Ha már összegyűjtöttem a város leggyönyörűbb templomait és lakóházait is, akkor a legszebb középületekről is készítenem "kellett" egy listát, ami végül igencsak sokszínű lett, már ami az intézmények rendeltetését illeti. Egy valami azonban megegyezik: mindegyik épület lenyűgözően szép.

A Városi Levéltár a Zichy liget végében található. Az U alaprajzú, két emeletes és eklektikus stílusú irodaházat 1880 körül építették, azonban mint levéltár csak 1992 óta működik. A gyönyörű főhomlokzat 15 tengelyes, 3 tengely szélességű közép- és egy-egy tengely szélességű sarokrizalitokkal. A középtengelyben álló kapu felett rozettadíszítés látható, a középrizalit homlokzatát pedig sávozott lizénák tagolják, melyek oszlopfői erősen díszítettek. És érdemes megfigyelni még a főpárkányzat míves, copf stílusú fűzérplasztikáit is.

A Székesfehérvári Járásbíróság épületét méltán nevezik Igazságügyi palotának is. Az 1901-1902-ben épült neoreneszánsz palotát Wágner Gyula tervezte, a gyönyörű és részletgazdag oroszlános, emberfejes és fűzérdíszítéseket viszont ifj. Havranek Antal műhelyében készítették. A híres kőfaragómester alkotta meg a manzárdtető előtti országcímert is, melyet angyalok tartanak. A középrizalit homlokzata hat jón oszloppal tagolt, a kőbábos párkány fölött pedig koronaként díszeleg a csodaszép, íves tetőzet.

A Fő utcán található Vörösmarty Színház az ország egyik legrégebbi kőszínháza. Az eklektikus épület 1872 és 1874 között épült Koch Henrik és Szkalniczky Antal tervei alapján, azonban a híres Fejér megyei költő, Vörösmart Mihály nevét csak 1913-ban vette fel az intézmény. 1944-ben az épület teljesen kiégett, de a lakosság összefogásának köszönhetően újjáépítették. 2004-ben teljes körű felújítást végeztek a színházon, amely azóta kifogástalan állapotban tekinthető meg.

A Bartók Béla téren találjuk a Vörösmarty Mihály Könyvtár mindkét épületét. A háromszintes, téglalap alaprajzú, kőburkolatos épület - melyet Kultúrháznak is neveznek, és amelyben helyet foglal a Csók István képtár is - az egész főhomlokzat előtt végighúzódó lépcsőre emelt árkádsorral, a középtengelyében pedig zárt erkéllyel rendelkezik. Ezt a részt 1941 és 1944 között építették Schmidl Ferenc tervei alapján, a mozaikdíszítés és az erkély alatti szobrok - melyek Kézai Simont és Kálti Márkot ábrázolják - azonban Metky Ödön munkái. Az olvasóterem jóval régebbi épülete egykoron a Ciszterci Gimnáziumé volt. A XVIII. század elején még egyemeletes barokk házként épült (kisebb harangtoronnyal), ám 1803-ban átépítették, majd 1874-1875-ben emeletet "kapott" Brein Ferenc tervei szerint. A dór oszlopos bejárat felett a ciszterci rend míves kidolgozású címere látható.

A Szent István téren lévő Megyei Levéltár egy gyönyörű klasszicista műemlék, mely eredetileg XVIII. század végi késő barokk stílusú lakóház volt, ám később átalakították, a XIX. század első felében pedig Ferenc József Nőnevelő Intézetként működött. Érdekesség, hogy a baloldali rizalit bejáratát dór oszlopok fogják közre, ám az emeleti homlokzatát - ahogy a jobboldali rizalit esetében is - már jón fejezetű pilaszterek tagolják. Kedvenc részleteim a kapukon és ajtókon elhelyezett emberfejes díszítésű kilincspajzsok.

A szintén Szent István téri Megyeháza 1807 és 1812 között épült Pollack Mihály, Tégl János és Tallher József tervei szerint. A hatalmas építmény középrizalitja öt tengelyes, melynek felső részét hat csodás korinthoszi nagypilaszter tagolja. A timpanonjában lévő címer eredetileg kőből készült. A jelenlegi festett változatot - melyet az Országos Műemléki Felügyelőség Szegedi Kirendeltsége készített - 1991-ben helyezték fel az épületre, amely hosszú évek óta szinte kifogástalan állapotban van.

A Szent Imre Általános Iskolának két épülete is van. Az egyik a Szent István téren található copf stílusú - eredetileg - lakóház, melyet valószínűleg a Püspöki palota mintájára építettek a XIX. században. A szépséges "palotácska" három tengelyes középrizalitjának homlokzatát korinthoszi fejezetű kettős pilaszterek tagolják. A másik, Budai úti épület - amely igencsak érdekes: tulajdonképpen egy sarok nélküli sarokház - 1927-ben készült el Klebersberg Kunónak köszönhetően akkor még a Ferenc József Nőnevelő új iskolaépületeként. Később Petőfi Sándorról elnevezett iskolaként működött, emiatt található előtte a forradalom költőjének mellszobra.

A Szent Imre suli főépületének "testvére" az út túloldalán foglal helyet. A Teleki Blanka Gimnázium először polgári fiúiskola, majd később leánylíceum volt. Épületét Fábián Gáspár tervezte. Az építési munkálatok 1931 júliusától 1932 februárjáig tartottak. A szobrászmunkák (köztük a korona- és a címerplasztika) ifj. Havranek Lajos nevéhez köthetők. Egyébként azért használtam előbb a "testvér" kifejezést, mert a két iskola épülete nagyon hasonló, a pilaszterek fejezetei például teljes mértékben megegyeznek, tehát feltételezhető, hogy a másik építmény plasztikáit is a Havranek család műhelyében készítették - bár ezt megerősítő információt sajnos sehol sem találtam.

Rolf Singer

A Hosszú temető mellett Székesfehérvár másik patinás sírkertje a Berényi úton található Csutora temető, melyben több híres személy - köztük sok neves művész - alussza örök álmát. Tettem egy sétát itt is, hogy felkeressem az érdekes sírokat.

A Csutora temető a XVIII. század utolsó harmadában jött létre hasonlóan a Hosszú temetőhöz, és míg előbbi inkább a jómódú polgárok temetője volt, addig a Berényi úti sírkertben főként a parasztság temetkezett. Persze ez később változott, olyan jelentős és nagy családok tagjainak is itt találhatóak a nyughelyei, mint például a Bory-család. Maga a sírkert meglehetősen zsúfolt, és egyáltalán nem olyan árnyas, mint a Szentháromság temető, bár vannak ilyen részei is. A közepén található a gyönyörű és rejtélyes temetőkápolna.

Ahogy a homlokzati emléktábla is írja, a Feltámadás temetőkápolnát 1862-ben emeltették a székesfehérvári hívek. Azt nem tudni ki tervezte, de a stílus ismerős lehet. Érdekesség, hogy a székesfehérvári születésű Ybl Miklósnak 1861-ben halt meg az édesapja, akinek a sírja nem messze található az épülettől. Egy az akkori polgármester felé továbbított kérelmező levélben egy titokzatos jótevőről tesznek említést, akinek köszönhetően épült fel az imaház. Vajon maga a nagy építész, Ybl Miklós tervezte volna ezt a pici, de csodaszép kápolnát a temetőbe, ahol az apja nyugszik? Érdekesség még, hogy az épületet április 6-án szentelték fel, a híres építész pedig pont ezen a napon született. De talán ez is csak egy véletlen...

A Havranek család kőfaragó dinasztiája több évtizeden keresztül élt és alkotott Székesfehérváron. Id. Havranek Antal 1855-ben tért vissza ide vándorlásaiból, és ekkor alapította meg műhelyét a városban. Az ő testvére, id. Havranek Lajos is kőfaragó volt, és a fiaik, ifj. Havranek Antal és ifj. Havranek Lajos úgyszintén. Olyan alkotásokat köszönhetünk a családnak, mint a Szentháromság emlékmű vagy a Sóstói Szent Kereszt temetőkápolna - amelyet Havranek Ferenc építész tervezett. A családi síremléket id. Havranek Antal készítette még 1860-ban. Tehát az itt látható homokkő Jézus szobor már több, mint százötven éves. Alatta nyugszanak a készítő szülei, Havranek Ferenc mészárosmester és felesége Staub Terézia. Rajtuk kívül még Havranek Betti és Havranek Terézia neve olvasható a talpazat tábláin.

A Hosszú temetőben lévő Klamartsik-síremlékhez hasonlóan szomorú műalkotás a Csutora temetőben is fellelhető. Borsányi Ilonka mindössze 13 évet élt. A sírján elhelyezett térdelő angyal szobrát Bory Jenő alkotta meg betonból. Sajnos az idő vasfoga kikezdte a szobrot, amelynek gyönyörű vonásai már nem látszanak. Azonban a Bory-várban megtalálható a mű gipszmásolata, amely az árkádok alatt tekinthető meg. Érdekesség, hogy az alkotó a gyermeksírtól mindössze körülbelül harminc méterrel távolabb nyugszik.

Ugyanis Bory Jenőt is itt temették el. A Bory család monumentális síremlékét - mely a temetőnek egy árnyas részén található - természetesen a várépítő művész tervezte, azonban a mészkőből készült Töviskoszorús Krisztus szobrát - mely az alatta lévő kőtömbbel együtt mintegy másfél méteres magasságú - csak 2002-ben állították fel, előtte egy kisebb Jézus-képmás volt elhelyezve a szülők nyughelye felett. Az eredeti példány egyébként a Bory-vár udvarában tekinthető meg. Az emlékmű baloldalán látható az alkotó, és a felesége, Komócsin Ilona sírja, a jobboldalán pedig a testvér, Bory Pál - akinek öntödéje volt Székesfehérváron - családjának a sírja.

A sírkert másik oldalán található egy nagyon különleges sír. Itt nyugszik Dr. Györe László és felesége, Bory Ilona, aki történetesen Bory Jenő öccsének, Bory Pálnak a lánya volt. A síremléket az ő fiuk, Györe László mérnök és szobrászművész - aki korábban Hollywoodban is megfordult, ahol díszleteket és látványelemeket tervezett - készítette 2010-ben. A nőalak tulajdonképpen egy rozsdamentes acélplasztika, melyet az eredeti sírkő tetejére illesztettek rá.

Még szeptember 18-án sikerült lefényképeznem ezt a vélhetően sziámi ikreket ábrázoló fémalkotást, amelyet a 2011-ben elhunyt Györe Margit leborult sírkövének a helyén találtam. Nyilvánvalóan ugyancsak Györe László keze munkája. Viszont mikor újra meglátogattam a sírkertet 24-én, már nem volt a helyén az acélplasztika. Remélhetőleg csak ideiglenes tűnt el a rendkívül bizarr mű (és az egész sír felújítása után visszakerül), nem pedig ismeretlenek tulajdonították el.

A Berényi úti temetőben nyugszik Weissbach Béla is, aki egykor az Alba Regia szálló és az Ősfehérvár Étterem híres és nagy tudású cigányprímása volt.

Áron Nagy Lajos 1939-től élt Fehérváron, ahol haláláig alkotott. A főként tájképeket és portrékat alkotót poszt-impresszionista festő a történelmi belvárosban, a Basa utca 4-es számú házban lakott, amely előtt a tiszteletére emléktáblát emeltettek tíz évvel a halála után. A cseppet sem hivalkodó hármas síron - amelyet könnyen megtalálni a magasra nőtt tuják miatt - csupán egy kisméretű jelkép utal az itt nyugvó híresség hivatására.

Borka József lakatosmester volt, egyúttal pedig az ősi magyar népi hangszer, a tárogató egyetlen hazai készítője is. A mester "zeneszerszámai" a világ számos országába eljutottak. A családi nyughely sírkövén is ez a különös, nádnyelves, fúvós hangszer látható.

S ahogy az előző temetős írásomnál, úgy most is érdekes, ám kommentár nélkül képekkel búcsúzom.

Rolf Singer

Hazafelé ballagok egy olyan utcán, amin ritkán járok - pont mint Jim Barris a Kamera által homályosan című filmben - és nézzétek, mit találtam: egy igencsak érdekes falfestményt a Sarló utca 2-es szám alatti panelház oldalán.

A dekoratív graffiti kitölti az egész felületet.

A másik oldalon egy vörös korall is látható.

Egy vízi teknős úszkál az absztraktban. Persze van itt még vörös korall is, és hát mit mondjak, baromi "kúl". A szignó szerint az "elkövető" egy bizonyos "Sixto9". Természetesen nem találtam róla semmit. De hogy miért pont teknős? Erre azért tudom a választ! Az épülettől nem messze, a Gáz utca és a Sarló utca sarkán található egy - Kocsis Balázs által készített - ivókút, mely éppenséggel egy teknősbékát formáz. Ez sem véletlen, hisz a teknős vízi állat (már amelyik), a városrész neve pedig: Víziváros. Egyébként a lakótelep egykori általános iskolájának is van egy bálnája, melyet a megmaradt beton felhasználásával készítették el anno az építőmunkások. Én azt mondom, minden lakótelepnek el kéne egy-két ezekhez hasonló sajátos, ötletes alkotás.

A két teknős egy képen.

A betonbálna. A vízsugarat vascsőből és hajlított vasdrótból formázták meg.

Nem túl messze a Vízivárostól, a Munkácsy Mihály utcában található egy hasonló stílusú graffiti, amit már egyszer megmutattam korábban. Ugyanaz a személy alkotta volna? Itt, ezen a falon amúgy a "főnix" előtt egy szintén igényes macskás falfestmény volt látható (erről sajnos nincs képem), amelyet nyilvánvalóan azért festettek oda pár éve, mert tudniillik a tetőn több macska is "lakott". A lakóház melletti garázsépületet később elbontották, de már ez előtt ráfestették az új képet a régire.

A Munkácsy M. utca street art-ja. A feliratát nem sikerült megfejtenem.

Rolf Singer

Bory Jenő művei szerte az országban megtalálhatók, és természetesen a szülővárosa, Székesfehérvár sem szűkölködik a "várépítő" mester köztéri alkotásaiban. Korábban már bemutattam néhány érdekes és csodálatos Bory-szobrot, melyek a várban találhatóak, most azonban a fehérvári géniusz összes olyan szobrászati műve következik, melyeket kint, a város közterein csodálhatunk meg.

1849. augusztus 10-én a fehérvári polgárok fegyveresen szálltak szembe a császári katonasággal. Az 1888-ban közadakozásból emelt emlékoszlop pedig annak a hat népfelkelőnek állít emléket, akiket a "haleszi felkelés" leverése után elfogtak, és 1849. augusztus 14-én Pesten az Újépületben kivégeztek. A(z eredetileg szélesebb) gránitoszlop egyébként id. Havranek Antal építész és fia, ifj. Havranek Antal kőfaragó munkája. A fehérváriak sokáig csak "gyertyatartónak" nevezték, mindenki úgy érezte, valami hiányzik róla. Végül a 29 éves Bory Jenőt bízták meg egy szobor elkészítésével. Az általa alkotott láncait tépő Turulmadár 1909. október 6-án került az emlékmű tetejére. A turul szobor bronzból készült, és ez a mester első igazán jelentős műve.

Bory Jenő Székesfehérvár ösztöndíjasaként végezte egyetemi tanulmányait Budapesten. A műegyetemi vizsgák sikeres letétele után 1903-ban építészmérnöki oklevelet kapott. Hálája jeléül 1921-ben két mozaikokkal díszített vázát adományozott a városnak, amelyek a Zichy ligetben találhatóak. Az alkotások betonból készültek, ami nem véletlen, Bory Jenő már ekkor felismerte a betonban rejlő lehetőségeket. Nem sokkal később, 1923-ban elkezdte építeni a várat, melynek fő alapanyaga szintén a beton volt.

1922-ben a szobrász még egy alkotással ajándékozta meg a szülővárosát. A betonból készült Szent György kút eredetileg a vázákkal együtt a Zichy ligetben kapott helyet, azonban a hatvanas évek elején száműzték a Barátság ligetbe, ahol ma is megtalálható. A kút maga eléggé "rossz" helyen van: közvetlenül egy buszmegálló mellett egy gondozatlan füves részen, és sajnos a tetején látható szobor (Szent György lovon és a sárkány) már nincsen valami jó állapotban.

Az Oskola utca és a Goldziher köz sarkán található egy ma már műemléknek számító középkori lakóépület, melyet Goldziher-háznak neveznek, mégpedig azért, mert Dr. Goldziher Ignác orientalista ebben a házban született 1850. június 22-én, ezt pedig portrés emléktábla is jelzi, melyet 1924-ben avattak fel. Ez a Bory-alkotás viszont márványból készült. Érdemes megfigyelni ennél a műnél is a míves díszítő mintázatot.

A Közgazdász hallgatók hősi emlékművét a Székesfehérvári Felsőkereskedelmi Iskola (a mai I. István) diákjainak egyesülete állíttatta 1928. június 2-án. Az első világháborús emlékmű sokáig az iskola sarkán állt egy jóval magasabb talapzaton, ám 1971-ben átkerült a Várkörútra, egy kis ligetecskébe, ami nagyon hangulatos tud lenni, főleg így ősszel, amikor már a lehullott barna falevelek borítanak mindent. A márványból faragott dombormű és a bronzból öntött szobor is Bory Jenő alkotása. A női alak egyébként - mint a Bory Jenő-bronzalkotások esetében legtöbbször - a művész testvérének, Bory Pálnak az öntödéjében készült.

Az 1928-ban felavatott Püspök kút Bory mester három legnagyobb szabású alkotásának egyike (a másik kettő természetesen a Bory-vár és a Jézus Szíve templom). A kút alsó részén négy püspök szobor látható: Asztrik, aki a római katolikus anyaszentegyházat, a királyság támaszát; Gellért, aki a vértanú anyaszentegyházat; Mór, aki az oktató anyaszentegyházat; és Adalbert, aki pedig a térítő anyaszentegyházat jelképezi. A művész, aki saját maga választotta ki, hogy a történelmünk mely neves egyházi személyei, püspökei szerepeljenek az emlékművön, Ipolyi Arnold díjat kapott a feles életnagyságú bronzszobrokért. A kompozíció tetején egy magyar vitéz emeli kardját, a barokk oszlopfőn pedig a négy evangélista szimbólumai figyelhetők meg: angyal (Máté), oroszlán (Márk), bika (Lukács), és sas (János). Az alkotás eredetileg az Országalma (Fehérvári jog) helyén állt, 1937-ben a vasútállomás előtti térre került, majd a világháború után eltávolították róla a püspökök szobrait. Jelenlegi helyére, a Piac térre 1972-ben költöztették át.

Szintén 1928-ban készült el az Ybl Miklós Reáliskola diákhőseinek emlékműve, mely ugyancsak első világháborús emlékmű, azonban itt, az Ady Endre utcában női alak helyett férfi (fiú) bronz szobor áll a talapzaton. Az épület, amelynek sarkában egy roppant hangulatos miniatűr terecskét alakítottak ki a szoborral szemben egy kőpaddal megspékelve, ma már a Szent Istvánról elnevezett mezőgazdasági sulié.

A 69-es Hindenburg gyalogezred emlékművét az 1918-as montellói csata évfordulójára emelték 1931-ben a Széchenyi úton. Ekkor még a két alakot ábrázoló másfélszeres életnagyságú bronzszobor hátat fordított a városnak. Az 1940-es évek elején elbontották és megfordították. 1975-ben ismét elbontották, azonban ekkor egy igencsak érdekes dolgokat találtak a talpazat alatt: az ezred naplóját, egy résletes leírást a montellói csatáról, és egy névjegyzéket, mely számba veszi a csatában részt vett 3600 katonát. Hindenburg tábornagy arcképe, mely a talapzaton látható, nem eredeti, ugyanis azt 1949-ben politikai okokból eltávolították. A képmást a Bory-hagyatékban fennmaradt fénykép alapján Kocsi Balázs készítette el újra 2005-ben.

Ybl Miklós emléktábláját eredetileg 1914-re, az építész születésének századik évfordulójára tervezték, de a háború miatt csak 1942-ben készült el a bronzdombormű, mely az újabb világégés során megsérült. 1964-ben, már Bory mester halála után restaurálták, így pedig újra felkerült a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár falára. Több forrás is alkotóként jelöli meg a "várépítő" mellett B. Lőte Évát, de arról nem találtam információt, hogy milyen mértékben és formában vett részt a munkában.

Rolf Singer