Bár a város szélén található székesfehérvári köztemető talán nem tartozik a legszebb és legérdekesebb sírkertek közé, hisz - viszonylag fiatal - köztemető lévén túlságosan is jellemző rá a prakticizmus, és emellett nincs akkora múltja, mint egy öreg, több száz éves sírkertnek, ám a hely alapos feltérképezése után elmondhatom, hogy itt is találni igencsak különleges sírokat és műalkotásokat.

De még mielőtt megmutatnám azokat a bizonyos különlegességeket, néhány szó magáról a temetőről: Az Öreghegytől északra, a város határában elhelyezkedő Béla úti köztemető Székesfehérvár legnagyobb területű sírkertje. A jól karbantartott helyet a prakticizmus - derékszögek és párhuzamosság - jellemzi: a sírok rendezett parcellákban, szépen sorban követik egymást, a parcellák körül pedig széles - rendszerint aszfalt - utak vezetnek, mivelhogy autóval is lehet közlekedni a temetőben. Itt külön parcellája van a gyermekeknek és az ismeretlen vagy hajléktalan személyeknek is. Szerencsére sok itt a fa, így a szigorú rendezettség ellenére is hangulatos egy hely, a rengeteg - az ég felé nyújtózkodó - örökzöldnek köszönhetően pedig még télen is olyan a sírkert, mint egy kellemes park, ahol sokáig elidőzhet a már elhunyt rokonai és/vagy barátai sírját látogató.

A temető elejében található a közös emlékhely kopjafája (ahol másutt nyugvó szeretteikről is megemlékezhetnek a gyászolók), az impozáns harangláb és a környezetéből dombszerűen kiemelkedő, zöldtetős ravatalozó. Utóbbi két építmény egyébként - véleményem szerint - rettentően harmonikus együttest alkot. A temető másik oldalán található a hamvak vízbemosásos parcellája egy kápolnaszerű építménnyel és az elhamvasztottak homorú kriptafalai is, melyek egy egyszerű megjelenésű, körlépcsőre emelt kutat "állnak körbe".

Meglehetősen bizarr művészi alkotásnak mondható az Elhunyt magzatok emlékhelye, melyet 2015. november 1-jén avattak fel. Nagy Edit szobrászművész alkotása egy hatalmas sziklatömb közepén elhelyezett bronz dombormű, melyen tulajdonképpen egy angyali szárnyakkal körbeölelt anyaméh látható, a magzat apró lábnyomaival. A mű emlékeztet rá: nem minden gyermek születhet a világra. 

A tragikusan fiatalon eltávozott, csupán 15 évet élt Kardos Gabriella sírjának bronzból készült domborművét Domonkos Béla szobrászművész készítette. Az 1934-ben született érdi művésznek nagyjából száz(!) köztéren elhelyezett alkotása van. Ezen a portén kívül nem ismeretes más székesfehérvári munkája, ám valamiféleképpen mégis kötődik a városhoz: az a kiváló Pátzay Pál volt a mestere, akinek a híres lovasszobra a Városház teret díszíti.

A köztemető egyik legérdekesebb síremléke egy bizonyos Németh Lászlóé, aki 1989-ben - szintén rettentően fiatalon - hunyt el. A míves kopjafával kombinált, ugyancsak fából faragott arckép - vélhetően - az itt nyugvó stilizált portréja. Sajnos az alkotáson nem találtam művészi szignót - a tehetséges fafaragó kilétét homály fedi.

1994. június 1-jén egy kétüléses MiG-21UM zuhant le Ajka-Padragkútnál. Kristóf Tamás őrnagy sikeresen katapultált, ám az első ülésben ülő Gődér Béla főhadnagynak ez nem sikerült, a balesetben életét vesztette (a mentőernyője már nem tudott kinyílni, és egy fának csapódott). Az ő emlékére a Székesfehérváron élő Szakál Antal festő- és szobrászművész készített egy bronzdomborművet, melyen látható az a bizonyos 3031-es MiG, mellyel utolsó földi útjára indult a még csak huszonöt éves repülőfőhadnagy.

Egy szülő életében nincs nagyobb tragédia, mint egy gyermek halála. Az egyik síremléken egy különös, stilizált női mellszobor állít emléket egy 19 évesen elhunyt lánynak. Alkotói kézjegyet sajnos nem találtam a műalkotáson.

Igencsak különleges posztmodern műalkotás a fent látható faszobor, melynek központi eleme az anyaméh védőburkában (és magzatpózban) ábrázolt figura. Egy pici, csavarokkal rögzített tábla szerint ikergyermekek emlékére készült a mű, melynek alkotója ismeretlen.

A Béla úti temetőben található Takács Imre költő és műfordító az ő verseihez hasonlóan igazán egyedi, fából faragott síremléke, melyen elől egy - a költőket az égbe röpítő - pegazus látható, a műalkotás hátán pedig az életfa szimbóluma jelenik meg a Zsellérek unokája című versének utolsó soraival. A 2000-ben elhalálozott Takács Imre a város díszpolgára volt, 2017-ben a tiszteletére emléktáblát avattak a Vörösmarty Társaság székházának (az egykori Széchenyi-palota) falán. Érdekesség vele kapcsolatban, hogy ő vetette fel anno a fehérvári szobrásztalálkozó ötletét, mely aztán 1967-ben, öt magyar szobrász részvételével valósult meg.

De Pinokkióval és Dzsepettóval is "találkozhat" az, aki a fehérvári köztemetőben sétál.

A sír, melyen mindig van virág.

A sírkert talán legismertebb "lakója" ifj. Ocskay Gábor. Az Alba Volán SC többszörös gólkirály jégkorongozója heveny szívelégtelenségben hunyt el 2009. március 25-én. Emlékét őrzi a róla elnevezett székesfehérvári jégcsarnok, melynek bejáratánál 2015. szeptember 5-én felavatták a kiváló sportoló egész alakos szobrát.

És maradt még a végére néhány fénykép kommentár nélkül:

Rolf Singer

Életem során igencsak sokat koptattam a Deák Ferenc utca járdáit, mivel általános iskolába és gimnáziumba is a Vasútvidékre jártam. De bevallom, még diákként a tanintézetek falai között nem igen töprengtem azon, vajon kik is álmodhatták meg ezeket az épületeket, így anno nem is tudtam, hogy mindkét iskolát ugyanaz az építész tervezte.

Széll László 1903. május 9-én született Makón. Felsőfokú tanulmányait 1922 és 1927 között végezte a budapesti Műegyetemen, ahol később ő maga is tanított évtizedeken át. Pályája kezdetétől a korszerű épületszerkezetekkel és építéstechnológiával foglalkozott. Építészi és oktató munkája mellett a szakirodalmi munkássága is jelentős - mindezek elismeréseképpen pedig 1973-ban megkapta a legrangosabb szakmai kitüntetést, az Ybl Miklós-díjat. Viszonylag sok iskolaépület készült tervei alapján, az ő nevéhez fűződnek a fehérvári vasútállomás környéki iskolák is.

1937 és 1938 között épült fel a Magyar Királyi Szent István Középfokú Gazdasági Tanintézet - a Dunántúl első ilyen profilú oktatási intézményének nyolc tantermes épülete a vasútállomás nyugati oldalán, a tér általános és részletes rendezési tervének vonalait követve helyezkedik el. Az egyemeletes, L alaprajzú és modern stílusú, ám népies történelmi hagyományú részletekkel rendelkező iskolaépületet többször is bővítették: először 1971-ben, majd 1990 körül a tetőterét újabb osztálytermekkel építették be - e munkálatok során készült az üvegezett timpanon a főbejárat felett. Jelenleg a Vasvári Pál Gimnáziumnak ad otthont.

Igazi különlegességnek számítanak az épület valódi art deco korlátjai és rácsai: a lépcsőkorlát, az utcai vaskorlát - melyen az építés évét jelző 1938-as évszám olvasható - valamint a földszinti és az alagsori ablakok kovácsoltvas védőrácsai. De érdemes jobban megfigyelni az iskola tornatermének végfalát is, mely erős Heimatschutzstil-hatásról árulkodik - ez a stílus tulajdonképpen a német népi- és a modern építészet ötvözésének számít, és a náci építészettel azonosítható (bár a megjelenése valójában a XX. század legelejére tehető).

A gazdasági iskolától nem messze épült fel 1941 és 1943 között (a munkálatok elhúzódását a háború miatti pénz- és anyaghiány okozta) a Horthy Miklós Állami Polgári Fiúiskola kontyolt tetős, enyhe ívű árkádsoros, szintén népies részletekkel bíró épülete. A világháborúban súlyos károkat szenvedett, de újjáépítették, 1960-ban pedig megtoldották egy modern épülettömbbel, melyet már Pordán H. Ferenc tervezett. A két, egymástól formai eszközeiben teljesen eltérő épületrészt egy felfelé vastagodó lábakra állított híddal kötötték össze. A régi tömb állomásra néző szárnyában az alsó szinten az étkező, felül a tanári szobák találhatók, a Lövölde utcai szárnyban - melyet a tornaterem végfala zár le - pedig az osztálytermek. Ma már Kodály Zoltán Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú Művészeti Iskola az intézmény becses neve.

A Béke téri épület legmarkánsabb eleme kétségtelenül a homorú homlokzat lépcsőre emelt, olaszos hatású, ám stilizált dór oszlopos árkádsora. A tervező méltán remélte, hogy a vasúton érkezőkre igen kellemesen fog hatni az épület. De nem szabad elmenni az eredeti földszinti ablakrácsok mellett sem - ezeken a város címerén is szereplő három tornyos vár és annak nyitott várkapuja látható.

Ahogy már egyszer említettem, Széll László nevéhez több iskolaépület is fűződik, ilyen munkája található még Baján, Kiszomborban, Orosházán, Móron és Tatán is. 1976-ban hunyt el Budapesten, sírja a Farkasréti temetőben található. Az ő általa tervezett székesfehérvári épületek koruknak színvonalas építészeti megnyilvánulásai, ám már akkoriban is siralmas állapotban voltak, amikor én iskolás voltam, és a helyzetük sajnos mit sem változott azóta. A Vasvári épületéről híresztelték korábban, hogy lebontják, ám ez azóta sem történt meg, és remélem nem is fog.

Forrásaim:

• Mérnökök Fejérben - 2011 (Kovács Eleonóra)
• Székesfehérvár Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány 7. Kötet - 2010 (Csutiné Schleer Erzsébet)
• Táj-kert blog ("Szocdeco, art real" és egyéb stílusirányzatok. c bejegyzés)
• kodaly-szfvar.sulinet.hu - Az iskola története

Rolf Singer

Schmidl Ferenc - amellett, hogy ő érdemelte ki Fejér megyeiként először az építészeti tevékenységért kapható legrangosabb magyar szakmai kitüntetést - Székesfehérvár legjelentősebb főépítésze volt: a harmincas éveket a város kiemelkedően fejlődő időszakaszaként tartják számon, és Csitáry G. Emil mellett Schmidl nevéhez fűződik Fehérvár szépítése - a polgármester által kidolgozott, a Szent István-emlékév előkészületének számító nagyszabású városfejlesztési és városrendezési koncepció szakmai megvalósításának élén a feladatáért lelkesedő, intelligens, jóérzésű építészmérnök állt. Emlékét őrzi az egykori koronázó város legfontosabb építészeti elismerése, a 2014-ben alapított Schmidl Ferenc Építészeti Díj.

Schmidl Ferenc fiatalkori portréja. A kép Bándy Márta gyűjteményéből származik.

Schmidl Ferenc 1902. július 6-án született Székesfehérváron. Édesapja a fehérvári iparos felmenőkkel bíró Schmidl István kéményseprőmester és ipartestületi elnök, édesanyja a bécsi és cseh származású Krepp Anna. Középiskolai tanulmányait a Ciszterci Rend Székesfehérvári Főgimnáziumában végezte, itt ismerte meg későbbi feleségét, Havranek Karolát, kinek biztatására építésznek tanult tovább: 1920-ban a budapesti József Nádor Műegyetem hallgatója lett. 1924-ben abszolvált, ám a diplomáját csak 1927-ben szerezte meg. A köztes időszakban először - részben anyagi okokból - Berey Lajos fővárosi építőmesternél volt építésvezető, majd 1926-ban hazatért Székesfehérvárra, ahol a mérnöki hivatalban kapott állást. Mint okleveles építészmérnök már városi mérnökként dolgozott tovább, 1932-ben pedig műszaki tanácsossá választották, és a mérnöki hivatal vezetője - ezzel az ország legfiatalabb hivatalvezetője - lett.

Első székesfehérvári munkája a modern-neobarokk jellegű Pattantyús-ház volt. Itt meg kell jegyeznem, hogy a fiatal építész ez idő tájt vette feleségül gyerekkori szerelmét, és aztán az ezért a házért kapott pénzből mentek nászútra a friss házasok. Az elegáns épület - mely máig az egyik legszebb éke a rendkívüli örökségi értéket képviselő Várkörúti villasornak - jellegzetessége, hogy az alsó szint főhomlokzati falsíkjából baloldalt henger alakú rizalit emelkedik ki, a tetején terasszal. De nem mellesleg a ház oldalához kapcsolódó egyszintes épületrész tetején ugyancsak teraszt alakítottak ki. Az udvarát több, mint hatvan évig díszítette egy védett császárfa, ám ezt sajnos tavaly ki kellett vágni.

Ugyancsak a Várkörút északi szakaszán található az 1930-ban épített Barth-ház. Ez az art deco villa igazi különlegessége a városnak. Az egyemeletes, magastetős épület oldalához egy szintén egyemeletes, de előtetős bejárati rész csatlakozik. A főhomlokzatot középen kovácsoltvas korlátú erkély díszíti, de érdemes megfigyelni a telek kerítésének szintén art deco hatású rácsait is. A nem is oly rég teljesen felújított ház jelenleg magánrendelőként funkcionál.

Schmidl Ferenc a pályafutása során több ízben is együtt dolgozott egy ugyancsak jelentős fehérvári építésszel, Molnár Tiborral, egyik első közös munkájuk során pedig a Bory Jenő és Fábián Gáspár által tervezett Aggintézetet építették ki szociális otthonná. A régebbi - mondhatni sivár - L alakú szárny Rákóczi utca felőli végéhez egy egyemeletes, elkülönítőt és orvosi rendelőt is tartalmazó épületrészt kapcsoltak, a Mikes Kelemen utcai végét pedig ebédlővel, konyhával és emeletes nővérszállással bővítették.

A harmincas évek elején a városvezetés egy strandfürdő létesítését határozta el. 1932-ben pályázatot írtak ki, ám a strand végül nem Molnár Tibor győztes pályaterve szerint épült meg az úgynevezett Sárréten, hanem a sportlétesítményeiről ismert Mattyók Aladár tervei alapján. Azonban a - mára sajnos elpusztult - vendéglőépület, mely a Rózsakert felőli oldalán egészítette ki az építészeti kompozíciót, Schmidl Ferenc és Molnár Tibor közös munkája volt. Az új létesítmény miatt le kellett bontani a Korcsolyázó Egylet elavult klubházát, mivel az igencsak lerontotta a fürdő képét. Az egyesület új, Ady Endre utcai házának megtervezésével is Schmidl Ferencet bízták meg. Az 1935-ben elkészült - a Pattantyús-házhoz hasonlóan finoman barokkos hatású - székház leghangsúlyosabb eleme a bejárat feletti konzolos és kovácsoltvas mellvédráccsal rendelkező erkély.

Az Országzászló tér egy 1936-os képeslapon. A kép Simon László gyűjteményéből származik.

Mint ahogy a bevezetőben már említettem, Schmidl Ferenc állt az 1938-as Szent István-emlékév előkészületeinek számító, nagyszabású városfejlesztési koncepció megvalósításának élén - elsősorban az ő kimagasló tehetsége és magas fokú szakértelme révén szépült a harmincas években Székesfehérvár. Ehhez viszont az építkezések és az átalakítások mellett szükség volt bontásokra is, melyekkel új tereket, parkokat alakított ki: ilyen volt a Hősök tere vagy a Prohászka liget, de Schmidl talán legfontosabb térrendezési munkája az Országzászló tér kialakítása volt, melyhez Grünfeld Géza úgynevezett Szelke-majorjával egyetemben Fekete Zoltán fényképészeti és festészeti műtermét is le kellett rombolni. A tér 1936-ban felavatott, eredeti emlékművét - a dombon álló kőoltárt, melyen az ország pallosa és egy kőből faragott párnán a Szent Korona helyezkedett el - Rimanóczy Gyula építész tervezte. Ezt az alkotást a II. világháború után eltávolították, de tavaly - a tér felújítása során - elkészült a kismértékben módosított rekonstrukciója Boór Bernadett tervei alapján.

Az Országzászló téri Szent István Király Múzeum régi klasszicista épületét - melynek homlokzati átalakítása Kotsis Iván nevéhez fűződik - 1934 és 1937 között bővítették. Az igencsak furcsa - mondhatni felemás - új épületrész le sem tagadhatná, hogy két építész közös alkotása: Schmidl Ferenc tervezte a romantizáló, "boglyas-íves" földszintet, míg Molnár Tibor a csupa ablak emeleteket és a szintén modern stílusú lépcsőházat.

A Schmidl-villa építése a Bástya utca felől fényképezve. A kép Bándy Márta gyűjteményéből származik.

Schmidl Ferenc 1937-ben végre magának is alkothatott - a Várkörúton építette fel saját házát, mely a villasor egyik legkülönlegesebb elemévé vált: a magastetős, egyemeletes modern lakóház főhomlokzatának sarkán konzolon áll Ohmann Béla kőszobra, mely Szent Józsefet és a gyermek Jézust ábrázolja. A Bástya utcai Schmidl-ház hátsó udvara kínálta keskeny - mindössze 12 méter széles - telek a már tapasztalt építészt is komoly kihívás elé állította, de leleményességének köszönhetően (például a csupán 3 méter széles ebédlő edényszekrényének falba mélyesztésével és az étkezőt a nappalival való teljes összenyitásával) egy minden alapvető szükségletet és komfortot kielégítő otthont alkotott a családja számára. Az épület rendelkezik óvóhellyel is, ez tulajdonképpen a garázsnak látszó helyiség, melynek födéme úgy van méretezve, hogy a teljes ház súlyát elbírja, ha az összedőlne. Szerencsére ez a világháború során sem következett be, azonban mégis van, ami emlékeztet a harcokra: a kertkaputól balra lévő kerítésszakasz egyik monogramjának S betűjét a háború alatt lőtték le. A HB egyébként a tervező hitvesét, Havranek Karolát jelöli, akinek a Baby volt a családi beceneve.

Székesfehérvár nevezetességei közé tartoznak a mesterien elhelyezett szobrok, melyek többségét a Szent István király halálának 900. évfordulója alkalmából megrendezett 1938-as emlékév keretein belül avatták fel. Az alkotások elhelyezésében fontos szerepet játszott a város főépítészeként Schmidl Ferenc - az ő tehetségét dicséri többek között a szobrok ideális elhelyezésének mesterpéldája, Szent István lovasszobra (Sidló Ferenc) a róla elnevezett téren, melynek végleges helyzetét 1:1-es makettel állították be, valamint Kálmáncsai Domonkos szobra (Ohmann Béla), mely zseniális elhelyezésének köszönhetően csodálatosan harmonikus együttest alkot a mellette lévő, középkori Hentel-kápolnával. De a legkiemelkedőbb ilyenfajta munkája talán a 10-es huszárok emlékművének elhelyezése volt - az 1939-ben felavatott lovasszobrot tartják az ország (egyik) legjobb elhelyezésű szobrának. A szobrász, Pátzay Pál egyébként eredetileg a Városház tér közepén képzelte el a művét, Schmidl viszont megharcolt azért, hogy az alkotás a Városháza mellé, az újonnan kialakított terasz sarkára kerüljön, tengelyével az épületre merőlegesen. Az építész úgy gondolta, hogy a nagyobb méretű és monumentális épületekkel körülvett térség felemészti a szobor tömegét, azonban ha a műalkotást "kiszabadítja" ezeknek a nagy méreteknek a központjából, és azt valamely szerencsés adottság felhasználásával aszimmetrikusan helyezi el, eljuthat a tökéletes megoldáshoz. És így is lett.

Tulajdonképpen ugyancsak az 1938-as ünnepi évhez köthetően - mintegy a szent királyhoz méltó tettként - a törvényhatósági bizottság elhatározta, hogy a sokgyermekes családok részére, kísérletként négy darab tetőteres házat építtet. A Batthyány utcai - úgynevezett - ONCSA-házak (Országos Nép- és Családvédelmi Alap) ugyancsak Schmidl Ferenc nevéhez fűződnek: Thomas Antal vázlatai alapján szolid, ám igazán kellemes megjelenésű, takarékos, de ugyanakkor könnyen tisztán tartható és tartós alapanyagokból készült épületeket tervezett; az önálló kertrésszel is rendelkező meredek nyeregtetős, oromfalas házak fésűs beépítésének kellemes ritmusa pedig igencsak szép utcaképet eredményezett. A nagy létszámú családok elhelyezését a rendkívül gazdaságos beosztású földszinten (a 28 m² alapterületű lakókonyhához csatlakozik a szülők 17 m²-es szobája) és a tetőtér légterében (a gyermekek számára) kialakított galérián oldották meg.

A neves építész rengeteget dolgozott a Szent István-emlékév előkészületein, a túl sok munka pedig szívinfarktushoz vezetett: ősszel a pályaudvaron lett rosszul, még mielőtt feleségével elutazhattak volna kipihenni a fáradalmakat. Ettől kezdve sokkal jobban kellett vigyáznia az egészségére, azonban továbbra is meghatározó szerepet töltött be a város fejlesztésében és szépítésében, igazi remekeket alkotva. A Fő utca 7. szám alatti, eredendően Say Ferenc által tervezett banképület 1940-es átépítése kitűnő mintapéldája annak, hogyan is kell átalakítani egy épületet úgy, hogy az megfeleljen a saját korának, ám ezzel együtt tökéletesen belesimuljon a történelmi környezetbe: Schmidl Ferenc egy klasszicizáló, némely részleteinek visszafogottsága révén akár modernnek is ható épületté varázsolta az eredetileg dúsan díszített szecessziós alkotást. Az új épület hármas tagolású homlokzatán a timpanon alatt allegorikus domborművek láthatók. A figurák - melyek alkotói Ohmann Béla és ifj. Mátrai Lajos voltak - az építészetet, a mezőgazdaságot és a közgazdaságot szimbolizálják.

Schmidl Ferenc legfőbb mesterműve az egykori XI. Ince pápa téri Horthy Miklós Kultúrház, mely ma a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár és a Csók István Képtár épületeként szolgál. Ahogy a Schmidl-villa esetében, úgy eme épület tervezésekor is a szűk telek nehezítette meg leginkább az építész dolgát, emellett takarékossági kényszer is kötötte a kezét. Mindezek ellenére a végeredmény egy bravúros építőművészeti alkotás lett: egy többfunkciós művelődési ház novecento és skandináv hatásokat ötvöző stílusban. Az 1941 és 1944 között épült, háromszintes, téglalap alaprajzú épület a kőlemezekkel burkolt főhomlokzatának teljes hosszán lépcsőre emelt, impozáns földszinti árkádsorral, a középtengelyében pedig mozaikokkal díszített zárterkéllyel rendelkezik. A hangsúlyos zárterkély alatt helyezték el Kézai Simon és Kálti Márk szobrát - e műalkotásokat és a gyönyörű mozaikdíszítést is Metky Ödön készítette, bár azt meg kell jegyeznem, hogy az eredeti klinker figurák Jálics Ernő szobrászművész alkotásai voltak, azonban azok a háborúban megsemmisültek. Az épület nagytermét Aba-Novák Vilmos pannója díszíti - e terem falait direkt az 1938-as párizsi világkiállításon aranyéremmel jutalmazott alkotáshoz méretezte az építész.

A Vitézi Székház épülete 1940 körül. Forrás: köztérkép.hu

Aba-Novák Vilmos freskója. A kép Bándy Márta gyűjteményéből származik.

1940-ben épült fel a Vitézi Székház, melynek két nagyobb tömegét egy földszintes szárny köti össze. A modern épület lépcsőházának építészeti megfogalmazása igencsak jellegzetes - eme épületrész boltíves kapuján jutunk be az utcáról a belső udvarra. Schmidl Ferenc e munkájáért, a Horthy Miklós által alapított vitézi rend 20 éves fennállása alkalmából megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét. De nem csak magát a székházat, hanem a benne működő Hétvezér étterem belső berendezését is ő tervezte. Érdekesség még, hogy ezt a Schmidl-épületet is egy Ohmann Béla-alkotás díszítette egykor, azonban ma már csak a konzol látható, ugyanis mikor 1967-ben egy új szárnnyal bővítették a székházat, a Magyar vitéz című szobor takarásba került a Szekfű Gyula utca felől, így áthelyezték, először a mai Mátyás király-emlékmű helyére, majd 1989-ben az Ady Endre utca és az Oskola utca sarkára, ahol jelenleg is megtalálható. De nem csak a szobor hiányzik: a székház nagytermét a kultúrházhoz hasonlóan Aba-Novák Vilmos falfestménye díszítette, ám ez az alkotás sajnos elpusztult: leverték.

A Bástya utcai ház az átalakítás idején és napjainkban. A baloldali kép Bándy Márta gyűjteményéből származik.

A Bástya utca 11. alatt található, két zárterkéllyel is rendelkező kincstári épület átalakítása ugyancsak a negyvenes évek elejére tehető. Az eredetileg szecessziós hatású ház "felemásan" díszített homlokzatának játékosságát felváltotta a szigorú egységesség. De ez idő tájt vezette Schmidl Ferenc a belvárosi plébániának és a városi zeneiskolának otthont adó Hiemer-Font-Caraffa épülettömb restaurálását és átalakítását is - többek között ekkor állították helyre a Jókai Mór utca 3. szám alatti barokk épületrész részben befalazott félköríves záradékú, kerékvetős, kőkeretes kapuját.

A Sár utca 36. alatt található Montskó-ház több szakaszban épült: 1942-ben kezdték el építeni, a tető 1945-ben került rá, és végül 1946-ban készült el teljesen. Ez a szolid megjelenésű lakóház volt vélhetően az utolsó fehérvári épülete a város talán legmeghatározóbb építész-egyéniségének, aki a világháború évei alatt helytállásával sokmilliós értéket mentett meg a városnak - a harcok során a Bástya utcai szülői ház is találatot kapott, a maradványait ő tervezte használhatóvá. De 1946-ban, miután még elkészítette - családi házak számára - a Fáy András lakótelep parcellázását, lemondott posztjáról. Ebben az évben kapott meghívást Kotsis Ivántól a  műegyetemre, 4 évig ingázott, majd 1950-ben az egész család felköltözött Budapestre. 10 éven át tanított lakó és ipari épülettervezést, ám 1956 után helyzete ellehetetlenült az egyetemen, így ezt követően különböző tervezőirodáknál vállalt munkát. 1962-től az Építésügyi Minisztérium Pest-Komárom-Nógrád megyei területi főépítésze lett, a hetvenes években pedig a Dunakanyar Intéző Bizottság alapító tagja és műszaki tanácsadójaként töltött be jelentős szerepet a Duna-kanyari üdülőterületek építészeti színvonalának javításában.

Schmidl Ferenc bútortervei. A képek Bándy Márta gyűjteményéből származnak.

Schmidl Ferenc 14 éven át volt Székesfehérvár Mérnöki Hivatalának vezetője. Az itteni évei alatt a fent taglalt és említett munkái mellett részt vett a Papnevelő Intézet földszintjének átépítésében (az Egyházmegyei Múzeum részére), a Vörösmarty Színház újjáépítésében (mivel az épület 1945-ben teljesen kiégett) és ezzel együtt a színpadi rész korszerűsítésében, a Szent István-székesegyház altemplomának kiépítésében a Hősök kápolnájává, a korábban említetteken felül az összes - a működése alatt felavatott - szobor elhelyezésében, valamint egyéb családi házak és nyaralók (pl.: Fiskális út 8.) megtervezésében is. Mindezek mellett fontos megemlíteni, hogy - sokoldalúságát bizonyítva - az épületekbe gyakran a bútorokat is ő tervezte.

Pályafutása alatt több szakmai és tudományos egyesület tagja volt, emellett pedig olyan folyóiratokban publikált, mint a Tér és Forma vagy a Magyar Építőművészet. Nem sokkal halála előtt, 1977-ben "több évtizedes magas színvonalú építészeti, városfejlesztési és oktató tevékenységéért, sokoldalú életművének elismeréseképpen" megkapta az Ybl Miklós-díjat. A székesfehérvári Hosszú temetőben lévő családi kriptában helyezték örök nyugalomra. Szülővárosának önkormányzata 2014-ben alapította meg a róla elnevezett építészeti elismerést, amellyel azokat a szakmabelieket ismerik el, kik 1990 után létrejött alkotásukkal - a névadóhoz hasonlóan - hozzájárultak a település városképének fejlődéséhez, építészeti kultúrájának előmozdításához és az épített környezet minőségének javításához.

Köszönettel tartozom Schmidl Ferenc unokájának, Bándy Mártának a kincset érő információkért és az archív fényképekért. Nélküle nem tudtam volna ilyen alapos munkát végezni.

Egyéb forrásaim:

• Mérnökök Fejérben - 2011 (Csutiné Schleer Erzsébet)
• Székesfehérvár Kulturális Örökségvédelmi Hatástanulmány 5. Kötet - 2010 (Csutiné Schleer Erzsébet)
• A székesfehérvári strandfürdő és teniszpálya - Magyar Építőművészet, 1941 (40. évfolyam, 11. szám)
• Székesfehérvár Anno... (Demeter Zsófia - Gelencsér Ferenc)
• Schmidl Ferenc: Családiház Székesfehérvárott - Magyar Építőművészet, 1942 (41. évfolyam, 4. szám)
• Táj-kert blog (a Városfejlesztés szobrászokkal és a Szent István tér, Vörösmarty tér c. bejegyzések)
• Schmidl Ferenc: A székesfehérvári szobrok titka - Magyar Építőművészet, 1942 (41. évfolyam, 2. szám)
• Schmidl Ferenc: Sokgyermekes családok háza Székesfehérváron - TECHNIKA 1939. évi 5. száma
• Magony Imre: Székesfehérvár szobrai
• köztérkép.hu

Rolf Singer