Fehérvár belvárosa szerencsére tele van szebbnél szebb épületekkel, és köztük csodálatos műemlék jellegű lakóházakkal. Sétáim során sokszor gyönyörködök ezeknek a házaknak a részleteiben, és egy ilyen korzózás alkalmával jutott eszembe, hogy össze kellene válogatni a - szerintem - legszebbeket. Aztán elkészült a tízes lista, és elkészültek a fényképek is. Sorrendet viszont nem állítottam - "utazásunkat" a Vörösmarty térről kezdjük a történelmi belvároson át egészen a Zichy-ligetig.
A Vörösmarty tér 5. szám alatt található csodálatosan szép romantikus palotát a város híres szülötte, Ybl Miklós tervezte még 1860 körül. Az épület talán legérdekesebb részlete az erkélyre nyíló két ajtó között álló antikizáló kőkariatida. De tulajdonképpen az egész lakóház tele van gyönyörű, gazdag formaképzésű díszítésekkel - mint például a rizalit oromzatán lévő tárcsákból kinéző fejek. Ezeket mind-mind érdemes kicsit jobban szemügyre venni, ha arra jár az ember. Sajnos eme műemlék jelenleg nincs valami jó állapotban, igazán ráférne egy restaurálás, de még így, kopottas állapotban is elvarázsolja az embert.
Szintén a Vörösmarty téren található az úgynevezett "tornyos ház", melyet Brein Ferenc építész tervezett és építtetett 1876-ban élettársa, Stadler Katalin számára. A romantikus historizáló sarokház tornyainak párkányán életnagyságú allegorikus nőalakok állnak, melyek mind a művészet egy-egy ágát - a költészetet, a kézművességet, a szobrászatot/építészetet, a történetírást, a táncművészetet/zeneművészetet és a festészetet - jelképezik. De figyelemreméltóak a már eklektikus stílusú homlokzaton a kettős lizénák figurális oszlopfői és a tetejükön lévő Athéné-fejek is, valamint az ablakok feletti oroszlánfejes díszítések.
Továbbra is maradunk a Vörösmarty téren, ahol a 10-es házszám alatt egy sárga színű historizáló lakóházat találunk, melyet a zöld palotához hasonlóan ugyancsak Ybl Miklós tervezett az 1860-as években. A szinte kifogástalan állapotban lévő és fantasztikusan aprólékos díszítésű romantikus épületnek igazi ékessége (lehetne) a díszes kőrácsos erkély. Emberfejek láthatóak a homlokzati rózsaablak két oldalán, kör alakú mezőkben és az első emeleti ablakok alatt levél motívumokkal keretezve. És persze gyönyörű épületnek hasonlóan míves és gazdagon díszített kapu dukál, melyek szárnyai egyébként teljesen eredetiek.
Picit arrébb, a Say-ház után, az előbbihez egy nagyon hasonló lakóházat találunk. A viszonylagos egyezés (legszembetűnőbb különbség a kőrácsos helyett kovácsoltvas korlátú erkély) nem véletlen, hisz ez is egy "Ybl-ház". Ennek azonban van becses neve, ugyanis Magony Imre a Székesfehérvár Szobrai című könyvében Schwanfelder-házként hivatkozik rá. A historizáló épület ugyancsak 1860 tájékán készült el. Elvileg többször is átalakították, de szerencsére megőrizte eredeti jellegét. Az első emeleten itt is emberfejes és levéldíszes épületplasztikákat helyeztek az ablakok alá. Az állapota sajnos nem túl jó.
Következő állomásunk a Szent István tér, melynek központi eleme az államalapító királyunk lovasszobra. Az itt található copf (vagyis klasszicizáló késő barokk) stílusú Bajzáth-házat 1800-ban építtette a Fejér megyei birtokos család. A szocialista időkben szükséglakásokat alakítottak ki az épületben, felújításra pedig azóta sem került sor, nekem viszont az elhanyagoltság ellenére is nagyon tetszik ez a viszonylag szerényen díszített lakóház. Az eklektikus szárnyakkal ellátott kapu fogrovatos, egyenes záradékú kőkeretezése rozettás zárókődíszes, melynek két oldalán gyönyörű ágdíszek pompáznak. Az emeleti ablakok felett pedig míves füzérdíszítés látható.
A Kossuth utcában található „Pávás-házként” ismert, szecessziós lakóház Csöppenszky Mihály ügyvéd számára épült 1900 körül, Fröschl Ferenc tervei alapján. Az erősen díszített, egyemeletes lakóház különlegességei a rozettadíszes homlokzaton, pontosabban a féloszlopfőkön látható páva-reliefek - melyek a névadói a háznak - és az emeleten a hármas nyílású loggia a míves kovácsoltvas korláttal. Felül, a festett üvegű padlástéri ablak körül pedig életfa-dombormű is megfigyelhető. Véleményem szerint a ház a belváros egyik legszebb "ékszerdoboza" annak ellenére, hogy ráférne egy teljes körű renoválás (utoljára ugyanis 1997-ben újították fel).
A Kossuth utcában, a belső udvarban "bújik meg" egy középkori eredetű árkádíves lakóház, melynek jelenkori különlegessége a Kovács Jenő órásmester, Ecsedi Mária képzőművész, Korompai Péter keramikusművész és Diós Tibor kovácsmester alkotta Órajáték, melynek figurái a magyar történelem olyan királyi személyiségeit ábrázolják, akiknek nevéhez legendák fűződnek. Ezek először délelőtt tíz órakor jelennek meg zenei kísérettel, majd délben, a templomokban egyszerre megkonduló harangszó után láthatjuk őket ismét. Délután már két óránként, kettő, négy és hat órakor vonulnak fel az alakok. Az épület ezen részében Óramúzeum is található.
Az általam csak "kagylós ház-ként" hívott kétemeletes, eklektikus lakóépület a XIX. század végén épült, már meglévő házak átépítésével és bővítésével. A Fő utcára néző homlokzatán az ablakok felett frenetikusan szép és gazdag ornamentika látható: barokkos hatású kagylódíszes pajzsok az oldalakon emberfejekkel kombinálva. A Szent János közre néző homlokzaton pedig szintén kagylómotívumokkal díszített, stukkókkal keretezett vakablakokat találunk. Sajnos itt-ott már pereg róla a festés. A földszinten egyébként egy férfi- és női ruházati üzlet van, melynek megnyerő cégér-figuráiról már írtam korábban.
A Basa utca és a Fő utca sarkán lévő L alaprajzú, belső udvaros romantikus stílusú Gerchard-ház, mint az összeállításom legtöbbje, szintén 1860 körül épült. Az emeleti ablakai gazdagon díszítettek. A saroktengelyek ikerablakosak, az első emeleten keretezettek: tükörmezős, korinthoszi fejezetű pilaszterekkel; félkörívekkel megtört, egyenes szemöldökpárkánnyal; az ablakok alatt pedig ornamentális és rozetta díszítéssel. Ez sincs tökéletes állapotban, de így is a belváros egyik kiemelkedően pompázatos műemléke.
És végül elérkeztünk a Zichy ligetbe, ahol több szép műemlék jellegű épületet is találni, nekem azonban legeslegjobban a historizáló Karl-ház tetszik. Karl György - az egykori építtető és tulajdonos - kenőcs-, likőr-, és ecetgyáros volt, aki 1860-ban gondolta úgy, hogy megbízza a kor egyik legnagyobb építészét, Ybl Miklóst, hogy tervezzen neki lakóházat. A számomra legkedvesebb részlete a kovácsoltvas korlátú erkély, ami mögött loggia nyílik, melynek korintizáló fővel rendelkező középoszlopon nyugszik a két félkörívű nyílása, és e félköröket ismétlik a loggia ablakai. Meg kell még említenem, hogy szinte hibátlan, gondozott épületről van szó.
Rolf Singer
