nagyasszonya címet viseli (Válon a Pannonhalmi Szűzanyaként ismerik). A szobor mögött egyébként egy XV. századi emlék, a korábbi gótikus templom harangtornya áll.

dsc_0302ya.jpg

A templom rejtett dísze, melyről tulajdonképpen sehol sem tesznek említést, egy a szentély hátfalához illesztett hatalmas relief. Bevallom, rajtam ki fogott ez a mű. Szerencsére van egy tábla a talapzaton, így nem maradtam válasz nélkül: Szent Sebestyént ábrázolja, és 1974-ben készítette a művésznő.

dsc_0334v2.jpg

dsc_0339e-horzp.jpg

A templomtól a temetőig a kálvária stációi kísérik utunkat. Az eredeti stációképeket még Ürményi József ajándékozta, de azok megsemmisültek a II. világháborúban, egészen pontosan 1944. december 23-án, amikor német Messerschmidtek bombázták a templom környékét. A jelenlegi, bádoglemezre festett képeket Kárpáti József festőművész, a martonvásári Művészeti Iskola tanára készítette úgy 30 éve.

dsc_5973x.jpg

dsc_0374x.jpg

A kizárólag télen látható, bádogkorpuszos-fakeresztes kálvária előtt egy ismerős szoborra bukkantam. Semmi kétség, Till Aranka készítette a Kisberk család síremlékét.

Till Aranka (művésznevén Till Aran) 1909. október 13-án született Hódmezővásárhelyen a család negyedik lánygyermekeként (a tévedések furcsa játékának köszönhetően születési anyakönyvi kivonatában a 12-e szerepel, keresztlevelébe pedig először Aranyka lett beírva). Édesapja nyomdokaiba lépve fényképész lett, de idővel rájött, hogy kevés számára a két dimenzió. A szobrászattal 1955-ben kezdett el foglalkozni autodidaktaként. Művészetének sajátosságai már első munkáin is felfedezhetőek, formavilága - melyet a tovább nem osztható felületek egymásba kapcsolódása, a tér síkokra tagolása jellemzi - gótikus, kubista és expresszionista vonásokat tartalmaz, de ez nem tudatos választások eredménye - mindvégig befolyásmentesen alkotott teljesen elhatárolva magát az izmusoktól - különleges művészete nem szorítható stílusok vagy irányzatok béklyói közé. Tüskés Gábor irodalomtörténész szerint "a magyar képzőművészetben nehezen lelhetünk előképeire, legföljebb a lírában van párja": Pilinszky János "tömör versformákban lecsapódó, végtelen magányt és szenvedést tükröző" költészete.

Prokop Péter pap-festő így jellemezte a művésznőt: "Konok természet (...), Tenyeres-talpas, kétkezi valaki. Beszéde is rövid, darabos. Ha elmondta a lényeget, elhallgat. A guruló és a megtorpanó szikla beszél így. Aztán csönd, s a csöndben beszélnek a szobrai tovább. Szereti az ősformákat, amelyekkel elindult a kőbaltás ember. Nincs nála finomkodás, és mégis mérhetetlenül finom. Elhagyja a fölöslegest. Funkcionális és monumentális."

A fájdalomtól U alakúra görbült korpusz először az 1966-os Crucifixus c. művén jelent meg, mely életművének egyik legkiemelkedőbb alkotása. Mikor kilenc éves volt, nővére, Mari egyszer annyira átfázott, hogy sokizületi gyulladást kapott. Ettől kezdve nagyon sokat betegeskedett, de lélekben mindvégig erős maradt - úgy tartotta, a ránk rótt szenvedés "nem azért van, hogy elfussunk előle, hanem hogy általa tisztuljon a lélek." Tüskés szerint "ennek az aktív, engesztelő, önfelajánló szenvedésnek drámai megnyilatkozása a szobor."

dsc_5573x.jpg

Válra a helyi plébános hívta meg 1973-ban, méghozzá azért, hogy rendezzen egy a munkásságát összegző, állandó kiállítást a templomban, a templomkertben, a katolikus temetőben, valamint az Ürményi-mauzóleumban. Horváth Kálmán 1958-ban került a váli plébánia élére. Az odaadó lelkipásztori munkán túl helytörténeti kutatásokat is végzett. 1975-ben egy papi kurzustalálkozóra tartva, szívrohamban halt meg. Sírját a művésznő Jó pásztor-szobra díszíti.

dsc_0458x.jpg

dsc_5631x.jpg

dsc_5991a.jpg

dsc_5644_1x.jpg

dsc_0453l.jpg

Az öreg temető régi sírjai között kapott helyet Till Aran egyik legérdekesebb szobra, az Igen-igen, nem-nem c. négyalakos kompozíció. A mű címe egy Bibliából vett idézet - Jézus a hegyi beszédben tanítványai elé tárja a parancsot: "Beszédetek legyen: Igen, igen; nem, nem." (Máté 5,37). Az egyenarcú figurák egymástól kilencven fokkal elfordulva, egy képzeletbeli négyzet oldalain helyezkednek el. Az egymásnak háttal állók azonos választ adnak: ketten igenlően széttárják, ketten elutasítóan összezárják karjaikat. Az alkotás nyílt állásfoglalásra kényszerít: nincs helye a nem tudomnak, a talánnak.

dsc_5934c.jpg

dsc_5932c.jpg

A temető északi szélén, a fák sűrűjében található Szent Margit figurája. A fejrészt (mely a a tiszadadai Till Aran Múzeumban található) már 1958-ban megmintázta, de a teljes alakú szobor elkészítésére csak az állandó kiállítás alkalmával nyílt lehetősége. Árpád-házi Szent Margit a szelídség és alázatosság mintaképe, illetve az önfegyelmezés és keresztény szeretet példaképe. A váli Margit magassága jócskán meghaladja az emberi termetet - mindez a szent erkölcsi nagyságát hivatott jelezni - ám alázatosan lehajtja fejét, így szeretetteljes tekintete mégis az emberre vetül.

dsc_5944c.jpg

A váli temető kápolnáját Burger János helyi lakos építtette 1892-ben - eredetileg családi sírbolt céljaira, csak 1944-ben alakították át ravatalozókápolnává. Oltárát a temető régi sírköveiből állították össze, falfestményeit a Szatmári egyházmegyében szolgáló, de váli születésű Körmendi Béla áldozópap készítette - úgy tudni, az oltár fölé a Feltámadt Krisztust, jobboldalra Szent Mihály arkangyalt, baloldalra pedig a Halál angyalát festette, de ebből mára már nem sok minden látható.

dsc_5946_1c.jpg

Az épület törtvonalú oromzatának fülkéjében eredetileg egy angyal szobor állt, de a háborúban az is elpusztult. A helyére Till Aran Hunyai Krisztus c. szobra került 1974-ben.

dsc_5998_2x_1.jpg

dsc_5628_1x.jpg

Az 1834-ben a Szent Kereszt feltámadásának, Szent Józsefnek és Nepomuki Szent Jánosnak a tiszteletére felszentelt Ürményi-mauzóleumot a már említett Károlyi Antal a következőképp méltatta: "európai mércével mérve is klasszicista építészetünk gyöngyszeme". A magas lábazaton álló, kör alaprajzú, lapos kupolás építmény aediculás bejáratához kőpárkányokkal szegélyezett, impozáns lépcsősor vezet; a koronázópárkány alatti képszékben pedig empire stílusú, füzérdíszes fríz látható. Mint a templom, valószínűleg ez is Charles Moreau tervei alapján épült.

pelikan.jpg

meditacio3.jpg

dsc_5777_1x.jpg

A kőpárkányokon a Pelikán és a Meditáció c. szobrok kaptak helyet, mindkettő eredetije 1962-ben készült bronzból. A fiókáit saját vérével tápláló pelikán a XII. század óta a legkedveltebb keresztény szimbólumok egyike, az önfeláldozás, a megváltás és a feltámadás jelképe, mindemellett ismeretes, hogy Velemér román kori templomának nyugati falán - melyet a középkori néphiedelem szerint a legjobban kellett óvni az ártó szellemektől - védelmező feladatot is ellátott. Ez a kettősség Till Aran szobrán is jól megfigyelhető: a magát megsebző anyapelikán nem csak életet ad, kitárt, de enyhén befelé hajló szárnyaival védelmet is nyújt utóda számára. De ugyancsak kettősség jellemzi Meditáció c. művét, melynek székébe süppedt, magába mélyedő alakja szinte eggyé válik ülőalkalmatosságával: a szobor felépítése - mely Tüskés szerint "egy, a román stílusból még éppen csak bontakozó, súlyos gótikus székesegyház architektúrájához hasonlítható" - szimmetrikus, önmagában voltaképp minden részlete nyugodt, a mű egésze mégis hatalmas belső feszültséget sugároz. Formai megoldásairól a híres Amerigo Tot egyszer a következőt találta mondani: "Egy iskolázatlan szobrászművész véletlenül, belső intuícióból rájött egy olyan harmóniaszabályra, amelyet sok szobrász hosszú gyakorlat után sem tud ilyen sikeresen eltalálni."

dsc_5767.jpg

urmenyiszekko.jpg

dsc_5759x-horzp.jpg

A kápolna oltára asztalszerű kő építmény hatalmas fából készült kereszttel, melynek szépen kidolgozott korpuszát egy pesti szobrászművész, egy bizonyos Papp H. készítette 1834-ben. A belső falakat Wagner József empire stílusú szekkói díszítik - architektonikus keretek között négy szimbolikus festmény: A halál, Az ítélet, A leláncolt pokol és A boldog örökkévalóság.

dsc_5735_3xxxxxxx.jpg

A kápolnában csupán néhány bronz miniatúra található Till Aran alkotásaiból (minden jel arra mutat, hogy több is volt, de rejtélyes módon nyomuk veszett). Ha tehette, ezt az anyagot használta, mivel - Tüskés Gábor szavaival élve - "pontosan átveszi a gyorsan, egyszerre mintázott agyag benyomkodásait, üregeit és domborulatait, a cizellálatlan felületek pedig pontosan megőrzik a homok öntőformák szemcsés felszínének lenyomatait". Szerényebb anyagi lehetőségei miatt kezdetben szinte csak ilyen kisplasztikákat készített. Tulajdonképpen ezen korai alkotásainak kis méretéből fakad a formák egységes elnagyoltsága: nagyobb méretekben is alig tagolt tömbszerkezeteket hozott létre ahelyett, hogy felesleges, a megértést voltaképp nem szolgáló részletekkel ruházta volna fel figuráit. A képen látható alkotások címei: ...Ilyeneké... (1962), Szent Rita (1974), Lantos (1971), Kanász (1965).

dsc_5901_2x.jpg

dsc_5825_2p_1.jpg

dsc_5801_4a1.jpg

beka.jpg

A kegyúri kripta viszont rengeteg Till Aran-alkotást rejt. Szinte lehetetlen mindet bemutatni, néhány érdekességről viszont mindenképp érdemes szót ejteni. Ám előtte meg kell emlékezni a kripta "lakóiról". Itt nyugszik többek között ürményi Ürményi Vince (1785-1814) császári királyi kapitány; ürményi Ürményi János (1748-1816) királyi táblai ülnök; ürményi Ürményi Sarolta; ürményi Ürményi Imre (1790-1822) kerületi táblai ülnök; ürményi Ürményi József (1741-1825) országbíró, státusz-miniszter, "a haza nagy polgára, az egyház vallásos fia, a tudomány buzgó terjesztője, nemzetségének fényje"; ürményi Ürményi Józsefné komjáthi Komjáthy Anna (1751-1830) csillagkeresztes hölgy; ürményi Ürményi Józsefné tolnai Festetics Amália (megh. 1840) csillagkeresztes hölgy; ürményi Ürményi Lászlóné gróf Keglevich Alexandra (1820-1841); ürményi Ürményi Nepomuk János (1778-1843) császári királyi kamarás és tábornok; ürményi Ürményi Miksa (megh. 1843) királyi helytartó tanácsos, császári királyi kamarás; ürményi Ürményi Ferenc (1780-1858), a Leopold császári rend középkeresztes vitéze, császári királyi kamarás és belső titkos tanácsos, a magyar Szent Korona utolsó őreinek egyike; ürményi Ürményi Margit kisasszony (1859-1862); ürményi Ürményi Jozefa (1781-1869), mohai Kerekes Timót altábornagy özvegye; ürményi Ürményi József (1807-1880) Fejér vármegyei alispán, császári királyi kamarás, alnádor, Zala vármegyei főispán; ürményi Ürményi Bernát (1859-1912); valamint Rákóczi János (megh. 1988).

dsc_5830_1-horz.jpg

Alfa és Omega

Till Aran a hódmezővásárhelyi művelődési ház rajz- és szobrász szakkörében - Füstös Zoltán tanítványaként - sajátította el a gipszöntés technikáját. Legelőször nagybeteg nővérét, Marit mintázta meg: "Ezen a szobron tanultam meg a nagy műveletet. Mari sokkal szebb volt, mint ezen a szobron, de csak ilyet tudtam gyúrni." A művésznőt különösen szoros kapcsolat fűzte nővéréhez, aki a karjai között halt meg 1964. május 21-én - minderről így írt tizenkét évvel később: "Nagyon sajnáltam Marit, hogy annyit szenved. Védtem, óvtam, dédelgettem, amíg élt. Csodálatos emberré vált. Jó, igaz, türelmes, alázatos, szép, szorgalmas, jószívű volt. Biztos, hogy a sok szenvedés csiszolta olyan tökéletessé. (...) Ha akad bennem parányi jó is, azt tőle tanultam".

A Miserere (latin, jelentése: Könyörülj!) című, imára összekulcsolt kezeket ábrázoló szobor betonból készült, nagyméretű példánya díszíti a családi sírt a hódmezővásárhelyi katolikus temetőben. Ott nyugszik az édesapa, Till Viktor - a Párizsban aranyérmet nyert, de a vásárhelyi művészkör által soha be nem fogadott fotóművész, aki 1933-ban elhagyta a családot, és Szegedre költözött, ahol aztán 1945-ben szegényen és magányosan halt meg, a saját keze által - és az édesanya, Sebestyén Mária, valamint lányaik: Elza, Emma, Mária és maga a síremlék alkotója, Aran(ka) is, aki 1996 május 9-én szenderült jobb létre.

dsc_5899x.jpg

"Hogy is születnek [a szobraim]? Sokan megkérdezték már ezt tőlem. Van, amelyik pillanatok alatt kész bennem, de van olyan is, amelyiket tíz évig hordtam magamban, mint a Három igazság-ot. Amikor a halálverejtéket törülgettem Mari arcáról és meghalt, akkor jött elém a három fej. Az első a fogamzás pillanata, a második a halál pillanata, a harmadik az Isten elé jutás pillanata. Három csupasz fej ezt elmondja."

dsc_5845xtrta1.jpg

Négy évvel testvére halála után készült el a Halálfélelem - Szép halál ellentétpárja. E mű - ahogy Tüskés Gábor oly találóan megfogalmazta - "a megsemmisüléssel küzdő ember félelmével a halálban megnyugvást keresőket állítja szembe". Az első fej Kohán György, a másik Mari vonásait viseli. Kohán 1962-től az 1966-ban bekövetkezett haláláig közeli barátságban állt Till Arannal, és több festményét is a művésznő szobrai inspirálták.

halal.jpg

"Halott és koporsó, drapéria és halottvivők egyetlen hatalmas tömbbe olvadnak össze" - írja Tüskés az 1964-ben készült, A hős temetése címet viselő szoborról, melyet nem csak a téma köt össze a jobboldalt látható Halottvivő fejjel. Egyszer felvetődött annak a gondolata, hogy egy síremlék készüljön az előbbi kompozíció felnagyításával. Ehhez készült ez a "kérlelhetetlen, szögletes" vonásokkal felruházott fejtanulmány. 

dsc_5840c.jpg

dsc_5868x.jpg

A Megfeszítve című alkotását, mely Krisztus bal kezének utolsó rándulását ábrázolja, legelőször 1959-ben formázta meg; a kriptában két példánya is megtalálható. Egyike azon Till-alkotásoknak, melyek megihlették Kohán Györgyöt - legelőször 1959-ben Tanulmány az Invocatióhoz című festményén jelenik meg, öt évvel később már fő alkotó eleme a tryptichonnak komponált, monumentális méretű Invocatiónak.

zene.jpg

Nini, egy ismerős! Tüskés Gábor könyvéből kiderül, hogy a templom egyik fülkéjében is látható Beethoven-szobor valódi címe XI. szimfónia, és a legelső példány 1961-ben készült bronzból. Az említett iromány hívta fel rá a figyelmem, hogy az Örömóda szerzőjének alázatos figurája - míg a bal kezét a szívére helyezi - a jobb kezében egy emberpárt emel a magasba. Hát persze! A zene felemel. (Engem személy szerint Frida Kahlo Az idő repül című önarcképére emlékeztet, mely ugyanilyen nemes egyszerűséggel jelenít meg egy szintén kissé elcsépelt, mégis nagy igazságot hordozó szólást.) Az alkotó életében egyébként igen fontos szerepet játszott a zene - ugyancsak erről vall az 1971-es Éneklő ifjú.

dsc_5880good2a2.jpg

Vallásos témájú szobrai nem pusztán bibliai illusztrációk, egyúttal a művész lelkivilágának tükrei. Az evangéliumok vérfolyásos asszonya 12 éve szenvedett, de hitt Jézus csodatévő erejében: "Ha csak ruháját érintem is, meggyógyulok". Jézus megfordult, ránézett, és így szólt: "Bízzál leányom, a hited meggyógyított." (Máté 9,22) Efféle csodás gyógyulásban hitt Till Aran is, kinek szintén kemény élet jutott sorsul, csak épp nem testileg,  lelkileg szenvedett. Szobra azt a feszült pillanatot ragadja meg, amikor a térdelő asszony az érintés után bocsánatkérően visszahúzza kezeit, és megrendülve hallgatja a Megváltó szavait.

dsc_5602_1ck-horzp.jpg

Végezetül szeretnék még megmutatni néhány érdekességet a temetőből és a templom környékéről. Elsőként a mészkőből készült temetőkeresztet, mely elsősorban igencsak tekintélyes méretével hívja fel magára a figyelmet. Sajnos az alkotója nem ismert, csupán annyit tudni, hogy Ürményi Nepomuk János állíttatta 1837-ben.

dsc_5589q.jpg

dsc_5585_1sa1.jpg

Vál egyik leghíresebb szülötte Kokas Ignác festőművész. Az úgynevezett gesztusfestészet egyik legkiválóbb hazai képviselője 2009-ben hunyt el. Szülei (id. Kokas Ignác harmadik generációs asztalosmester és Baumann Mária) mellé temették el; sírját egy torzó fedi, mely a látszat ellenére nem egy régi szobormaradvány, a művész özvegye, Kósa Judit készíttette.

dsc_0393x.jpg

anya.jpg

Egy soha meg nem történt pillanat mementója a temető legszebb síremléke. Sajnos szignót nem találtam rajta, csupán annyit sikerült megtudnom, hogy egy hivatalnok feleségének emlékére készült, aki gyermekszülésben vagy gyermekágyi lázban hunyt el.

kereszt-szent3sag.jpg

dsc_5557_1s.jpg

A templom előtti feszület nagyon régi, 1778-ban állíthatták. Eredetileg az imaházzal szemközti katolikus iskola oldalfalában volt, onnan valamikor a hatvanas években szedték ki, és került mai helyére. A Szentháromság-emlék már bő száz évvel fiatalabb: 1887-ben állíttatta egy bizonyos Homán János. Különlegessége, hogy gótizáló posztamensét egy angyal-relief díszíti. 2003-ban Kárpáti József restaurálta.

dsc_5528_3s-horzq.jpg

A Váli-víz Kétlyukú-hídja mellett, egy kubusra helyezett toszkán oszlopon áll a megye egyetlen öntöttvasból készült Nepomuki Szent János-szobra. A XIX. század közepéről származó figurának sajnos hiányzik a jobb keze (csak a vértanúság szimbóluma, a pálmaág maradt a helyén), bal kezéből pedig eltűnt a szent elmaradhatatlan attribútuma, a feszület.

vh.jpg

Vál I. világháborús emlékműve a nagyszerű Erdey Dezső egyik legkorábbi alkotása (tulajdonképpen a művész első köztéren felállított katonaszobra - a második Baracskán, a harmadik Bicskén található). Az 1928. november 4-én felavatott hősi emlék 127 elesett váli katona nevét őrzi. Leleplezésénél jelen volt többek között dr. Havranek József alispán, Dreher Jenő nagybirtokos, József főherceg, valamint Kokas Ignác festőművész édesapja mint ipartestületi elnök. Felújítására először a millennium évében került sor, legutóbb 2015-ben restaurálták.

dsc_5494_1l.jpg

Legvégére hagytam a Rákóczi utca és a Tordasi út sarkánál található, 1906-ban emelt feszületet. Tény, hogy egy egyszerű vaskorpuszos kőkeresztről van szó, de helyzeténél fogva - mivelhogy egy lakóház udvarán áll - mégis érdekes.

Köszönettel tartozom Szabó Évának, a Vajda János Általános Iskola igazgatójának! Tőle tudtam meg, hogy a templomban és a mauzóleumban is találhatók Till Aran-szobrok, ő nyitotta ki nekem az említett épületeket, és mindemellett sok-sok értékes információval is ellátott.

Forrásaim:

Rolf Singer

Megújult az Arany János Iskola

A héten véget ért a Szekfű Gyula utcai Arany János Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Készségfejlesztő Iskola és EGYMI komplett felújításának első üteme, azaz az épület homlokzatának és tetőszerkezetének renoválása. A nagyszabású munka, melyet összesen 600 millió forinttal támogat az önkormányzat, a második ütemben a gépészet és a villamoshálózat korszerűsítésével, valamint akadálymentesítéssel, a harmadik ütemben pedig a nyílászárók cseréjével folytatódik.

dsc_6130_2x.jpg

dsc_6143-horz.jpg

Az egyemeletes, nyeregtetős, "Horthy-barokk" iskola 1928-ban épült Tscheuke Hermann tervei szerint. Eredetileg a Magyar Királyi Téli Gazdasági Iskola épülete volt. Az úgynevezett téli gazdasági iskola a két világháború közötti Magyarország jellegzetes oktatási intézménye volt. Az elemit végzett gazdaifjak a téli hónapokban ezen iskolák falai között tettek szert azon ismeretekre, melyekre egy kis- vagy középbirtok okszerű vezetésénél szükség volt, majd tavasztól őszig saját gazdaságukban dolgoztak, tanáraik felügyelete mellett. Érdekesség, hogy 1932-ben meglátogatta az intézményt Móricz Zsigmond, aki a következőképpen jellemezte azt Gyalogolni jó című riportkötetében: "Internátus, hideg-meleg víz, két fürdőszoba, email ká­dakkal. Zuhanyozó és a hálószoba mellett olyan mosdó, amelyben hatvan külön zo­mánclavór van egymás mellett, valami csodá­latos gép módjára felszerelve." A világháborúban hadikórház, az ötvenes évektől pedig orosz iskola működött itt. 1980 tájékán lett kisegítő iskola. Hosszú története során több átalakításon is átesett már az épület, azonban teljes körű, külső-belső felújítására most először kerül sor.

dsc_6103_1ea.jpg

dsc_6164_4x.jpg

Túlzás lenne azt írni, hogy régi pompájában tündököl, hiszen eredeti állapotában jóval díszesebb volt e neobarokk palota, és a hullámos oromzat hatalmas, angyalos címer-domborművét sem rekonstruálták. Az viszont kétségtelen, hogy pazar látványt nyújt.

Forrásaim:

  • Havasi Tímea: Befejeződött a homlokzat felújítása és a tetőcsere az Arany János Iskolában (okkfehervar.hu)
  • Entz Géza Antal: Magyarország műemlékei - Székesfehérvár
  • huszadikszazad.hu
  • Demeter Zsófia - Gerencsér Ferenc: Székesfehérvár anno...

Rolf Singer

Megújult a Tosch-kápolna tetőzete

A Székesfehérvári Városszépítő- és Védő Egyesületnek köszönhetően végre elkészült a Hosszú temetőben található Tosch-mauzóleum új tetőzete. A város legkisebb kápolnáját több mint öt éve csonkították meg a fémtolvajok.

dsc_4997_4-horzqqq.jpg

A kőből és téglából készült, gótizáló épületet minden bizonnyal id. Tosch Károly (1861-1943) építtette, aki valószínűleg Győrben született egy hentes fiaként. Ami biztos, hogy 1890-ben már jó hírű kertvendéglőt üzemeltetett, és ettől az évtől kezdve már a Győr-szigeti fürdőházat is ő birtokolta. 1904-ben azonban mindkettőn túladott, és tíz évre kibérelte Zalaegerszeg első szállodáját, az Arany Bárányt, amit 1909-ben saját költségén fel is újíttatott. A székesfehérvári Magyar Király szállodát az imént említett bérleti szerződés lejártát követően, 1914. május 15-én vásárolta meg 150 ezer koronáért a Zichy családtól, majd két évvel később ezt is átalakíttatta - a Pollack Mihály nevéhez köthető klasszicista palota ekkor Szántó Károly budapesti építész tervei alapján újult meg. 1922-től haláláig már fiával közösen tulajdonolta a szállót.

Ifj. Tosch (később Toós) Károly (1898-1976) szintén Győrött született. A budapesti Pannónia szállodában tanult, majd több évet is külföldön töltött mielőtt társtulajdonos lett. Később a vendéglősipartársulatnak, valamint a Vendéglősök, Szállodások és Korcsmárosok Országos Szövetségének alelnökeként is tevékenykedett. 1927-ben átalakíttatta a Magyar Király éttermét, illetve bor és sörcsarnokát, 1938-ban pedig - működésének 25 éves jubileuma alkalmából - az egész épületet újjáalakíttatta 150 ezer pengő költséggel (a jobb oldali mellékszárnyat ekkor bővítették kétemeletesre). A világháborús károk helyreállítását még szintén ő finanszírozta, ám 1949-ben a Magyar Királyt is államosították. Ami a magánéletét illeti, 1929. augusztus 22-én összeházasodott a nála nyolc esztendővel fiatalabb Sommer Jeanette-tel, esküvőjüket Budapesten a Szent István-bazilikában tartották, a frigyből három gyermek született: Ernő, Ildikó és Károly.

dsc_5205_4n.jpg

A család sírboltkápolnájáról viszont szinte semmit sem tudni. Építésére vonatkozó adat nem található, az Entz Géza Antal-féle könyv (Magyarország műemlékei - Székesfehérvár) 1900 környékére teszi. Ám - mint már említettem - id. Tosch Károly csak 1914-ben vált fehérvári szállodatulajdonossá, és véleményem szerint a mauzóleumot is ekkortájt készíthették - talán a szálló átalakításával megbízott Szántó Károly tervezésével. A kripta legrégebbi "lakója" egyébként Tosch Károlyné Hindler Emília, aki 1925-ben hunyt el. Rajta, férjén és fián kívül itt nyugszik még Gerendai Béláné Tosch Anna, Tosch Nándor, Tosch Károlyné Rauscher Albertine, Valter Zoltán, Valter Zoltánné Tosch Mária és Toós Károlyné Sommer Jeanette.

Forrásaim:

Rolf Singer

15 éve hunyt el Horváth Gyula, komédiás

Idén lenne 90 éves a 15 éve épp ezen a napon elhunyt Horváth Gyula Jászai Mari-díjas színész, vagy ahogy ő nevezte magát: komédiás (ez állt a névjegyén, a lakása ajtaján, és most sírján is ez olvasható). Pályája során rengeteg színházi darabban, filmben és TV-s produkcióban szerepelt - sokan a Szomszédok c. sorozat ócskásaként ismerhetik - mindemellett pedig szinkronhangként is igen sokat foglalkoztatták.

Utolsó néhány évét a Székesfehérvárhoz közeli Kápolnásnyéken töltötte, és itt is temették el. Síremlékét egy szépen megmunkált fejplasztika díszíti - sajnos az alkotó kilétét homály fedi.

Megújult az ország legjelentősebb copf épülete

"A Magyar Szent Család nyomában tematikus zarándokút fejlesztése a Székesfehérvári Egyházmegyében" című program keretében az Egyházmegyei Múzeum renoválása és az új Lakatos utcai látogatóközpont felépítése után megújult az egyházmegye központja is, azaz a Városház téri Püspöki palota, mely a magyar copf-építészet legkiemelkedőbb és legismertebb alkotása, nem mellesleg a város egyik legfontosabb műemléke.

dsc_9514_3.jpg

dsc_9530_9.jpg

A monumentális palota 1780 és 1803 között épült nagyrészt a török időkben elpusztult koronázóbazilika köveiből. Az eredeti megbízó a város első püspöke, Séllyei Nagy Ignác volt, ám az épület elkészültét nem érte meg, ezért aztán nem is az ő, hanem a soron következő püspök, Milassin Miklós címere díszíti a középrizalitot felül lezáró timpanont. Valószínűleg külföldről kapott tervek alapján, de helyi mesterek végezték a kivitelezést: az építkezést Feigs Ferenc Antal és Rieder Jakab építőmesterek vezették, a szobrászati munkákért pedig Fligl Endre (Andreas Fligl) kőfaragómester felelt.

dsc_4440.jpg

dsc_4434_1.jpg

dsc_4498_1.jpg

dsc_4482.jpg

A tehetséges szobrász 1793-ban az épülő palotától nem messze építette fel saját házát, mely ma is megtalálható a Bástya utca 1. szám alatt. Alkotásai közül megemlítendő még a 1796-os mohai temetőkereszt, az 1806-os tamási Mária-oszlop, illetve az 1810-ben felépült lovasberényi Cziráky-kastély domborművei. De nemcsak a kőfaragáshoz értett, stikában a festők foglalkozásába tartozó foglalási és aranyozási munkákat is elvállalta, amiért egyszer be is panaszolták. Élete során többször is házasodott állandó gyermekhalandósággal küzdve - csupán egyetlen gyermeke élte meg a felnőtt kort. 1816-ban 72 éves korában hunyt el. Fia, Fligl József 1833-ban Vál plébánosa lett. Ő készíttette a család monumentális kriptáját, mely a Hosszú temető "pincesorán" található.

Forrásaim:

Rolf Singer

süti beállítások módosítása