A váraljai Szentlélek katonai temetőben hatszáz az I. világháborúban és háromszázötven a II. világháborúban elesett magyar honvéd, valamint mintegy négyezer német katona nyugszik. A fehérvári építész, Schulz István tervezte az 1991-ben újra felszentelt sírkertet, mely valóban olyan, mint egy zseniálisan megkomponált mestermű.

A területen először 1898-ban alakítottak ki temetőt, mely akkor még a szegényeké volt. Katonákat először az I. világháború idején helyeztek itt örök nyugalomra. A két világháború között ugyancsak a szegény emberek temetőjeként funkcionált a hely, aztán a II. világégést követően újra katonákat temettek ide, ezúttal a magyarok mellett németeket is. 1945 után hosszú ideig elhanyagolták a temetőt - 1972-ben a református részt fel is számolták - mígnem 1987-ben a helyreállításáról döntöttek. A sírkert kialakításának megtervezését Schulz Istvánra bízták, aki 1988-ra készítette el terveit. A munkálatokkal végül 1991-re lettek készen.

A kapun belépve jobboldalt a német hadisírok láthatók. Ide az 1939 és 1945 között Székesfehérváron és környékén elesett német harcosokat temették. Kicsit hátrébb hatalmas kőtáblákon azon katonák névsorát olvashatjuk, akiknek nem találták meg a sírját.

A temető egykor rendelkezett kápolnával, azonban azt a hetvenes években lebontották. Ma már csak egy szerény kis harangláb található a II. világháborús magyar honvédek kopjafái közelében.

A különböző parcellákban leginkább egyforma sírköveket találni. Persze vannak kivételek. A katonai temető egyik legérdekesebb síremléke Szabados Béla nyughelye. "A teste lezuhant, de a lelke folytatta útját a felhőkön túl a kék egekbe." A szöveg és a posztamensen elhelyezett szobor egyértelműen arra utalnak, hogy a tragikus sorsú fiatalember repülőpilóta volt, aki bevetés közben lelte halálát.

A temető központi eleme az óriási ökomenikus kereszt, melynek talpazati felirata felszólít bennünket, hogy emlékezzünk minden háborús halottra. Jobbra a már említett nagy méretű kőtáblákhoz vezet az út, míg balra három műalkotáshoz és az I. világháborús sírokhoz.

A 44. "Hoch- und Deutschmeister" birodalmi gránátos hadosztály - melynek katonái Magyarországon harcoltak - tiszteletére egy emléktáblát helyeztek el.

A császári és királyi 10. huszárezred emlékszobrát eredetileg a mai Szent István téren avatták fel 1925-ben. Később 1938-ban a Budai úti laktanya udvarába rakták, majd 1997-ben költöztették jelenlegi helyére. Az alkotás talapzatát az életben maradt 10-es huszárok - kiknek elesett bajtársai valahol a limanovai síkságon nyugszanak - készítették, míg a szobor Kallós Ede munkája. 

Ahogy már korábban írtam, régebben a szegények nyughelyeként funkcionált e hely. A míves feszületet ifj. Havranek Antal faragta 1898-ban, mikor a katolikus és a református parcellákra osztott korábbi temetőt kialakították. Az alkotást Csanádi Gabriella restaurálta 1990-ben.

A "terecskén" található még egy I. világháborús emlékmű is, melynek alkotója és felavatási dátuma ismeretlen. Az obeliszk mögött sorakoznak az I. világháborúban elesettek fehérre festett betonkeresztjei. Eredetileg fakeresztek jelölték a sírokat, amiket a húszas években cseréltek ki.

Egy kis érdekességet hagytam a bejegyzés végére: a muzulmán vallásúak "fejfái" nem keresztet formáznak, hanem turbánokat.

"Örökké áldott azok emléke, akik a hazáért áldozták életüket."

Rolf Singer

Prohászka Ottokárt idézve: "Biztos, hogy a mennyország barokk stílben van tartva." A stílus földöntúli szépségének igazán jó példája a fehérvári Szent István-székesegyház. Még augusztusban Barokk mennyország címen nyílt kiállítás a Csók István Képtárban, ahol megtekinthetőek a 250 éve befejezett bazilika belsejének - ahol jelenleg felújítások zajlanak - szobrai, festményei és egyéb csodálatos, barokk kincsei. Kedden ingyenes tárlatvezetés volt a képtárban, én pedig kaptam az alkalmon. Engem személy szerint leginkább a gyönyörű, festett faszobrok nyűgöztek le. A kiállítás még október 23-áig látogatható.

A tárlat talán leglátványosabb tárgyai a templom 1768-as életnagyságú szobrai, melyek bibliai figurákat és szenteket ábrázolnak. Ezeket az alkotásokat fából készítették. Érdekességük, hogy a fát nem száraz állapotában faragták, és hogy a hátuk, ami úgy sem látszódott, nincs kidolgozva - ahogy a jobboldali képen is látható. A figurák ismertetőjegyei - melyeknek köszönhetően a templomba járók könnyebben beazonosíthatják a keresztény szent könyv szereplőit - aranyozottak.

Szent Pál jelképe a kard. Ez a fegyver egyrészt utal a kegyetlen keresztényüldöző múltjára, másrészt a "tizenharmadik apostolt" egy karddal fejezték le. A legenda szerint miután a feje elgurult, hármat pattant, melyek helyén víz fakadt. Mellette Szent Péter apostol látható, ki a katolikus hagyomány szerint az első pápa volt. Őt Krisztushoz hasonlóan kereszthalálra ítélték, ám nem érezte magát méltónak arra, hogy úgy végezzenek vele, mint mesterével, ezért fejjel lefelé feszítették meg.

A második sorban helyezték el Ábrahám próféta és a vértanú Szent István szobrait. Előbbi alkotásnál az áldozati kés - mellyel a fiát, Izsákot áldozta volna fel Istennek ezzel bizonyítva hite erősségét - és a végül feláldozott kos pompázik arany színben. Az első keresztény vértanú ájtatos képmásának bal kezében pedig kövek láthatók - utalva a megkövezésére, jobbjában pedig a mártírok szimbóluma, a pálmaág. Érdemes még megfigyelni a dalmatikájának míves díszítéseit is.

A harmadik sorba két János került. Evangélista Szent János Rómában halálra ítélték. Először forró olajjal teli üstbe dobták, ám János sértetlen maradt. Ezután méregkelyhet itattak vele, de ezt is túlélte. Keresztelő János nem volt ilyen szerencsés, hiszen őt - Pálhoz hasonlóan - lefejezték. Ám az ő szobrának attribútumai nem a halálával, hanem az életével kapcsolatosak. Az "Agnus Dei" azt jelenti: Isten báránya. Így nevezte János a világ bűnét hordozó Krisztust.

A székesfehérvári püspökséget 1777-ben Mária Terézia királynő alapította. Így nem meglepő, hogy a bazilika főoltárának egyik oldalában az uralkodónő névadó szentjének szobra kapott helyet. Ávilai Szent Teréz talán az extázisáról ismert leginkább. Mellette a koronás Árpád-házi Szent Erzsébet - aki II. András királyunk lánya volt - látható kezében egy érmékkel teli tálkával. Erzsébet a szegények és a nincstelen pártolója volt. Jobb kezében eredetileg egy érmét tartott, ez azonban az idők folyamán elveszett.

A tárlaton sok érdekességet figyelhetünk meg. A fenti kép baloldalán egy sekrestyésszekrény ajtószárnya szerepel, melyen jól láthatók a korábbi festékrétegek színei. A jobboldalon egy puttószobor van, mely azért "felemás", mert csupán az egyik oldalát tisztították meg. A másik fele tulajdonképpen 1938 óta érintetlen. Az ember nem is gondol bele, mennyi por és szennyeződés rakódik le egy-egy ilyen (templomi) műalkotás felületeire a hosszú-hosszú évek alatt. Természetesen ezeket a műtárgyakat is restaurálni fogják az elkövetkező években.

A bejegyzés végére két király szobrát hagytam. Az álló alak - ki hárfán játszik - Dávid, Izrael második királya. Őt ha épp nem Góliát fejével vagy parittyával ábrázolták, akkor azzal a bizonyos húros, pengetős hangszerrel, melynek segítségével - a héber hagyomány szerint - kiűzte az ártó szellemeket Saul királyból. A másik fotón Szent István király fejereklyéjének márvány másolata - melyet Szász Gyula készített - látható. Mária Terézia az ereklye őrzését bízta a templomra. A herma jelenleg a Székesfehérvári Egyházmegyei Múzeumban található. A fülke vasrácsa viszont a Sebastian Würth alkotta eredeti.

Rolf Singer

A múltkor azt írtam, hogy a legszebb lakóházakat összegyűjtő listát lehet, sőt érdemes is bővíteni. Úgy vélem, ez az állításom továbbra is helytálló, így megint összeszedtem tíz darab gyönyörű szép székesfehérvári lakóépületet.

Az igencsak forgalmas Budai út és a jelenleg felújítás alatt álló Kégl György utca sarkán található a Splényi-ház, mely nevét egy jeles magyar családról kapta. A régi (családfájuk egészen 1640-ig visszavezethető), tiroli eredetű família főleg a katonai pályán szerepelt. Báró Splényi Henrik az 1860-as években Székesfehérvár kulturális életének egyik legmeghatározóbb személyisége volt. Érdekesség, hogy az ő fia, Splényi Ödön rendőrtanácsos, aki középiskolai tanulmányait városunkban végezte, Blaha Lujza harmadik férje volt. ("A nemzet csalogányának" pedig a fehérvári Árpád Fürdő volt a kedvenc gyógyfürdője.) A historizáló, sarokrizalitos és kétszintes lakóházat 1830 körül építették. A szebb napokat is "megélt" épület rendelkezik belső udvarral, az alaprajza U alakú. Véleményem szerint a ház leggyönyörűbb részletei a kéttengelyes rizalitok pilasztereinek emberfejes díszítésű fejezetei.

Bár hivatalos dokumentum nincs, ami igazolná, de egészen bizonyos, hogy Ybl Miklós több épületet is tervezett Székesfehérváron. A Vörösmarty téren négy ilyen lakóház is található, ebből három pedig már szerepelt is a posztsorozat első részében. A halványkék színű Say-ház ugyan nincs olyan díszes, mint például két oldali (szintén Ybl tervezte) szomszédjai, de kétségkívül zseniálisan kiegészíti a kompozíciót. Tulajdonképpen ez is egy olyan érv, amely azt támasztja alá, hogy a híres építész alkotásairól van szó. Ennek megfelelően pedig a Say-házat is 1860 körül építették romantikus stílusban. A tizennégy tengelyes homlokzatú épületet nagyon nehéz "jól" lefényképezni a mérete és a környező fák miatt. Az oldalszárnyak középrizalitjainak ablakai között szoborfülkék láthatók. Arról, hogy ezekben anno milyen műalkotások kaptak helyet, sajnos nem találtam semmiféle információt. Egyébként a Say család Fehérvár egyik híres-neves gyógyszerész-dinasztiája volt, Say Rudolfot 1874-ben a Magyarországi Gyógyszerész Egyesület járási elnökévé választották. Nagyon valószínű, hogy az ominózus épületben is működött egykoron patika. Sajnos manapság az ostoba tagelők kedvelt célpontja.

Az egykori Petőfi mozi épületéhez közel (a pontos cím: Szent István tér 13.) található lakóépületet a XIX. század első felében építették eredetileg barokk stílusban, ám a század végén eklektikus, historizáló jelleget kapott. Az L alaprajzú, egyemeletes ház utcai homlokzata 1+4 tengelyes. Az oldalrizalit szegmentíves kapujának zárókövét levélminta díszíti, az ablakok alatt pedig vázát tartó griffmadarak láthatók. Kétségkívül eme griff-plasztikák a lakóház legjellegzetesebb részletei, ám érdemes még megfigyelni a rizalit ablakának aediculás kialakítását, a pilaszterek fejezeteinek mívességét és a timpanon feletti szép füzérdíszeket is. Nemrégiben teljesen felújították, ennek köszönhetően pedig kitűnő állapotban van.

A Kossuth utcában, a "fekvő katona" (I. világháborús emlékmű) mellett található sárga épület XVIII. századi eredetű, ám a XIX. században és a XX. században is némileg átalakították. Az L alaprajzú, egyszintes, klasszicizáló barokk sarokház utcai homlokzata 2+3+2 tengelyes és középrizalitos - mely felett ökörszemablakok láthatók. Az udvari homlokzatát övpárkány osztja ketté, az emeletén pedig hangulatos, szegmensíves nyílású tornác néz a Pelikán udvarra. Az épülettel kapcsolatban két érdekességet is megosztok. Az egyik, hogy egy 1908-ban készült fotográfia szerint ez az épület volt akkoriban a Kölcsönös Népsegélyező Székház. A másik, hogy az egykori Bástya söröző cégéreit - melyek jelenleg is láthatóak - Ecsedi Mária készítette 1988-ban.

A Vajda János (Líra) könyvesbolt épülete (melyben még helyet foglal a belváros játékboltjának egy része is) egy gyönyörű szép és jól karbantartott klasszicizáló lakóház. Az eredetileg barokk épületet még 1870 körül építették. A Fő utcára néző homlokzata - melyet a földszinten lizénák, az emeleten pedig a részben kannelúrázott törzsű, erősen díszes fejezetű pilaszterek tagolják - három részre osztott. Idén, a nyár végén emléktáblát kapott a ház, melyen Csitár G. Emil, városunk egyik legjelentősebb polgármestere szerepel.

A Fő utca 4-es szám alatt található sárga színű lakóház eredetileg még copf stílusban készült el a XVIII. század végén, azonban a XIX. század második felében részben átalakították romantikus stílusban. A csodálatosan díszített épület homlokzata 2+2+2 tengelyes, az emeletet ión jellegű, fonatdíszes pilaszterek határolják, illetve választják el kettesével az ablakokat, melyek felett hihetetlenül részletgazdag növényi ornamentikával díszített stukkók láthatók. Szerencsére ennek az állapota is kitűnő.

A következő két lakóház közös, ám megosztott telken található. A déli épület - mely a Fő utca 1-es szám alatt található - egy egyemeletes, eklektikus stílusú, pompás állapotú kis lakóház, melynek az utcai homlokzata 1+4 tengelyes. Az oldalrizalit ablakát két oldalról páros ión pilaszterek keretezik. Ezenkívül figyelemreméltóak még a ház füzérdíszei is.

Az előbb említett telek másik, északi épülete a Fő utca és a Rózsa utca sarkán áll. A romantikus lakóház kétszintes, a két utcára néző homlokzatainak emeleti kialakítása megegyezik. Az első emeleti ablakok alatt tetszetős reliefek láthatók.

A Fő utca és a Várkapu utca sarkán található épület egy kétszintes, eklektikus stílusú sarokház. A remek állapotban lévő lakóház -  mely földszintjén drogéria nyílt - legjellegzetesebb részletei a hangsúlyos sarokrizalit első emeleti ablakai alatt látható "ágas-bogas" domborművek.

A Zichy liget sarkán található késő klasszicista Wertheim-ház 1820 körül épült. A liget felőli homlokzata 3+3+3 tengelyes. A középrizalit emeleti része előtt kovácsoltvas korlátú erkély támaszkodik négy, mívesen faragott konzolon. Az balkon mögötti nyílások aediculás keretezésűek: a kannelúrázott, rozettás fejezetű pilaszterek által keretezett ablakok feletti geometrikus díszítésű frízeken timpanonok nyugszanak. A forduló sarokrész lekerekített és háromtengelyes. A Mátyás király körúti oldalán egy igazi kincset vehet észre, aki figyelmes: egy római kori sírkő töredéke van a lábazatban. Sajnos több helyen (főként hátul) erősen mállik a vakolat. Egyébként a házat sokáig birtokló Wertheim-család egyike volt Székesfehérvár vagyonos és megbecsült zsidó famíliáinak az 1800-as években. Wertheim Salamon Lipót 23 éven keresztül volt a helyi izraelita hitközség vezetője, emellett pedig a város kereskedelmi életében is fontos szerepet töltött be: az ő vezetésével hozták létre a Kereskedelmi Csarnokot, melynek az elnöke volt 1864 és 1890 között. Később öccsével közösen megalapították saját cégüket, melyet Salamon fia, a később herendi porcelánokat is értékesítő Pál örökölt 1892-ben. Wertheim Pál egyébként igazi polihisztor volt: 3000 holdas enyingi birtokán mintagazdaságot hozott létre szakértelmének köszönhetően, jelentős művészeti cikkeket írt; alelnöke volt a Kereskedelmi Társulatnak és a Kereskedelmi Csarnoknak; mindezek mellett pedig tagja volt többek között a Múzeum Egyletnek, a Lövészegyletnek és a Zene kedvelők társaságának. Érdekesség még, hogy Napóleon-gyűjteménye Európa-szerte híres volt.

Rolf Singer

Először is elnézést kell kérnem, mert a cím persze nem teljesen fedi a valóságot, de az ismert szólás elferdítése adta magát. Tehát valójában nem boszorkányokról van szó, hanem aranyos öregasszonyokról. Istenfélő asszonyokról, hisz ott a Biblia a kezükben. De bizony fából faragva.

"Hogyan születhet valaki újra, ha már megöregedett? Hiszen nem mehet vissza anyja méhébe, hogy másodszor is megszülessen!"

Nemrég, mikor Iszkaszentgyörgyön jártam, és a régi fürdő romjai után kutattam, hazafelé az úton fából faragott szobrokat találtam a Rákóczi Ferenc utcában, a református templomtól nem messze. Két idős néni, Bibliával a kezükben. Elsőre "csupán" fotóznivaló érdekességnek találtam őket, de később a fényképeken észrevettem egy feliratot az egyikük könyvén: "János 3:1-21". Vagyis Jézus és Nikodémus beszélgetése. Röviden tömören Jézus az újjászületésről beszél az őt titokban felkereső farizeusnak, azonban ez az újjászületés nem szó szerint értendő, hanem tulajdonképpen az ember szellemi megújulását jelenti. "Víz és a Szent Szellem által", vagyis a megkeresztelkedés útján.

"A szél fúj, amerre akar. Hallod a hangját, de nem tudod, honnan jön, és merre tart."

A szobrokat még tavaly avattak fel, az alkotó pedig Bálint József fafaragó, akinek egyébként Bakonycsernyén és Bakonykútin is találhatóak művei. De mégis mi köze van az előbb említett Bibliai részletnek Iszkaszentgyörgyhöz? A község az utóbbi években hatalmas fejlődésen ment keresztül, ráadásul idén elnyerte az Európai Falumegújítási Díjat. Tehát mondhatni egy hivatalosan is "újjászületett" településről beszélünk. És hogy miért idős néniket ábrázol a hely legújabb köztéri alkotása? Természetesen azért, mert Iszkaszentgyörgy is "öreg": a falu nevét már 1193-ban megemlíti egy írásos emlék "Izca" alakban.

Iszkaszentgyörgy fejlődésének szembetűnő bizonyítékai: a szobrok.

Néhány éve még az 1818-ban Bajzáth György által a falunak adományozott Nepomuki Szent János-szobor volt az egyetlen figurális köztéri alkotás a településen, azonban 2014-ben a főtérnek számító Kossuth téren egy a falu védőszentjét, Sárkányölő Szent Györgyöt ábrázoló mű kapott helyet, egy évvel később pedig báró Amadé László mellszobrát avatták fel a kastélylépcsőnél (mindkettő Bíró Lajos munkája). Szóval ahogy már írtam, fejlődik a falu, és ennek jól látható, szembetűnő nyomai ezek a műalkotások.

Rolf Singer

A Sóstói Stadion szomszédságában három temető is található: egy katolikus, egy református, és egy evangélikus. Az egymáshoz közeli sírkertek együtt egy valóságos "mininekropoliszt" alkotnak.

A katolikus Szent kereszt temetőt és a református sírkertet a Csíkvári út szeli ketté, míg az evangélikus picit arrébb, a Homoksor végén található. Mindegyik igencsak hangulatos hely, a háromból kettő temető pedig kápolnával is rendelkezik. Régi és jelentős sírkertek ezek: olyan híres és ősi családok tagjai is itt nyugszanak, mint az Árpád-korból származó Etrekarcsai Lukáts vagy a Farkaslaki Hints família. Végigjártam mindet, hogy megtaláljam a legérdekesebb és legkülönlegesebb sírokat és a legszebb művészi alkotásokat.

A katolikus temetőt még 1765-ben nyitották, a Szent Kereszt elnevezést azonban csak 1885-ben kapta meg. A sírkert közepén, a domb tetején emelkedik a magasba a Szent Kereszt-temetőkápolna. A csodálatosan szép épülettől nem messze található egy igen míves feszület egy Mária-szoborral. Az 1863-ban készült vörös mészkő alkotás - melynek Krisztusa öntöttvasból van - Pachl Antal kőfaragómester munkája. Érdekesség, hogy a mester nevét 1913 áprilisában megemlítették a Népszavában és a Szentesi Lapban is egy hagyatéki lopás kapcsán. A cikkek szerint Pachl Antal kőfaragó elhunyt édesanyjának betétkönyveit tulajdonította el, melyek értékén a végrendelet szerint osztozkodnia kellett volna testvéreivel.

A Szent Kereszt temetőkápolnát Pauer János, az egyik legjelentősebb székesfehérvári püspök emeltette saját költségén. Az épületet Havranek Ferenc építész tervezte, a szobormunkákat pedig id. Havranek Antal kőfaragómester végezte. A neogótikus imaház bejárata felett két szobor látható, melyek allegorikus alakok: Eklézsia és Zsinagóga, az Ó- és Újszövetség megszemélyesítői. Az ikerablak fölötti ívmezőbe Pauer János címerét faragták. A vöröstéglából épült kápolna jellegzetességei még a kiugró támpillérek és a jobboldalán lévő kerek harangtorony. A hátul elhelyezett emléktábla szerint a megrendelőt végül a kápolnában helyezték örök nyugalomra.

A fenti sírboltban Mátyus János és felesége nyugszik. A névtáblás sírkövön egy angyali alak támaszkodik. A szomorú figura természetesen a gyászoló rokonok fájdalmát fejezi ki. A szobor talapzatán Rákos József neve szerepel. Rákos József festő és grafikus 1973-1974-ben a székesfehérvári Építők Képzőművészeti Körébe járt. Talán ő lehetett az alkotás tervezője?

A temető egyik bejáratánál található a Varga család tekintélyes síremléke, melyen Jézus Krisztus látható kereszttel. Tán azok leszármazottairól lehet szó, akik a Zichy ligeti Varga-házat építtették?

Figyelemreméltó még a tragikusan fiatalon elhunyt - mindössze tizenkét évet élt Veszprémi Ilike gyermekfigurás sírköve. Az alkotó nem ismert.

Mohai Lajos 1902. szeptember 29-étől volt Székesfehérvár pénzügyi tanácsnoka, és egészen haláláig töltötte be ezt a pozíciót. A családjának a sírkövét egy Krisztus-mellszobor díszíti.

A kálvinista temetőt 1825 novemberében nyitották meg. A bejárattól nem messze elágazik az út, balra a XX. század elejéről származó kriptasor található, ahol kiemelkedő művészeti alkotások - a jómódú családok sírboltjai  tekinthetők meg, míg a jobboldali ösvény a szerény kápolnához vezet. Az épület mögött egy jókora domb emelkedik, melynek tetejéről belátni az egész sírkertet.

A fehér színű, dísztelen ravatalozó kápolnáról - melynek bejárata felett a "Feltámadunk" szöveg olvasható - csak annyit tudtam kideríteni, hogy 1910 körül készült el. Az épületet az utóbbi pár évben újíthatták fel, mivel különösen jó állapotban van, nem mellesleg pedig 2014-es fényképeken még sárga színben pompázik.

Az 1921-ben meghalt Baracskai Szűts Jenő egykor Fejér vármegye alispánja volt, neki állít emléket a temető legjelentősebb síremléke, mely a domb tetején található. A féltérdre ereszkedő, gyászoló Szűz Mária szobra Jálics Ernő műve, melyet Krausz Ferenc öntött bronzba 1929-ben.

A temető legérdekesebb része a már említett gyönyörű kriptasor. Innen is kiemelendő Szép Károly családi kriptája, mely egy igazi különlegesség: pompázatosan szép szecessziós műalkotás.

Bóné Géza István szintén Fejér vármegyei alispán volt. Az ő gótikus sírboltját a szintén kriptasoron kell keresni. Sajnos a síremlék felső részét már tejesen fogságba ejtette a növényzet, a sírkövön vörösmárványból faragott míves családi címer azonban jól látható.

Akóts János családi sírboltja küllemre talán nem túl különleges, ám mégiscsak egy számomra ismerős névvel találkoztam, amely egy jelentős régi fehérvári épülettel köthető össze. Az Akóts malomról van szó természetesen, melyet még a XIX. század végén egy  Mann nevű téglagyáros építtetett, és csak 1907-ben került a későbbi névadó tulajdonába. A Magyarországon egyedülálló favázas szerkezetű gőzhengermalmot tavaly felvették a megye értéktárába.

Végül elsétáltam az evangélikus temetőhöz is, melyet 1854-ben nyitottak meg. Mind közül ez mondható a legrendezettebbnek, ám egyúttal - ha szabad ilyet írni - a legkevésbé érdekes is. Persze azért még itt is találtam "megmutatnivalót".

Ez a tekintélyes méretű sírbolt a sírkert kapujához közel található. Szívhez szóló az angyal-domborműves sírkő tábláján olvasható versike.

Végül pedig egy kép, melyen az első világháborúban elesett katonák emlékműve látható. A lutheránus temetőben nincsen kápolna, csupán egy harangláb található itt.

Rolf Singer