Érdekes Fehérvár

Fehérvár Napraforgó utcája, azaz a Várkörúti villasor

2020. január 07. - Rolf Singer

Székesfehérvár egyik legérdekesebb utcaszakasza a történelmi belváros és a Víziváros határán húzódó Várkörút északi része, ugyanis az itteni villák, bérházak és középületek zöme a harmincas években épült, egy részük pedig a Bauhaus szellemét tükrözi, de találni itt art deco épületet, és a római iskola is képviselteti magát. Nemrég - két szakaszban - felújították a Molnár-villa és az "Egészségház" gyönyörű épületegyüttesét, én pedig úgy gondoltam, ez remek apropó arra, hogy írjak egy kis értekezést a villasorról.

A régi várárok és városfal helyén húzódó Várkörút déli szakasza még a historizmus jegyében született, az északi szakasz kiépítésének viszont csak a harmincas évek elején láttak neki, mikor is a nagy gazdasági világválság az építészetben is változást hozott. Az 1940-re kiépült, elegáns, modern villasor, mely szerencsére a világháború után is színvonalas elemekkel bővült, Fehérvár egyik legjelentősebb építészeti értéke.

Kezdjük túránk a Romkerttől! A harmincas évek modernizmusának nem éppen különleges, de igencsak szép, igényes megnyilvánulásai a Prohászka ligettel szemben található, egyszerűbb, szabadonálló, nyeregtetős villaépületek. A 20. szám alatti, háromszintes, a déli homlokzat emeletein loggiákkal ellátott, terrakotta színű ház érdekesebb részlete a lépcsőház függőleges ablaksávja a bejárat felett, míg a 18-as számú egyemeletes, a bejárati bővítmény felett teraszos Ribiczey-villa jellegzetességei az ablakokat összefogó kőkeretek. Utóbbi 1935-ben épült ribiczei Ribiczey Mária és Margit számára (címerük még most is ott díszeleg a ház kapuján) Gáspár István tervei alapján. Érdekesség, hogy a váraljai Eötvös utca elején található íves villaépületet is Gáspár István tervezte, aki amellett, hogy okleveles építészmérnök volt, tűzoltótisztként is "működött", ráadásul a negyvenes években már mint a tűzoltóság főparancsnoka.

A Várkörút és a Lakatos utca sarkán álló épületet a villasornak több remekművet is adó Molnár Tibor tervezte Eppinger Ignác téglagyáros számára. Az 1934-ben felépült hatalmas villa az expresszív modern építészet gyöngyszeme. Az áramvonalas (streamline) stílusnak is nevezett irányzat az 1930-as évek elején jelent meg a magyar art deco építészetben, és a visszafogottság mellett a luxus óceánjárókat idéző elegánsan lekerekített sarkok jellemezték - nem véletlen, hogy a szinte dísztelen (csupán a kapubéllet téglajátéka mérvadó) Eppinger-ház terasza is egy hajófedélzethez hasonlít. Érdekesség, hogy a hatvanas években itt bérelt lakást Takács Imre költő - ki ez idő tájt tanárként dolgozott Fehérváron - és emiatt Pilinszky János is gyakran megfordult e házban. 1999-től egy ideig banképületként szolgált, ekkor alakították ki az ívesen átforduló sarokmegoldás jellegtelen bejáratát.

dsc_3803.JPG

A szemközti utcasarok épülete nem villa, és nem is a két világháború közötti időszak alkotása, de magas szintű építészeti nívója és különlegessége révén mindenképpen érdemes ejteni róla néhány szót. A Brunswick Teréz Óvoda épületegyüttese 1960-ban épült az egyik legjelentősebb fehérvári építész, Pordán Horváth Ferenc terve szerint. A példaszerű tömegformálás mellett kiemelendő a kisméretű, mélyüvegezésű ablaknyílások szépen megkomponált ritmusa, mely derűt és játékosságot kölcsönöz a homlokzatnak. Mindemellett meg kell még említenem N. Kovács Mária nevét is, ugyanis az ő műve az óvoda kertjében található, kedves kis teknős-díszkút.

dsc_3200h.JPG

A szomszédjához hasonlóan az 1933-as Kaltenecker-villa is Molnár Tibor műve. A fehérvári születésű Kaltenecker Viktor 1903-ban nyitotta meg ügyvédi irodáját. Többek között a Vörösmarty-Kör főtitkára, a Zenekedvelők Egyesületének elnöke és a Fejér megyei Takarékpénztár ügyésze volt. Egykori otthonát puritán jellemének megfelelően az egyszerűség és a tisztaság jellemzi - csupán a telek kapuján látható némi art deco jellegű díszítés. Eredetileg méretében is szerény volt: csak egyszintesként épült, 1965-ben bővítették, ám ez is Molnár tervei szerint történt, így építészeti értéke nem csorbult.

A villasor talán legfiatalabb épülete a 12-es számú ház, melynek főhomlokzata - csakúgy, mint az óvodáé - a Watthay Ferenc utcára néz. E visszafogott modern villát a hatvanas években építették, felújítására pedig 2010 tájékán került sor.

Molnár Tibor legelőször saját magának tervezett házat az újonnan megnyitott Várkörúton: az építész - eredetileg pasztellsárga - "Poirot-hangulatú" otthona már 1933-ban elkészült. A geometrikus tömegformák összekapcsolásával megalkotott, Bauhaus- és art deco-hatásokat is mutató épület a város egyik legszebb építészeti műremeke. Jellegzetessége a félhengeres, előreugró lépcsőház a hosszúkás, ívesen záródó ablakkal - mintául bizonyára az Árkay Bertalan tervezte budapesti Beretvás-villa szolgált. A baloldalán anno nyitott terasz volt, ám azt beépítették, mikor a házat 1992 és 1999 között Bozóki Judit tervezésével irodaépületté alakították. Felújításával - mely tehát már régóta váratott magára - épp Karácsonyra végeztek.

A Molnár-villa szomszédja egyúttal annak építészeti folytatása: a Bauhaus szellemében tervezett "Egészségház" eredetileg lakóház volt, a Molnár Tibor nevéhez fűződő átépítését 1936 és 1940 között végezték - ekkor készült az udvar oszlopos-árkádos kialakítása, illetve a földszintes, ívesen forduló épületrész, mely aztán fogorvosi rendelőként működött. Anno egy Anya gyermekével című szobor díszítette a homlokzatot, ám ez a II. világháború után eltűnt. A tavaly végzett példás felújítás előtt még stílusától idegen, harsány színeket viselt, és a Péter Rózsa Gimnáziumnak adott otthont, ma már lakóépületként funkcionál.

A 10-es számú ház is igazi különlegesség lévén Fehérvár viszonylag kevés "tisztán art deco" épületeinek egyike - a dekoratív stílus játékosságát nagyszerűen tükrözi a kovácsoltvas erkélykorlát és kapurács. Az egyemeletes, magastetős villát, melynek főtömegéhez egy szintén egyemeletes, de előtetős bejárati rész csatlakozik, a fiatal Schmidl Ferenc tervezte még 1930-ban a Felsőkereskedelmi Iskola igazgatója, Barth (később Baróth) Rezső megbízásából. Korábban barackszínben pompázott, de a közelmúltbéli átalakítása során nem csak a színét, sajnos emeleti ablakainak régi zsalugátereit is elvesztette.

Kevésbé érdekes, de azért szóra érdemes az ugyancsak a harmincas évek elejéről származó, ám még konzervatív neobarokk stílusban épült ház a 8-as szám alatt előreugró középrizalittal, stukkódíszes oromzattal, füzérdíszes pilaszterekkel, valamint alacsony manzárdtetővel. Sajnos a főhomlokzat nagy részét örökzöld növényzet takarja, és a felújítás is ráférne e mintegy 90 éves épületre. Ma nő-, illetve belgyógyászati rendelő működik itt.

Nem a Molnár-villa az egyetlen egykori építészotthon a Várkörúton: a villasor talán legkülönlegesebb elemét a város akkori főépítésze, Schmidl Ferenc tervezte saját magának, illetve családjának a harmincas évek második felében. E déli tájolású modern lakóház tulajdonképpen a Bástya utcai szülői ház hátsó udvarában épült fel, és az igen keskeny - mindössze 12 méter széles - telek a már tapasztalt építészt is komoly kihívás elé állította, de leleményességének köszönhetően (például a csupán 3 méter széles ebédlő edényszekrényének falba mélyesztésével és az étkezőt a nappalival való teljes összenyitásával) egy minden alapvető szükségletet és komfortot kielégítő családi otthont alkotott. Később azonban sajnos ebből is irodaépület vált, és jelenleg sok-sok otromba hirdetés csorbítja szépségét. A főhomlokzat sarkán, a konzolon Ohmann Béla alkotása áll, mely stílusában a novecento letisztult formavilágát tükrözi. A szobor az építész feleségének kérésére készült - Havranek Karola Szent Józsefet tartotta pártfogójának, és később a szentnek tulajdonította azt is, hogy házuk a csodával határos módon majdhogynem sértetlenül átvészelte a világháborút. Ezzel kapcsolatban érdekes a ma utazási irodaként működő, egyébként garázsnak látszó helyiség, ami valójában egy óvóhely, melynek födémét úgy méretezték, hogy a teljes ház súlyát elbírja, ha az összedőlne.

Schmidl Ferenc legeslegelső munkája az utca túloldalán található Pattantyús-ház volt (a fiatal építész épp ez idő tájt házasodott, és az ifjú pár aztán az ezért a házért kapott pénzből ment nászútra). A nagy gazdasági világválság tetőzése után a modern felfogás került többségbe a lakóház-építészetben, ezzel az új építésű neobarokk villák száma a töredékére esett vissza. Ez az éppen 1930-as villa egyfajta átmenetet képvisel, hiszen habár neobarokk stílusjegyeket visel magán, jóval visszafogottabb "Horthybarokk" szomszédjánál, az összképet tekintve pedig már-már modernnek hat. Az eme kettősség ellenére harmonikus épület jellegzetessége az utcai homlokzat félhenger alakú bővítménye tetején terasszal, de ugyancsak teraszos a négyzetes alaprajzú főtömeghez csatlakozó földszintes, előtetős bejárati rész. Építtetője, az ügyvéd Pattantyús-Ábrahám János a II. világháború után külföldre menekült, egykori otthona ma a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. székhelye.

Szemközt az Országzászló téri Szent István Király Múzeum 1934-1937-es, "mókás" bővítése látható. Az új épületrész le sem tagadhatná, hogy két építész közös alkotása: Schmidl Ferenc tervezte a romantizáló, "boglyas-íves" földszintet, míg Molnár Tibor a "csupa ablak" emeleteket és a "ravaszul megszerkesztett kis" lépcsőházat.

dsc_2809eee-horz.jpg

A múzeummal átellenben, a Várkörút és a Kígyó utca sarkán álló, terrakottaszínű modern épület "becsapós": akár a harmincas évekből is származhatna, de az igazság az, hogy ez a kétemeletes bérház az 1950-es évek végén épült -  a magyar építészet a szocialista realizmus rövid korszaka után az ötvenes évek második felében visszatért a modernhez, és bizony ilyen igényes és szép lakóházak is készültek a "szocmodern" időkben. Figyelemreméltóak a várkörúti sarok fehér kőkeretes álsarokablakai, valamint a míves bejáratok - ugyanis két bejáratai is van a háznak, a másik felett, azaz a Kígyó utcai sarkán pedig egy a városunkra oly jellemző építészeti megoldás, zárterkély látható.

A 3-as számú, háromemeletes, modern saroképület eredetileg az Izraelita Hitközség lakóháza volt, Somogyi György tervezte 1935-ben. Különlegessége, hogy az emeletein a homlokzat konzolosan előreugrik, a sarkán pedig tömör mellvédes erkélyek láthatóak, illetve csaknem ugyanolyan álsarokablakok, mint amilyenek a szemközti utcasarok imént bemutatott bérházának sarkán - kétségtelen, hogy annak tervezőjére hatással volt Somogyi alkotása. Legutóbbi felújítása 2003-ban történt.

A Várkörút és a Kígyó utca találkozásától északra fekvő háromszög alakú, elkeskenyedő telekre egy igen különleges lakóházat álmodott meg a már többször említett Molnár Tibor. A stílszerűen "Vasalóháznak" nevezett, íves trapéz alaprajzú épületben - Csutiné Schleer Erzsébet szavaival élve - "vidáman dúl a novecento", ugyanakkor íves formai megoldásain az art deco hatása érződik. Az 1936-ban Szalai Dezső és felesége, illetve Bendorfer György számára épült ház rengeteg érdekes építészeti megoldással rendelkezik - a főhomlokzat sarkon átforduló, erkélyei, a bejárat felett látható íves lépcsőházablak, valamint a hátsó homlokzat üvegezett, félhenger alakú bővítménye mind-mind kiemelendő. Nagy kár, hogy pusztulófélben van.

Igazán szép modern épület az 1-es szám alatti "sarok nélküli sarokház" is, melynek tömege a főútról ívesen átfordul a Marosi Arnold utcába. Özv. Grünfeld Gézánénak készült a harmincas évek végén, sajátossága még a bejárat feletti háromszintes rizalit, melyhez kétoldalt minden emeleten egy-egy erkély csatlakozik, illetve az igencsak elegáns kőburkolat a földszint teljes magasságában. Bár nem találtam róla adatot, de úgy tűnik, a belvárosi Fő utca irányába történt kibővítése már az ötvenes években történt - az új szárny erkélyrácsaival megegyezőket a vasútvidéki szocreál épületeken látni.

dsc_3323.JPG

Az utca utolsó (tulajdonképpen legelső) épülete a 4-es számú házhoz hasonlóan "becsapós", ugyanis építésze, Dr. Kotsis Iván a harmincas években több ehhez hasonló, azaz a történelmi belváros jellegzetes barokk épületeit imitáló, zárterkélyes, modern bérházat is tervezett a városnak, ám e fröcskölt vakolatú épület már a hatvanas években épült, előtte ugyanis szesz- és likőrgyár állt e helyen. Ma a Polgármesteri Hivatal Adóirodájaként szolgál.

Forrásaim:

  • Csutiné Schleer Erzsébet: Kulturális örökségvédelmi hatástanulmány. Víziváros.
  • Entz Géza Antal: Magyarország műemlékei - Székesfehérvár
  • Bolla Zoltán: A magyar art deco építészet
  • Kovács Eleonóra: Víziváros - Egy fehérvári városrész története
  • Magyarország közhivatalainak cím- és adattára, 1942.
  • Schmidl Ferenc: Családiház Székesfehérvárott - Magyar Építőművészet, 1942 (41. évfolyam, 4. szám)
  • Bándy Márta levelei
  • Mérnökök Fejérben - 2011
  • "Szocdeco, art real" és egyéb stílusirányzatok. c. blogposzt (táj-kert)

Rolf Singer

Bazilikáról a kertbe

Fehérvár legmagasabb pontján egykor Géza fejedelem négykaréjos temploma állt, később pedig a gótikus Szent Péter és Pál-templom épült ott fel, majd a 1758 és 1774 között a barokk Szent István-plébániatemplom, melynek szobrait Huber János Pál készítette 1773-ban. Szent Lászlót már 1967-ben lecserélték, mert az súlyosan megsérült a II. világháború során, azonban a másik két alkotást, Szent István és Szent Imre figuráit csak a közelmúltban emelték le az épületről: az eredeti, barokk szobrokat a Püspöki Palota kertjében állították fel, újraszentelésükre 2018. augusztus 10-én került sor.

Karácsony Fehérváron 2019

Ahogy tavaly, úgy idén is készítettem néhány képet a város karácsonyi dekorációiról.

"Karácsonyi sikátorrá" változott a Vasvári Pál utca.

A város karácsonyfája a Bory-vár mellől érkezett. A környezettudatosság jegyében régi fadíszekkel dekorálták.

Természetesen a Püspöki Palota, a Városház tér és a Fő utca is kapott ünnepi dekorációkat.

A már jól ismert fénygömbök idén is a Schmidegg-palota előtt díszelegnek.

Hó ugyan nem volt, a Zichy ligetben mégis látni néhány hóembert.

A Technika Háza előtti fenyőből ismét karácsonyfa lett, és idén is égőket kaptak a Rákóczi utca koronájukat vesztett fái.

És végezetül, de nem utolsósorban: Fehérvár legdíszesebb erkélyét a Széna téren találtam.

Rolf Singer

Madonna a kapualjban

A hagyományoknak megfelelően idén is megnyílt az Adventi Udvar a Püspöki Palota kertjében, és biztos vagyok benne, hogy sok látogatónak megakadt a szeme a palota kapualjában található, csodaszép Mária-szobron.

A kérdésre, hogy mégis kinek az alkotásáról van szó, egyértelműen megadja a választ a szobor talapzatának felirata. Németh Kálmán 1903-ban született a felvidéki Podolinban. Művészi hajlamai korán jelentkeztek, majdani kedvenc anyagával, a fával már kisdiák évei alatt megismerkedett nagyapja asztalos műhelyében. Bár a trianoni békeszerződés után a Csonka-Magyarországra kellett költöznie családjával (először Ceglédre, majd Fótra, hol ma emlékháza található), művészetére igen nagy hatással voltak a Szepességben eltöltött évek, és a későbbiekben is remek ihletforrásként szolgáltak számára az emlékeiben őrzött szülőföld templomainak faszobrai, valamint reneszánsz oltárai. 1922-1923-ban az Iparművészeti Iskola díszítőszobrász szakának növendéke és ifj. Mátrai Lajos tanítványa volt, 1927 és 1931 között a Magyar Művészeti Főiskolán pedig olyan neves művészek egyengették útját, mint Sidló Ferenc és a fehérvári Bory Jenő.

A szóban forgó alkotást 1928-ban készítette - a művész fiatalkori ideálját formázta meg Szűz Máriaként, és neki is ajándékozta a szobrot. Sokáig egy szoba sarkát díszítette, ám a második világháború után az állam kisajátította a magánházat, a leválasztott lakásban pedig nem maradt számára hely. Eztán Csupor Zoltán Mihálynak köszönhetően a tordasi Gyümölcsoltó Boldogasszony templomba költözött. A katolikus pap 1954-ben került a székesfehérvári egyházmegye legkisebb plébániájára, hol aztán egy több ezer darabból álló művelődéstörténeti gyűjteményt hozott létre - e magánmúzeum kincse volt Németh Kálmán alkotása is. 1995-ben a plébános elhunyt, gyűjteményének nagy része pedig a Gödöllői Városi Múzeumra szállt, ám a Boldogságos Szűz a templomban maradt - de csak az épület renoválásáig.

Merthogy a tordasi plébániatemplom legutóbbi felújítása során egyes "világi" szakértők megkérdőjelezték, kétségbe vonták Németh Kálmán művének szakrális jellegét mondván az alkotás nem lehet Mária-szobor, mivel figurája nem viseli magán a Szűzanya ismertetőjegyeit, glória sem látható a feje körül, és a kis Jézus is hiányzik a kezéből. A szobornak (melynek véleményem szerint nincs szüksége - mondhatni - felesleges jelképekre, épp ebben rejlik nagyszerűsége) így nem volt maradása, de szerencsére voltak, akik felismerték igazi értékét. Fehérvárra Smohay András révén került néhány évvel ezelőtt: az Egyházmegyei Múzeum igazgatója első látásra "beleszeretett" a szépséges műalkotásba, és először úgy volt, hogy a múzeumban helyezik el. Csakhogy nem csak neki, hanem Spányi Antal megyéspüspöknek is igencsak megtetszett, ezért aztán inkább a Püspöki Palotában állították fel. Én azt javaslom mindenkinek, aki még nem tette meg, hogy advent utolsó hétvégéjén a palota kertjébe menet álljon meg kicsit a szobornál, mert ez egy olyan műremek, melyet érdemes saját szemmel is megcsodálni.

Kellemes Karácsonyi Ünnepeket!

Rolf Singer

Szentet cseréltek Csókakőn

A Csókakő neogótikus katolikus temploma előtt álló Szent Donát-szobor érdekessége, hogy felállításakor - 2018 nyarán - a korábbi Donát-szobrot váltotta, ám azt nem az állapota miatt, és nem is esztétikai kifogások alapján távolították el.

Magyarországra a Rajna vidékről érkezett német telepesek hozhatták magukkal Szent Donát kultuszát, azonban itthon münstereifeli Szent Donát és arezzói Szent Donát alakja összemosódott - ezért történhetett meg az, hogy amikor 2006-ban a jó boráról is híres Csókakőn szobrot készíttettek a szentnek, azt az alkotó, Bujdosó Dénes püspökként ábrázolta. Arezzói Szent Donát valóban püspök volt, ám ő a pékek és az epilepsziá­sok védőszentje.

A szőlőművesek védőszentje légiós katona volt Marcus Aurelius seregében, és 180-ban halt mártírhalált. A tévedésre a Székesfehérváron újjáépített Szent Donát kápolna oltárképét megfestő Karácsony Imre restaurátor hívta fel a csókakőiek figyelmét. Az új szobrot, mely már római legionáriusként ábrázolja a vértanút, Kanalas Sándor faragta. A régi figurát a temetőkápolnába helyezték.

Kitáblázva 3. rész

A Vak Bottyán köz 12 lakásos társasházát - ahogy a falán elhelyezett táblán is olvasható - Göde Ferenc és Muskovits László kettőse tervezte. Az épület érdekessége a sarokerkély. Ez a kialakítás Magyarországon Győrben és Székesfehérváron fordul elő nagyobb számban. A mi városunkban ráadásul rendhagyó módon még Bauhaus jellegű és szocreál épületen is megjelenik, nem csoda tehát, hogy a Göde-Muskovits-tervezőpáros úgy gondolta, a XXI. században is folytatni kell ezt az építészeti hagyományt.

Seregélyes, a magyar vasút egyik szégyenfoltja

Seregélyes a Pusztaszabolcs-Székesfehérvár vasútvonal egyik állomása. Eredetileg 3 vágányos volt, de 1999-ben az elsőt és a harmadikat felszedték. A felvételi épület régóta siralmas állapotban van, ennek ellenére az emeleti részét ma is lakják.

Nagy-Magyarország a Vértes alján

A móri borvidékhez tartozó, Székesfehérvártól mindössze huszonhárom kilométerre fekvő Csókakő legjelentősebb nevezetessége kétségkívül a Vértes szélére épült vár, mely a megye egyetlen középkori eredetű erődítménye, ám ottjártamkor az én érdeklődésem sokkal jobban felkeltették a jelenleg is felújítás alatt álló, és egyébként igencsak anakronisztikussá vált építmény alatti Nagy-Magyarország tér szobrai, emlékművei - itt található többek között a megye egyetlen Horthy Miklós-szobra, és az ország egyedüli csendőr-emlékműve.

dscn9435.JPG

A vár alatt található úgynevezett Bányaudvart a Horthy-szobor átadásának napján, 2012. június 16-án keresztelték át Nagy-Magyarország térre. Az itt lévő műalkotások száma azóta jócskán megnőtt, a tér legújabb szobrát pedig éppen idén nyáron avatták fel. Fontosnak tartom még megjegyezni, hogy e - mondhatni - egyedülálló szoborpark nem jöhetett volna létre a Vértesalja Gyermekei Baráti Társaság nélkül - a szervezet igen fontos szerepet játszott az összes mű megszületésében.

A trianoni békediktátum területe kétharmadával csonkította meg a történelmi Magyarországot, a súlyos igazságtalanság okozta sebekre pedig az irredentizmus eszméje hozott némi gyógyírt. Azonban a II. világháború után az országzászlókat és az irredenta szobrokat egytől-egyig lebontották, és csak a rendszerváltás után nyílt lehetőség új Trianon-emlékművek állítására. Csókakő 2007-ben tett így, tehát a hely legelső műalkotása jóval öregebb, mint maga a tér - Máhr Ferenc szobrászművész és Révay Gyula fafaragómester közös művét augusztus 31-én avatták fel az akkor még csak bányaudvarként vagy váraljaként emlegetett területen. Az alkotás tulajdonképpen egy talpazat jelleggel készített mészkő alapon rögzített Nagy-Magyarország térkép (melyen József Attila Nem, nem, soha! című versének részlete olvasható) és egy mívesen faragott, Nagy-Magyarország térképpel, illetve a koronás Szűz Mária arcportréjának domborművével kombinált fakereszt együttese.

Vitéz nagybányai Horthy Miklós kétségkívül a XX. századi magyar történelem egyik legjelentősebb alakja, ugyanakkor egyben talán a legellentmondásosabb is. Az egykori kormányzó közadakozásból finanszírozott mellszobra - mint már említettem - 2012-ben állítódott. Érdekesség, hogy az eseményen beszédet mondott többek között Hegedűs Lóránt is, az a református lelkész, kinek budapesti temploma előterében már 2007-ben Horthy-szobrot avattak. Azzal ellentétben a csókakői portré - a látszat ellenére - kőből készült, csak bronzosították, alkotója Máhr Ferenc, aki egyébként gyerekkora óta a közeli Csákberényben él.

2016-ban ismét bővült az "emlékművek tárháza": A június 4-én felavatott turulmadarak az I. és a II. világháború áldozatainak állítanak emléket. Az alkotásegyüttes érdekessége, hogy a figurák különleges eljárással készültek: gipsz és egyfajta műanyag keverékei, így fagy- és időtállóak. Alkotójuk Endresz László.

A turulok előtt elhelyezett oroszlán-szobor - melyet a Trianon-emlékmű és a Horthy-szobor alkotója, Máhr Ferenc készített - pedig a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket. Az oroszlán, mely a csendőrség jelképe volt, a Magyar Királyság középcímerét tartja a mancsában. Az alkotás egyébként már 2012-ben elkészült, de csak 2014. augusztus 16-án avatták fel, ám akkor még magánterületen, jelenlegi helyére csak a közelmúltban került. A csendőrség a Kádár-kor történelmi emlékezetében egyenesen az "úri Magyarország" elnyomó hatalmának gyűlölt jelképe volt, de az alakulat megítélése napjainkban is ellentmondásos, az mindenesetre igencsak abszurd, hogy a betyárvilágot felszámoló egykori rendőri szerv emlékművének áthelyezése épp egy Betyársereg nevű csoportnak köszönhetően történt meg: a költségeket ugyanis egy a "betyárok" által szervezett 2015-ös koncert bevételei biztosították. 

A többi műalkotástól kissé távolabb helyezték el az idei év júliusában leleplezett Kárpátok őre szobrot. Az eredeti alkotást, Szeszák Ferenc művét 1915. augusztus 18-án Kolozsváron emelték, ám azt az I. világháború után Erdélybe bevonuló román katonák felgyújtották. Azóta több másolata is készült, 2002-ben Szilvásváradon, 2010-ben Budakalászon, 2013-ban pedig az erdélyi Csíkcsomortánon. A legújabb, csókakői emlékmű csapatmunka eredménye: a figurát Demeter József erdélyi fafaragó készítette, a talapzatot Molnár József és Polányi Dániel kőművesek kivitelezték, és Lőrincz Ottó kovácsmester is segédkezett a munkálatokban, ám az egészet - szó szerint - nem hozhatták volna tető alá Csöngedi Roland nélkül: az ácsmester készítette el a szobor fölé emelt tetőt, mely remélhetőleg megvédi majd a fából faragott strázsálót az - olykor kegyetlen - időjárás viszontagságaitól. A település vára egykor török végvár volt, és most e régi határon álló szobor mint az összefogás jelképe üzeni: az önkényesen meghúzott határvonalak nem lehetnek akadályai a nemzetegyesítésnek, melyet nem harcok vagy diplomácia útján, hanem párbeszéddel, látogatással, a kapcsolatok folyamatos ápolásával kell elérni. Ennek szellemében az avatóünnepségen erdélyi tánccsoportok és felvidéki énekesek is felléptek.

Forrásaim:

  • köztérkép.hu
  • feol.hu (B. Kiss László, illetve Palocsai Jenő cikkei)
  • trianon100.hu
  • Vécsey Aurél: Nagy-Magyarország - Revizionizmus és irredentizmus
  • Lévai Anita - Pótó István: A Magyar Királyi Csendőrség története
  • Fűrész György polgármester levelei

Rolf Singer

Hármas graffiti a Hármas-hídnál

Azt, hogy mi a graffiti üzenete, illetve hogy kiről van szó, nem sikerült kiderítenem.

A baloldali képen a háttérben az 1964-ben megnyitott Hármashídi Vízműtelep épülete látható.

Amerre a vonat se jár...

...vagy legalábbis csak ritkán. Moha egykor megközelíthető volt a Székesfehérvár-Komárom vasútvonalon, ám 2009-ben ezen az állomáson is megszűnt a személyforgalom. Ugyan a vonalon 2010-től újra járnak a személyvonatok, 2012 áprilisa óta egyetlen vonat sem áll meg az 1860. június 1-jén megnyitott mohai állomáson.

A képen a végponti váltókezelői szolgálati hely picinyke épülete (az egyik kedvenc vasúti épületem) látható.

süti beállítások módosítása